Kiemelt cikk

DEBRECEN: Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök – GALÉRIÁVAL

Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök. Prof. Dr. Nagy János prorektor az ötletéről, a képzés újra indításáról, a döntések hátteréről tájékoztatta az Agro Jager Newst.

Közzétéve:

2022.07.03.

Feltöltő:

Dr. Szilágyi Gergely PhD

„Hagyomány és haladás” Akár ez is lehetne a mottója a Debreceni Egyetemnek, amely évek óta a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel. Most a tradicionális agrármérnökképzésben tértek vissza a hagyományaikhoz. Az 1999-ben indított bolognai folyamat Magyarországon, 2004-ben, egy lassú oktatási áttérést indukált. A mögöttünk álló közel 20 év azonban rámutatott, hogy a magyar agrármérnökképzésben, az ágazatnak megfelelő garanciát, leginkább az ötéves osztatlan agrármérnökképzés biztosíthatja. A Debreceni Egyetem zászlóshajójának számító ötéves képzés nemcsak itt, de az ország területén az egyik legrangosabb képesítést adja az agrártudományokat választóknak. Erről a sikerről, összefogásról beszélgethettünk Prof. Dr. Nagy János prorektorral, agrárkutatóval, valamint két frissen diplomázott agrármérnökkel, Forgács Fannival és Kokas Mártonnal.

Prof. Dr. Nagy János prorektor, aki több, mint tíz éve határozta el, hogy újra fogják indítani az osztatlan, ötéves agrármérnök képzést Debrecenben, a Debreceni Egyetem égisze alatt.

A bolognai folyamat egy jól átgondolt nyitás volt, amiben összekapcsolták az európai felsőoktatás szereplőit. Utazásokra, továbbtanulásokra, mobilitásra és az egyetemek kölcsönöségére alapozott programot jelentett. Ezzel azonban Magyarország elveszítette az osztatlan, az ötéves agrármérnökképzését. A strukturáltan felépített oktatási terv azonban nem veszett kárba, s ha úgy vesszük, Csipkerózsika álmát aludta, míg nem Prof. Dr. Nagy János és a Debreceni Egyetem fel nem ébresztette tetszhalott álmából. Az alap– és a mesterképzés együttesen nem pótolta a keletkezett űrt.

A diplomák, a képesítések összehasonlítása a gazdasági életben, a versenyszférában nagyon gyorsan megtörténik, mert azok a cégvezetők, akik itt a Debreceni Egyetemen vagy annak jogelődjeinél – a Debreceni Agrártudományi Egyetemen – szereztek diplomát, hamar össze tudták vetni, valójában mit is jelent egy alap– és egy mesterszakot végzett mérnök gyakorlati tudása szemben a tradicionális, osztatlan agrármérnök képzésben abszolvált mérnökéhez képest.

Az osztatlan képzés egyes területeken megmaradt, mivel elképzelhetetlen, hogy akár az orvostudományok, a gyógyszertudományok, vagy éppen a jogtudományok terén megbontsák a képzést. Mi most csatlakozunk az ötéves képzéshez, igaz, de hogy el tudjuk indítani a szakot 2017-ben, ahhoz össze kellett fognunk – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor.

A szakot nem kellett újra akkreditálni, de a képzést és a tematikát frissítettük, így egyetemünk a legjobb, a legmagasabb tudományos fokozattal, a legtöbb publikációval rendelkező professzorok vezetésével vágott bele a képzésbe. Sokunk itt végzett és mindannyiunk számára hatalmas kihívás volt, hogy 2022-re az ország legjobb agrármérnökeit képezzük ki. Legfrissebb, legújabb mérnökeink, most alig pár napja vehették kezükbe a diplomájukat. 16 fő végzett az első évfolyamban, de olyan visszajelzéseink is vannak, hogy minden hallgatónknak már ajánlottak munkát és közülük már többen dolgoznak is.

Az osztatlan agrármérnökképzés mögött olyan agrártörténeti, agrárkutatási és oktatási hagyományok állnak, mint a Debreceni Agrártudományi Egyetem, amely törzse, ma már a Debreceni Egyetem kötelékét erősíti.

Mondhatjuk, hogy szerencsések voltunk, mert a kari tanács és a professzori kar javaslatainkat rendre támogatta, így elkezdtük szervezni a programot, amelynek feladatait, háttérmunkáját – mint ötletgazda – én vállaltam el. Végül 2016-ban elkészült a véglegesített Felvételi tájékoztató, amely egységes szerkezetben adott tájékoztatást erről a hagyományosan ötéves, de mégis új, korszerű agrármérnök képzésről.

Emlékszem, hogy 2017-ben az egész kar és a szakma azt figyelte, hogy vajon mennyire lesz népszerű az osztatlan képzésben meghirdetett szak, mennyire sikerült megismertetni, népszerűsíteni. Ekkor 25 főt vettünk fel és ennyien be is iratkoztak, így indult meg a 2017/2018-as tanév I. szemesztere. Aztán jöttek a következő évfolyamok, 2020-ban pedig már 70 fő jelentkezett.

Prof. Dr. Nagy János: “Új útra léptünk az agrármérnökképzésünkkel, amelynek akkor még csak az elejét láttuk.”

Nyilvánvalóvá vált, hogy a Debreceni Egyetem égisze alatt, a 10 féléves képzés még mindig márkának számít a szakmában. A kar egységesen mögé állt az ügynek. Tudtuk, hogy az egyetemek közül Debrecent mindig is a megszerezhető oklevél szakmai értéke emelte ki a hazai felsőoktatás sorából, és vitte a nemzetközi agrárfelsőoktatás színterére is.

Az új képzés valójában arra irányul, hogy akik ezt a pályát választják, azokat felkészítsük a szakmai, a társadalmi, a közösségi elvárások kihívásaira. Mindezeken túl, az itt végzettek képesek megfelelni egyaránt a gyakorlati és elméleti kihívásoknak is. Fontos hangsúlyozni, hogy az agrártudományok területén szükséges a természettudományi, a műszaki, a társadalomtudományi és a gazdasági alap- és alapozó ismereteket, valamint az ezekre épülő mezőgazdasági szakmai ismereteket is elsajátítani. A debreceni mérnököknek szintetizálni kell ezt a tudást, amit az agrárszakmában jelentkező feladatok megoldása során alkalmazni is kell. Így a tervezési és szervezési feladatokat magas szinten tudják ellátni, a gyakorlati tapasztalatok mellett pedig közép- és felsővezetői irányítási feladatokat is meg kell valósítaniuk.

Prof. Dr. Nagy János: “Ennek a munkának az eredménye az összefogásban rejlett, karunkat a mindenkori professzori kar, a Debreceni Egyetem szenátusa rendre támogatta. Köszönet érte!”

Nagyon fontos, hogy mindezeken felül alkalmasak lesznek a tudományos munka végzésére, szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódásra és felkészítjük őket arra is, hogy doktori képzésben nappali, vagy munkájukkal párhuzamosan, levelező tagozaton innovatív kutatásokat végezhessenek. Tudományos háttér nélkül nem lehet az ágazatot fejleszteni és nemzetstratégiai jelentősége van annak, hogy az ágazat mögött hiteles adatok, tények, kutatói háttér áll – minden vonatkozásával együtt!

Napjainkban a fenntarthatóság és az élelmiszertermelés, az alapanyagok előállítása biztonságpolitika is. Az élelmiszerlánc-biztonság alapvető összefüggéseit és folyamatait is látni kell, és ebből az exporton keresztül további profitorientált ágazatok építhetők ki.

Prof. Dr. Nagy János: “Képzésünkbe olyan szakemberek fogadták el a meghívásunkat, mint az országszerte ismert Búvár Géza professzor. Munkássága, sikerei, mind elméleti, mind gyakorlati tapasztalatai, felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Professzor úr ezt a felhalmozott tudását képes a hallgatóinknak is közvetíteni. A precíziós gazdálkodás oktatásában kiemelkedő szerepe van az egyetemünkön.”

A fenntartható mezőgazdasági tevékenység, az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerlánc-biztonság alapelvein túl, ma már az Európai Unió minden fórumán prioritás az ökoszisztémák működése, a mezőgazdasági termelés hatása a természetes ökoszisztémákra. Ezért fontosak a mezőgazdasági tevékenység víz-, környezet- és energetikai-gazdálkodási vonatkozásai, és a hiteles szakmai álláspontok, az adatokra alapozott tényszerű szakmai álláspontok kialakítása.

Az agrármérnököknek a gyakorlati szakmához is magas szinten érteniük kell, és ismerniük kell a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását, továbbá a gazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyával is tisztában kell lenniük. Többségük vidéken helyezkedik el, így tevékenységük alapvetően határozza meg egy-egy település munkahelyteremtő képességét.

A Debreceni Egyetemen kiemelten fontosnak tartják, hogy éves konferenciáikon a gyakorlatot közvetlenül tájékoztassák a legújabb eredményeikről, amelyeket üzemi szinten meg lehet ismételni.

A mezőgazdaság vidékmegtartó és –fejlesztő szerepe felértékelődött, mindazonáltal determinálja is az ágazatot. Az agrárágazat – és a vele szorosan összefüggő területek mint a közgazdasági vagy éppen a jogi kérdések – részletes ismerete ma már minden termelőtől megköveteli, hogy legalább minimális szinten tájékozott legyen.

Jobbról, Dr. Széles Adrienn, a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója adja át professzor emeritusi kinevezését Prof. Dr. Nagy János prorektornak.

Miközben elsajátítják a mérnök hallgatóink a tudományos alapokat, addig intézeteinkben, kísérleti telepeinken és a partner cégeknél olyan világszínvonalú technológiákat ismernek meg, amelyeket csak rendszerekben lehet működtetni.

A jelenleg Dr. Széles Adrienn vezetése alatt álló, általam alapított Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet céljai is ezek, ahol a legkorszerűbb drónoktól egészen a robotikáig bezáróan, foglalkozhatnak a hallgatók a tudományokkal és a gyakorlattal egyaránt, érdeklődési területüknek megfelelően.

A Dr. Stündl László által vezetett állattudományi K+F+I vonal is éppen ilyen erős és meghatározó. A jövőben az állati termékek olyan felfutása várható, amely ma már elképzelhetetlen informatikai háttér nélkül. A jó minőségű húsok, tejtermékek ára már most többszöröse a nagy ellátási láncok áruihoz képest, de a technológia lehetőségeivel minden szinten, minden termékben olyan távlatok rejlenek, amelyeket megfelelő alapokra helyezett mérnökképzéssel lehet tovább fejleszteni.

Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a mögöttünk álló öt évtized megmutatta, hogy Debrecenben a végzősöknek olyan alapokat adott az agrármérnök képzés, hogy még a 2010 utáni robbanásszerű technológiai fejlődésnek, továbbá az ágazatot minden oldalról elérő változásoknak is innovatív módon meg tudtak felelni „alma materünk” öreg diákjai. A korszerűsítés jó döntésnek bizonyult – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor a Debrecenben újraindított és a tradicionális, ötéves agrármérnökképzés múltját, jelenét és az ágazattól elvárt jövőbeni feladatait.

Kokas Márton 2017-ben érettségizett Mátészalkán. Gimnáziumból érkezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-. Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Karára. Ez azért is érdekes, mert érkeznek diákok mezőgazdasági vagy erdészeti technikumokból, ahol bizonyos tárgyak már alapjai lehetnek egy-egy egyetemi kurzusnak, de a debreceni tanterv, a debreceni képzés előképzettség nélkül is képes magas színvonalú agrármérnököket kiképezni – mesélte lapunknak a frissen végzett szakember.

Kokas Márton frissen végzett agrármérnök, aki Szuhafőn tölthette a gyakorlatát.

Kiemelte, hogy a gimnáziumban a tanárai le szerették volna beszélni, hiszen a családja a kiskerteken kívül nem rendelkezik földterülettel. Ettől függetlenül biológia-kémia tagozaton tanult, majd kémiából érettségizett és határozott elképzelése volt, hogy ezek a tárgyak rendkívül fontosak lehetnek számára a növénybiológia, a növényélettan, a talajkémia kapcsán és általánosságban sok tárgy esetében tudta használni gimnáziumi alapjait.

Az agráriumba alapvetően akkor szeretett bele, amikor általános iskolás korában egy Mátészalkához közeli tanyán lovagolhatott, ahol természetesen besegíthetett az állatok gondozásába, s ahogy a lapunknak mesélte, a gazda annyira örült az érdeklődő gyerekeknek, hogy ha úgy jött ki a lépés, akkor együtt megnézték a kaszálást vagy éppen bekapcsolódhattak a tanya mindennapos életébe is – kapcsolatuk ma is nagyon jó.

Bár kicsit aggódott az egyetem első napjai miatt, de ez az első hétig tartott mindössze és hamar kiderült, hogy a „Böszörményi úti Agrár”, a Debreceni Egyetem diáksága nagyon összetartó közösség. Bár nem kollégiumban, hanem albérletben töltötte el az öt évet, a csapat azonnal összerázódott – emlékezett vissza az első napokra Kokas Márton.

Ballagás, amelyet az agármérnökök tradícionálisan, a búza éréséhez hasonlóan, sárgulásnak hívnak. Az ünnepélyes felvonulás százéves élő hagyomány a református Debrecenben. Ilyenkor látványos felvonulással búcsúznak a végzősök az alma materüktől.

Az agrárfelsőoktatásban a Debreceni Egyetem követelményéről ismerten nagy legendák keringenek – folytatta, de Kokas Márton leszögezte, hogy a kritikus alapozó tárgyak valóban nem voltak könnyűek, azonban alapvetően a tanárok csak azt követelték meg, amit leadtak, és korrekt módon minden forrást megjelöltek. Az egyetemi könyvtár tetemes gyűjteménye mellett, ha esetleg nem találtak meg valamit, könyvtárközi kölcsönzéssel mindent megszereztek a könyvtárosok. Igaz ahhoz, hogy teljesíteni tudjunk, keményen és folyamatosan kellett tanulnia az egész évfolyamnak.

Egy fiatal agrármérnöknek minden munkafolyamatot meg kell ismernie, ahhoz, hogy később az irányítása alatt álló egységeket hatékonyan irányíthassa.

Annyiban különös volt a képzés – mesélte az Agro Jager Newsnak a frissen diplomázott agrármérnök, hogy itt Debrecenben mindenki hozzászokott, hogy három év után kapunk egy diplomát, de mi még negyedikben és ötödikben is itt voltunk. Más szakokon tanuló ismerősök mindig megkérdezték, hogy évet ismétlünk? Aztán jöttek a következő évfolyamok, akik egyre növekvő hallgatói létszámmal erősítették a képzést, és ahogy egyre többen lettünk, elkezdte megérteni az egész egyetemi polgárság, hogy mi az új, modern, ötéves osztatlan képzésben veszünk részt.

„Debrecenben azért volt jó tanulni, egyetemistának lenni, mert mi nem megyünk el egymás mellett szó nélkül. Mi ismerjük egymást, ha kell, segítünk, akkor is, ha a barátunk nem kéri. Tudjuk, ismerjük egymást. Segítjük a csapatot.”

A képzés alatt sok gyakorlaton vettünk részt és szakkollégiumok miatt rengeteg plusz előadást hallhattunk és nagyon sok szakmai úton is jártunk. Nyaranta a Bemutatókert fontos helyszín volt, ami itt áll a kar kerítésén belül és persze a Látóképi Kísérleti Állomás, már-már átláthatatlan és megannyi kísérleti parcellái, a mérések, vetések és betakarítások. Ott, kint nemcsak a tanárainktól tanultunk, hanem a látóképi kísérleti szakszemélyzet sok évtizedet megélt technikusai, munkatársai olyan kísérleti, gyakorlati háttérismerettel bírnak, amire mindenkinek érdemes odafigyelni.

A laborgyakorlatok alkalmával kiterjesztett ismeretekre tesznek szert a debreceni agrármérnök hallgatók.

Persze engem inkább az állattenyésztés vonzott és Béri Béla tanár úr hallgatójaként jobban azon a tanszéken mozogtam. Ott is írtam a diplomamunkámat, és ha a terveim összejönnek, nappali tagozaton, PhD programban is kutathatok.

Béri tanár úrnak nagyon hálás vagyok, mert a kötelező szakmai gyakorlatom előtt megkerestem és arra kértem, hogy olyan céghez küldjön el, akiknél igazán tanulhatok és ma meghatározó szereplői az állattenyésztésnek. Így kerülhettem el Kocsis Richárdékhoz Szuhafőre, akiknél olyan fejlett technológiával felépített, legkorszerűbb informatikával üzemeltett tejtermelő tehenészetben dolgozhattam, amiről csak tanultunk az egyetemen.

Az osztatlan agrármérnök képzésben tanuló agrármérnök hallgatóknak rengeteg szakmai kirándulást is biztosítottak az ötév alatt.

Itt kell megragadni azt is, hogy a debreceni tanáraink folyamatosan követik a témájukhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket és szinte hétről hétre frissítik az ismereteiket, így az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, sok felkészülést követelnek meg tőlünk is. Szuhafőn, így a Jersey fajtával beállított, a legmodernebb technikával felszerelt istállókban is otthonosan mozogtam és nem kellett szégyenkeznem. Arról meg nem is szólva, hogy szakemberként kezeltek nem pedig mint hallgatóként. Egyértelművé vált számomra, hogy a termelés is nagyra értékeli a Debreceni Egyetem oktató-kutató tanárait.

Vezető kutatók: Prof. Dr. Csajbók József (balról), Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos-dékánhelyettes társaságában

Az évfolyamtársaimmal napi kapcsolatban vagyunk, néhányunk még nem döntötte el, hol szeretne dolgozni és van, aki még hezitál, de egyértelmű, hogy nagyon érdeklődtek irántunk. Azt már a többiekkel láttuk, hogy a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt. Változás előtt áll az egész ágazat. Az állam támogatja az ezirányú fejlesztéseket, nagyon sok pályázatot hirdettek meg és úgy hallottuk, hogy 2024-től ennél még több pályázat nyílhat meg.

Persze a tanulás mellett Debrecenben, a kikapcsolódásra is jutott idő

Nyilván meg fogja könnyíteni a digitalizáció a gazdálkodást, ez nem is lehet kérdés. A munkaerő igény ugyan csökkenhet egyes esetekben, de egyre profibb, képzett szakemberekre, munkavállalókra van szükség, olyan minőségben, amit ez a folyamat egyre jobban generálni fog.

A barátaim, akikről biztos információ, van, azok a debreceni Agropoint Kft.-nél, az Eastgrainnél, az Alfaseednél helyezkednek el, jómagam pedig az Sz-Consult Agrártanácsadó Kft.-nél kaptam állást. Az egyik barátom, a Halászati Kutatóintézetbe került és persze ott van a KITE Zrt. is. Négyen maradnak még agrárközgazdász képzésben és ha jól tudom Fanni, Forgács Fanni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kerül, ugye? – kérdezett vissza.

Én a szarvasmarhák szuper ovulációra ható tényezőit fogom tovább kutatni, amiben Ceglédy Leventével dolgozhatok együtt és Szőnyi Viktorral,az Sz-Consult Kft-től, akivel a szarvasmarha küllemi bírálatának rejtelmeibe, a célpárosításba és az embriómosás, -beültetés tudományterületeibe kalandozhatok el. Alapvetően ezzel szeretnék foglalkozni.

A Debreceni Egyetem egyik fesztiválján a már végzett agrármérnökök.

Forgács Fanni már bólogat is mellettünk és kiegészíti, hogy egészen pontosan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Vetőmag és Szaporítóanyag Főosztályán fog dolgozni, de a szakmai munkát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálja. Lám-lám, készülsz a közigazgatási vizsgára? Igen, érkezik a határozott válasz, azt is minél hamarabb le szeretném tenni!

Forgács Fanni bár nagyon szereti az állattenyésztést is, a szívét inkább vetőmag előállítás ragadta el.

Hajdúböszörményből érkeztem és már kiskorom óta imádtam a természetet. Édesapám egy nagy részvénytársaságnál dolgozik és a környéken nagyon jelentős a csemegekukorica és a zöldborsó termesztés, amelyeknek a műszaki háttere, gépesítése, munkaszervezése komoly logisztikai munka. A műszaki háttér biztosításában dolgozik édesapám, így meglehetősen közelről láttam, hogy a gépészek vállára milyen teher nehezedik, mind az üzemeltetés, mind pedig a karbantartás és a javítás oldaláról nézve. A prémium termékek esetében akár néhány órás késés is jelentős értékvesztést eredményezhet. A vásárlókat hozzászoktattuk a kiváló minőségű termékekhez, amelyek azonban kiváló minőségű alapanyagok nélkül nem készülhetnének el. Gimnáziumban végeztem én is, mint Marci és annak ellenére, hogy láttam, hogy Hajdúböszörményben milyen sokan dolgoznak és vállalnak szerepet abban, hogy a Hajdúsági Löszháton az ország legjobb szántóföldi növénytermesztését valósíthassák meg, nem tántorított el attól, hogy Debrecenbe, az agrárra jelentkezzek.

Egyetlen egy dolog motivált: maga a tudásvágy. Ez volt az, ami igazán afelé vitt, hogy az új ötéves képzésbe vágjam a fejszémet. Teljesen tisztán emlékszem arra, hogy különféle internetes portálokon miként latolgattuk az esélyeit a szaknak. Alapvetően az fogott meg, hogy akiket ismerek és a szakmában dolgoznak, többnyire ilyen ötéves képzésben szerezték a végzettségüket. Nagy tudásuk mellett, egy-egy részvénytársaságban fel is néznek azokra, akik még a régi ötéves képzésben végezhettek.

Ennek az ötéves diplomának óriási presztízse van. Nagyon elismert képesítés és nagyon elismertek a tanárok is az ágazatban. – Minden tanár a maga szakterületén, de egyes professzorok ágazatoktól függetlenül is kifejezetten ismertek. Most, mi lehetünk az első visszatérő agrármérnökök. S Marcit azzal egészíteném ki, hogy jelentkezésünkkor a felvételihez egy emelt kémia vagy biológia érettségi is a követelmények között szerepelt.

A Bonafarm Cégcsoport üzemlátogatása, minden agrármérnök hallgató számára a szakmai csúcsot jelenti.

Nekem „Böszörményből” könnyű volt bejárni, mert napközben legalább fél óránként indult egy busz és az közvetlenül itt az agrár előtt állt meg. A megközelítése, a közlekedés, a parkolás, az egyetem teljes felépítése a főépülettől, a kollégiumig, a sportpályáig minden egy helyen van. Állandó portaszolgálat, beléptető kapuk, kamerák mindenütt, ami kifejezetten biztonságossá teszi az egyetemi negyedet. Persze nekem nem volt ismeretlen a környék, mert a testvérem a Gazdaságtudományi Karon tanult, ami egy blokkban található az agrárkarral.

Országjáráson a Debreceni Egyetem osztatlan, ötéves képzésében résztvevő hallgatói.

Számomra a növénytermesztés csúcsát jelenti a vetőmagtermesztés, előállítás. Az öt év alatt azonban mást is kellett tanulni. Tanulmányaink során ismereteket szereztünk a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, vízgazdálkodással, különböző gazdasági ismeretekkel kapcsolatban, s ezeken felül sok alapozó tárgyunk volt még. Személy szerint engem a növénytermesztés vonz jobban, de az átadott tudás legalább ugyanolyan volumenű volt az egyes állattenyésztési tárgyakból is. Szerettem Pepó Péter professzor óráit. Komlósi István professzor és Béri Béla tanár úr óráinak színvonala kiemelkedő volt. Felsőbb éves lehettem, amikor megismertem Nagy János és Búvár Géza professzor urakat, illetve meghatározóak voltak tanulmányaim alatt Dr. Kutasy Erika Tünde – aki nem mellesleg a konzulensem is volt -, Dr. Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Dr. Széles Adrienn, Dr. Apáti Ferenc és Dr. Szűcs István órái.

A Látóképi Kísérleti Állomás meghatározó nyári munkái pontosságot, precizitást követelnek meg minden hallgatótól, doktorandusztól.

A szakmai tudás nagyon fontos jelző a Debreceni Egyetemen. De őszinte leszek, ez még sem elegendő, hanem mindezt, az órákat és az egyetemet, igazán a szakma szeretete hatja át. Oktatóink óráin, anyagaikban sugárzott, hogy mennyire lelkesednek egy-egy téma iránt és ez láthatóan átragadt a diákságra. Debrecenben komolyan hisznek benne, hogy van jövője a magyar agráriumnak s ehhez határozott elképzelésük, hogy szakembereket is fognak adni. Teljesen világos, amikor beültünk egy-egy órára, hogy már megjelenésükben látszódott, majd amikor beszéltek róla, hogy mekkora lelkesedéssel vannak egy-egy téma iránt. S mind ehhez hozzáadódik, hogy miként bánnak a hallgatókkal. Mi hallgatók abszolút tudjuk, hogy korrekt egy vizsga, vagy nem. Debrecenben még a kérdés sem merült fel, ha valakinek ismétlő vizsgát rendeltek el, hogy más is lehet hibás, mint akinek többet kellett volna tanulnia.

Az elméleti képzések mellett, az öt év alatt egy gyakorlat-orientált képzésben vettünk részt: nyilván, amit láttunk, ahhoz biztosították az elméleti hátteret. A szakmai utakon eljutottunk Hajdúszoboszlótól egészen Bólyig, de a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodását, az erdőgazdálkodási gyakorlatát is megfigyelhettük. Villányban meglátogattuk a Polgár Pincészetet, bejárhattuk az új mohácsi vágóhidat. Szeged, Hódmezővásárhely vonalon a legnagyobb cégeket is megnézhettük. Ellátogattunk – többek között – Mezőhegyesre is, ahol láttuk az új vetőmagüzemet, a vetőmag-előállító táblákat. A különböző látogatások során, érdekesebbnél érdekesebb, innovatív technológiai megoldásokat figyelhettünk meg.

Parcella kombájn a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán.

Az Egyetemen persze mindig történik valami. A Gólyatábor kihagyhatatlan, ami azért is volt jó, mert a tábor keretein belül iratkozhattunk be az egyetemre és nem kellett ismeretlenül bolyonganunk az első héten, hogy mi merre van, mert azt a felsősök mind megmutatták. A tábor arra is jó volt, hogy ismerkedjünk, összebarátkozzunk leendő csoporttársainkkal. Lettek felsőbb éves mentoraink, úgynevezett gólyaszülők, akik mindenben segítettek nekünk, persze, mi meg majd később segítettük az új elsősöket.

Marci és én is a Tormay Béla szakkollégium tagjai voltunk. Sokat bográcsoztunk, komoly közösséget kovácsoltak belőlünk a közös programok. A szakkollégiumon belül minden héten szerveztek előadásokat, amelyen olyan vezérigazgatók is megjelentek mint Bárány László, vagy például Szuhafőről Kocsis Richárd, akit Marci már korábban említett is.

Az Egyetem nagyon sok lehetőséget kínált. A vadászattal is az egyetemi tanulmányaim során ismerkedtem meg. Dr. Szendrei László tanár úr avatott be minket a vadgazdálkodás alapismereteibe, melynek hatására később vadászvizsgát is tettem. Ma már érvényes vadászjegyem is van és megvettem az első sörétes fegyveremet is.

Az agrármérnökképzés mögött olyan szaktekintélyek állnak, mint a fényképen látható Prof. Dr. Pepó Péter, aki a magyar hallgatók mellett, a külföldi hallgatókat is képezi.

Nehéz megmondani, mit jelent majd később számunkra Debrecen, a Debreceni Egyetem, de azt látom, hogy a tíz, húsz éve, de még a régebben végzett vezető elnökök, vezérigazgatók is ellátogatnak ide a Böszörményi útra. Vannak cégek, akiket laborháttérrel lát el az egyetem és különféle kutatásokban valósítanak meg különféle projekteket. Persze a profit érdekében, de ebben a munkában mindig vannak és lesznek új eredmények, amelyeket mi is megkaptunk. Biztos vagyok benne, hogy hiányozni is fog az egyetem, de úgy gondolom ez az első évfolyam és az utánunk lévő tagozatok is össze fognak tartani. Nekünk egyelőre ezt jelentette ez az öt év…

A 2017-2022 között végzett új, de a régi, osztatlan, ötéves kézpésben résztvett agrármérnök hallgatók.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Prof. Dr. Nagy János archív gyűjteménye, a Debreceni Egyetem archív gyűjteménye, Dr. Szilágyi Gergely PhD, az Agro Jager News főszerkesztőjének archív gyűjteménye, továbbá Kokas Márton agrármérnök, Forgács Fanni agrármérnök és a 2017-2022-es évfolyam agrármérnökeinek a fényképei

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

: Korábban doktorált agrármérnök hallgatók

: Az egyetem kutatói koordinálják a kísérleti munkákat

: Prof. Dr. Pepó Péter, ha kell személyesen mutatta meg, hogyan kell a növényvédő szert bekeverni

: Lapunk főszerkesztője, aki doktori tanulmányait végezte a Debreceni Egyetemen.

: Prof. Dr. Sárvári Mihály, aki évtizedeken át oktatta az agrármérnököket.

: Középen Kátai professzor kollégái társaságában

Címkék:Agropoint Kft.Alfaseed Bárány László Bonafarm Zrt.Ceglédy Levente Debrecen Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK)Dr. Béri Béla Dr. Stündl László Dr. Széles Adrienn Dr. Szendrei László Eastgrain Földhasznosítási Forgács Fanni Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Halászati Kutatóintézet kiemel-cikk kiemelt-cikk KITE Zrt.Kocsis Richárd Kokas Márton Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ötéves osztatlan agrármérnök diploma Prof. Dr. Pepó Péter Prof. Dr. Veres Szilvia Sz-Consult Agrártanácsadó Kft.Tormay Béla Szakkollégium

Következő cikk

Biztatónak ígérkezik az idei dinnyeszezon

Ne hagyd ki

Folyamatosan zajlik a betakarítás a földeken

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Szerbia – Újvidéken megnyílt a 90. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár – GALÉRIA

Az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár idén ünnepelte a 90 éves jubileumát

Published

6 nap

2023.05.26.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Közgyűlésének elnöke tegnap meglátogatta a jubileumi 90. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt és megtekintette a KITE Kft. „Master” csarnokában található intézmények standjait és a 2. csarnokban a magyarországi kiállítókat, akit Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója fogadott.

Balról Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója és Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Közgyűlésének elnöke.

Pásztor István így fogalmazott: “Én személy szerint nagyon fontosnak tartom ezeket a májusi vásári napokat, mert szeretek eljönni a Mezőgazdasági Vásárra, főleg, hogy idén fontos jubileumokat ünnepelnek – 100 éves az Újvidéki Vásár és a 90. Mezőgazdasági Vásár. Ezek a jubileumok elköteleződést és örökséget jelentenek nekünk és a jövő nemzedékeinek is!”

Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója.

A Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár nemcsak Szerbiában, hanem a régióban is sokat ad a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy értékes és megérdemli, hogy évről évre megrendezzék. Ez a rendezvény bemutatja a mezőgazdaság legújabb trendjeit, segít a termelőknek és az üzletembereknek megismerni az újdonságokat számos területen, emellett olyan helyszín, ahol a kínálat találkozik a kereslettel, ahol üzletemberek találkoznak, kapcsolatok épülnek ki…

Tenyészszemle Újvidéken.

Az Újvidéki Vásár mindent megtett és változatos programokat kínál és bemutatja a mezőgazdaság összes aktuális trendjét, beleértve a gépesítést, az állattenyésztést, az új technológiákat. A legújabb és legjobb innovációkat ismerhetik meg Újvidéken.

A kiállítás a legkisebbeknek is tartalmas programot kínált. Szerbiában kiemelt feladatok között szerepel a gyermekek orientálása.

Fontos ennek a rendezvénynek kontinuitása, hogy a ma kiállítottak holnap eljussanak azokhoz, akiket megcéloznak: ők a gazdálkodók. Így fog fejlődni és fejlődni ez a nagyon fontos gazdasági ág. Ezért is képviselteti magát itt minden érintett állami intézmény – a Földművelésügyi, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium, tartományi titkárságok, gazdálkodókat támogató szervezetek –, ami azt jelenti, hogy a folytonosság biztosított és a rendezvény kifejezetten színvonalas.

Világszínvonalú konferenciaterem Újvidéken, a Novosadski Sajam területén, a város szívében.

Az Újvidéki Vásár vezérigazgatója, Slobodan Cvetković hangsúlyozta, hogy az idei Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárra 26 országból, köztük Magyarországról érkeztek kiállítók. Pásztor Istvánt arról tájékoztatta, hogy elégedett a Vásár üzleti oldalával, mert számos megállapodás született, üzleti kapcsolatok létesültek.

Balról Pászor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Közgyűlésének elnöke érkezik Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatójának társaságában.

A magyarországi kiállítókkal kiemelkedően hosszú és eredményes az együttműködés, amit az is igazol, hogy a 2-es csarnokba 26 cég érkezett, amelyek különböző területeken kínálnak termékeket és szolgáltatásokat. Biztos vagyok benne, hogy ez az együttműködés a jövőben még kiterjedtebb lesz, kölcsönös megelégedésre és hasznára – tájékoztatott Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója Újviséken.

Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Villáminterjú Dr. Kovács József országgyűlési képviselővel Körösnagyharsányban

Published

1 hét

2023.05.25.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Dr. Kovács József Körösnagyharsányban, május 21-én részt vett a községben található református templom felszentelésének 220.-ik évfordulójára rendezett hálaadó istentiszteleten. Az ünnepségen főtiszteletű Dr. Fekete Károly református püspök mellett, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a gyülekezetet, aki az istentiszteletet követően az Agro Jager News lapigazgatójának villáminterjút adott.

Balról főtiszteletű Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés Vármegyei esperes, Győri Zoltán presbiter, Körösnagyharsány polgármestere, Dr. Kovács József országgyűlési képviselő társaságában, Fotó: Lehoczky Péter

Templomok újulnak meg, templomok alapköveit helyezték el Észak-Békésben. Mi történik most itt, Békés vármegyében?

Két településen Okányban és Körösújfaluban egy-egy templomot építünk, amelyeknek az alapköveit már elhelyeztünk, miközben Tarhoson egyet már fel is szentelt Dr. Kiss-Rigó László püspök úr. A vidék számára ma is fontos az egyház, ebben elkötelezett a magyar kormány. Az új templomok mellett azonban a régiek megerősítése is a feladatunk, így kerülhetett sor a körösnagyharsányi templom homlokzatának felújítására is, ahogyan előző években a zsadányi és a vésztői templomok is megújultak. Az egyház, a református egyház, számos szociális feladatot is felvállalt az oktatás mellett, például az idősgondozás is egyházi kezelésbe került. Munkahelyeket teremtettek és az itt élők számára biztonságot jelent, hogy az oktatástól egészen az időskori ápolásig, helyben élőktől, akiket ismernek, azoktól kaphatnak segítséget. A vidék megtartása, munkahelyek teremtése a legfontosabb célunk.

Megújult az okányi vasútállomás, amelyet Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos társaságában adtak át Fotó: Lehoczky Péter

Beruházások. Észak-Békésben érdeklődve figyelik a térség fejlesztéseit. Az új, nagy teherbírású utakkal, az új hidakkal, a földterületek, ingatlanok értéke megemelkedhet, ami a hitelek esetén a bankok számára is kedvezőbb besorolást eredményeznek. Mire számíthatnak az itt élők?

Nagyarányú fejlesztések előtt állunk. Sajnálatos módon Románia schengeni csatlakozása meghiúsult. Az ország ezen része érezte ezt meg leginkább, mert a határátlépési lehetőségek determináltak. Kiemelt feladat és elsőséget élvez, az M44-es autóút meghosszabbítása, a kétszer kétsávos pálya kivezetése a határig, hogy rákapcsolódjon a Nagyváradot Araddal összekötő úthálózatra és létrejöjjön, teljes keresztmetszetében működhessen, az a korridor, ami Kecskeméttel direktre kapcsolhatja Békéscsabát és vele együtt a Viharsarkot is. Az M44-es autópályával képesek leszünk az ország és Európa vérkeringésébe bekapcsolni Békés vármegyét. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy az M4-es autópálya szolnoki fel- és lehajtói, magában az autópálya, jelentős segítség és gyorsította a megye elérését. Kérem a Békés vármegyében élőket, hogy használják, jó minőségű és a forgalom vonatkozásában is kedvező utakat, mind a személy-, mind pedig az teherforgalom számára. A választókerületben található 20 polgármesterrel folyamatosan konzultálok és látjuk azokat az igényeket, amelyek parancsolók.

Balról Dr. Kovács József országgyűlési képviselő Dr. Lázár János építési és közlekedési miniszter társaságában Forrás: Dr. kovács József

Hogyan látja, hogy a 47-es főútvonalat tehermentesítő Szeged-Békéscsaba-Debrecen folyosó, gyorsforgalmi út megépítését?

Ez a közlekedési útvonal nagyon jelentős beruházás. Szerencsére Berettyóújfaluig már elkészült az M34-es autópálya s onnan Békéscsabáig, majd Szegedig folytatódik. Napirenden tartjuk, de előbb be kell fejezni az M44-es határig tartó szakaszát és el kell érni az építkezésnek Kecskemétet. Látni kell azonban azt is, hogy hazánkban és különösen itt nálunk, Békés vármegyében, a Sebes-Körös adta sóderon és a homokbányákon kívül, nagyon kevés nyersanyag található. Ez jelentősen megdrágítja a magyar építkezést, de erre is lesz megoldásunk. Ennek a pályaszakasznak azonban nemcsak mi, Békés vármegyeiek leszünk a haszonélvezői, hanem a főváros is, hiszen az Európai Unió keleti-észak-déli összekötőjét megépítve, egy olyan tranzitútvonalat alakítunk ki, amely jelentős forgalmat fog az M0-ás szakaszairól, így az M5 és az M3-as autópályákról is levenni. Ez az észak-déli folyosó fontos személy- és áruforgalom lebonyolítására lesz alkalmas. Gyakorlatilag Kassától Újvidékig összeköt majd három nemzetet és további országok tranzitfolyosójává is válik. Ezért dolgozunk most, hogy minél hamarabb Békés vármegye is bekapcsolódhasson az ország és az Európai Unió vérkeringésébe.

Dr. Kovács József: Mezőgyánban is újabb beruházást adtunk át. fotó: Lehoczky Péter

Gyula jelentős turisztikai célpontja a hazai és a külföldi vendégeknek, de milyen alternatívákkal várják a hozzánk érkezőket?

Gyula a harmadik helyen áll a pünkösdi hosszú hétvégén foglalt vendégéjszakák tekintetében, amiben persze a vár, az Almássy kastély, a fürdő, a város, a Holt-Körös is szerepet játszik, de kistelepülések előtt is sok lehetőség áll, amit megragadva, egyre több vendégéjszakát lehet értékesíteni. Újkígyóson megújult a Weinckheim kastély, miközben jelenleg is zajlik a geszti Tisza-kastély felújítása, ahol a restaurátorok lassan befejezik a munkájukat. Bizonyos szakaszokat már át is adtak. A fürdőkultúra, a gasztronómia mellett, Békés vármegye vizekben gazdag és a horgászati turizmus, mi tovább, a vadászati turizmus is nagyon jelentős. Az apróvad-vadászatban Békés vármegye mindig élen járt, de a dámszarvas hazája is a megye, hiszen a dobozi erdők, Sarkadremete, a Fekete- és a Fehér-Körös deltája, Bélmegyer és a környező vadásztársaságok összefogása, széles lehetőséget biztosít a dám vadvadászatának is.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő lakossági fórumora érkezik Nagy Jánossal, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárral. Fotó: Lehoczky Péter

Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?

Bizonyos adottságokat nem tudunk megváltoztatni, de abban tudunk segíteni, hogy olyan családtámogatást dolgoztunk ki, amellyel jelentős megtakarításokat tarthattunk a családoknál. Az ingatlanok árai alacsonyabbak és a jelenlegi támogatásokkal olyan lehetőséget tudtunk adni a fiatalok kezébe, amellyel saját otthont tudtak teremteni. Békés vármegyében viszonylag sokat kell utazni, ebben a vármegyei bérletek segítették az itt élőket s az, hogy az építésügyi és közlekedési miniszter, Dr. Lázár János viszonylag közel, Hódmezővásárhelyen él, talán jelent számunkra is némi előnyt, hiszen hamarabb tudjuk kéréseinkkel megkeresni. A fejlődéshez azonban egyetértésre van szükség, hiszen a választókerületnek egységesnek kell lenni, hogy érdekeinket, hogy az itt élőket, elképzeléseikben, terveikben támogatni tudjuk. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikere, hogy a választókerületben található 20 polgármester képes egy asztalhoz leülni. Ez ahhoz szükséges, hogy egységesen, egyetértésben, megfogalmazzuk azokat a kérdéseket és megtaláljuk azokat a válaszokat, amit a magyar kormány képes számunkra erőforrásokban és minden másban támogatni.

Villáminterjú Körösnagyharsányban: Dr. Kovács József országgyűlési képviselő az Agro Jager News lapigazgatójával, Dr. Szilágyi Bay Péterrel. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD, Agro Jager News

Miként látja a határ nyitásokat? Miként látja Románia schengeni csatlakozását?

Megkerülhetetlen az egyik is és a másik is. Itt, ahhoz, hogy ezek a kisfalvak, a határmenti települések újabb lökést kaphassanak teljesen nyilvánvaló, hogy a határokat meg kell nyitni. Körösnagyharsány és a romániai Körösszeg között, Nagyvárad felé nem elegendő egy héten egyszer, egy 12 órás határnyitás, azt állandó átkelővé kell szélesíteni. Ezen folyamatosan dolgozunk, várható eredményét az itt élők is megtapasztalhatják.
Másrészt a Schengeni zóna bővítése senki másnak nem olyan fontos, mint a határ mentén élőknek és a Romániában, Erdélyben élőknek. Megkerülhetetlen, hogy az Európai Unió keleti államai is ugyanazt a szabad határátlépést élvezhessék, mint a Nyugat-Európa fejlett térségei. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása ugyanis nálunk nem biztosított és ezzel sérül a határ mindkét oldalán élők joga. Mihamarabb össze kell kapcsolni a két országot, hogy a kulturális fejlődés mellett gazdasági lehetőségek is kiszélesedjenek.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

220 éves a körösnagyharsányi református templom – exkluzív interjú Dr. Fekete Károly református püspökkel – GALÉRIA

A Körösnagyharsányi Református Egyházközség temploma felszentelésének 220-ik alkalmából tartott hálaadó Istentiszteletet, amelyen Dr. Fekete Károly református püspök szolgált. Az ünnepségen Dr. Fekete Károly interjút adott az Agro Jager Newsnak.

Published

1 hét

2023.05.24.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Lélekemelő pillanatot élhetett meg az, aki május 21-én, délután három órakor ellátogatott a Sebes-Körös bal partjára, a Trianoni határra, a Nagyvárad alatt álló körösnagyharsányi református templomba, ahol a templom felszentelésének 220. évfordulójára oly sokan összegyűltek. „Adjatok hálát az Istennek..” szólalt meg a 105. zsoltár, s bizony meglett embereknek is megpárásodott a szeme, amikor a színültig megtelt templomban az egész gyülekezet együtt énekelt. Az ünnepi istentiszteletet a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, dr. Fekete Károly nyitotta meg, aki mellett Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese foglalt helyet. Velük szemközt, a presbitériummal és a környék lelkipásztoraival Markó István, a Békési Református Egyházmegye főgondoka és a falu elöljárói ültek le. A község invitálását a térség országgyűlési képviselője, dr. Kovács József is elfogadta.

A hálaadó istentisztelet vendégei. Fotó: Agro Jager News

Dr. Fekete Károly kiemelte, hogy amikor átlépte Körösszakálnál a Sebes-Köröst, már messziről látta a vakítóan fehér református templomot. Hófehér tornya világít, vezeti az erre járó tekintetét, ezért is fontos, hogy a templom felszentelésének a 220. évfordulóra felújították ezt a maga nemében egyedülálló templomot. Tornyának tetején büszke és bátor kakas, amely a körösnagyharsányi embereket is jellemzi. Megújulhatott a templom és a külső azt mutatja az idelátogatóknak, hogy az itt élő embereknek bizony fontos a templom, fontos a hitük, a községük, a közösségük.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben született meg a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével, amellyel napjainkra a magyar reformátusság legnépesebb egyházkerületévé nőtte ki magát. Ma 9 egyházmegyét ölel fel és mintegy 418 gyülekezetet tömörít – közöttük a körösnagyharsányiakat is.

Igét hirdet dr. Fekete Károly püspök. Fotó: Agro Jager News

Egy ünnepi istentisztelet, minden gyülekezet életében meghatározó. A közel 400 főt befogadó templom a mai ember szemével is monumentális, de 220 éve, amikor megvetették az alapját az itt élők, nemcsak maguknak, hanem az utánuk következőknek is építették, s ebbéli elhatározásukból nem is tértek ki – mutatott rá dr. Fekete Károly püspök. Úgy fogalmazott, hogy maguknak is, az utókornak is útbaigazítást adtak, s ez a templom tanúbizonyságot ad arra is, hogy a régi embereknek mekkora hite lehetett. Láthatjuk, hogy itt áll a templom és mi 220 év után is itt vagyunk benne, itt imádkozunk. Mécsest gyújtottak és ezek a mécsesek mára ösvényeket világítanak be, amelyek a ma élő embert is vezetik.

Balról Máté Áron főgondnok, középen Bittó Imre presbiter, jobbról Dr. Fekete Károly püspök társaságban. Fotó: Agro Jager News

Érezzük, hogy ezt a templomot nemcsak maguknak, hanem nekünk is építették – ajándékba kaptuk. Azoktól, akik számára ismeretlenek voltunk, de hittek benne, hogy lesznek itt emberek, lesznek maradékaik, akik istentiszteletre összegyűlnek. Semmit nem tudtak rólunk, de hittek benne, hogy állni fog a templom, hogy állni fognak a falak. Vannak pillanatok, amikor eljön az ideje a számadásnak. Elcsendesedünk és visszatekintünk arra az útra, amerről jöttünk, azokra, akik előttünk jártak, de nekünk már előre is kell tekintenünk, arra, amerre mi is tartunk. A jövő ismeretlen. Senki nem tudja, hogy mi vár ránk holnap, ahogyan a régi, az előttünk járók sem tudták, de hittek benne. Nekünk most az a feladatunk, hogy megerősítsük ezeket a régi falakat, ahogy a Körösnagyharsányban élők itt megtették. Ez az erő tartotta meg ezt a községet is, úgy az egyházmegyéket, az egyházkerületeket száz és száz éveken keresztül. Az ünnepi istentisztelet alkalmával erre a hosszú útra kívánt hitet a körösnagyharsányiaknak főtiszteletű dr. Fekete Károly református püspök.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

Az ünnepi istentiszteleten a Biharugrai Református Kórus mellett Pörneki Anikó énekművész előadását is meghallgathattuk. Győri Zoltán presbiter és polgármester köszöntőjéből azt is megtudhattuk, hogy a körösnagyharsányi orgona Nagyváradról került a faluba. Az orgona a váradi Szent László templomban szolgált, majd szétszerelték és átszállították Körösnagyharsányba. Ma nemcsak ez a ritka orgona, hanem a református templomok sorában egyedüliként, egy katolikus szégyenkő is különleges élő emléke a templomnak, amelyet a török pusztítása során lerombolt katolikus kisharsányi templomból hozattak be. Ma ez és a ráhelyezett szenteltvíz tartó is párját ritkító katolikus öröksége ennek a református közösségnek. Mindkettő féltve őrzött kincs és egyben egyháztörténeti bizonyíték is.

Tóth Zsuzsanna karvezető és a Biharugrai Énekkar. Fotó: Agro Jager News

Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy személyes sikerének is tekinti, hogy a templom homlokzata megújulhatott s örömét fejezte ki, hogy a kormányzati támogatás mellett a község is összefogott. Egészen más úgy építeni, építkezni, hogy akik ott élnek, akiket támogatnak, azok is beleállnak, melléállnak egy ügynek. Ez az összefogás lendíti át az itt élő embereket a nehézségeken. Országgyűlési képviselőként továbbra is azon dolgozik, hogy minél több beruházás valósuljon meg s arra kérte a harsányi embereket, hogy használják és szeressék a templomukat, az egyházukat.

Balról Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés vármegyei esperes, Győri Zolán, Körösnagyharsány polgármestere és Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő. Fotó: Agro Jager News

Nagy Viktor lelkipásztor hirdetése után Máté Áron, a református egyházközség főgondnoka szólalt fel, aki kiemelte, hogy a sok időt megélt templom felújítása meghatározó az itt élő emberek életében. Az egyház, a falu közepén álló templom az itt élő emberek jelképe. Akkor is újjáépítették, amikor a török lerombolta s azután pedig még nagyobbat építettek. A kis fatemplom után szilárd kőtemplomot húztak fel. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy valaha a parókia lakott volt és az itt élő lelkipásztorok gazdálkodtak is: földet műveltek. Az egyházközségnek a háború előtt 40 hold földje volt, amellyel ma is tudna gazdálkodni. Az ünnepi istentisztelet után az egyházmegye mindenkit, minden látogatót megvendégelt, amelyért a falu mellett, köszönet illeti, a magyarhomorogi szakácsokat is.

A hálaadó istentisztelet végén. Fotó: Agro Jager News

Az istentiszteletet követően főtiszteletű Dr. Fekete Károly püspök úrral beszélgettem:

1. Hogyan fogadta a Körösnagyharsányi Református Egyházközség invitálását, hiszen ez egy, ma már nagyon apró, kicsiny falu. Sőt, ma még, zsákfalu is, de ígéretet kaptak az itt élők, hogy tartósan megnyílik a határ Nagyvárad felé, ami alig 15 kilométer.

Nincs olyan egyházközség, amely méret szerint fontosabb lehetne. A Tiszántúli Református Egyházkerült 418 egyházközséget számlál. Minden egyes apró kő, minden egyes apró tégla szükséges ahhoz, hogy az egyházunk megmaradjon. Itt, a Tiszántúlon pedig különösen fontos, hogy a határszéleken megerősítsük a szolgálatunkat. Sok feladatot felvállal a Református Egyház és a hitélet gyakorlása prioritás. Vannak bizonyos dolgok, amiről nem tehetünk, de mi abban hiszünk, hogy tettekkel és ami még fontosabb, hittel, sok mindent megváltoztathatunk. Ami egy volt, az mindig is összetartozik. Ebben vállalunk mi szerepet, ebben vállal a református egyház szerepet. Örömmel jöttem Körösnagyharsányba s az igehirdetésemben is rámutattam, hogy ez a templom messziről világít és aki erre jár, annak a tekintetét vonzza ez a vakítóan fehér templomtorony.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager lapigazgatója Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

2. A vidék megtartásában, véleménye szerint milyen szerepe van az egyháznak? A templomoknak?

Az egyházközségek önkormányzatisága, a presbiteri testület vezetése a református gyülekezet fundamentumát adja. A helyiek problémáját, az ott élők ismerik, tudják. Ők tudják kialakítani maguknak azokat a megoldásokat, amelyek egyrészt megvalósíthatóak, ott helyben, önerőből, másrészt azt is képesek felmérni, hogy fenntartható lesz-e? Hogy egyáltalán működik-e? Mikor ezeket az elhatározásokat eldöntik és meg szeretnék valósítani, akkor tudunk segíteni. A református ember igénnyel él, hogy tudását szélesítse, közvetítse. Nyilván a templomok feladata generációról-generációra változhat, de nem tér el attól, amiért megépült. Láthatjuk, ha nem lett volna itt Körösnagyharsányban ez az összefogás, akkor nem tudtuk volna megújítani Isten itteni házát. Sok faluban, ma is, a legnagyobb tereket a templomok adják. Itt tud leülni a legtöbb ember s láthatjuk, hogy a hitélet mellett számos más társadalmi kérésnek is eleget tesznek: például koncertek helyszínéül szolgálnak vagy éppen ünnepi istentisztelet keretében tanévnyitók, települési ünnepek helyszínei is lehetnek. Aki átlépi a templomok küszöbét, tanúbizonyságot tesz és felvállalja mások előtt azt, ahova tartozik. Látják, hogy belép a templomba és látják, hogy onnan az utcára lép.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

3. Említette, hogy a reformátusok igénylik az ismeretek szélesítését. Ez mennyiben fontos az egyháznak? A vidéknek?

A vidék megtartásában az oktatásnak fontos szerep jut. Egyrészről a falvakban az általános iskolások tanítása, oktatása kiemelt cél és miattuk a tanító- és tanárképzés fontossága emelkedik ki. Másrészről a lelkészek képzése, felkészítése jelent prioritást, miközben a református egyház az intézményein keresztül, az óvodapedagógusi, a tanári pályákon át egészen az elit képzésig, a bölcsész- és jogász képzésig lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik gyermek tanulhasson. Hitvallásunk, hogy minden diáknak, aki tanulni szeretne, lehetőséget biztosítsunk. A tehetséggondozás mindig is feladata volt a református iskolaügynek. 2023-ban ez azt jelenti, bekapcsolódtunk a szakképzésekbe is, amelyek további bázisai lehetnek a vidéknek, a vidéken élő emberek számára.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Nagy Viktor lelkipássztor érkezik. Fotó: Agro Jager News

4. Szakképzések kapcsán pontosítana? Mit jelent ez a szakmákat illetően?

Ahhoz, hogy a vidéki ember megtalálja a számítását, olyan szakmákat kell a fiataloknak lehetőségként felkínálni, amelyekkel lakóhelyükön boldogulni tudnak és tisztes megélhetés mellett, a jövőjüket is vidéken képzeljék el. Ezért fenntartásunkba vettünk Törökszentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron egy-egy mezőgazdasági szakképzőiskolát, amelyekkel nem túlzok, de az alföldi szántóföldi növénytermesztést, az állattenyésztést, kertészeti ismereteket is közvetíteni tudjuk. A mezőgazdaság jó lehetőséget teremt arra, hogy azok a gyerekek, akik szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, stabil megélhetést szerezhessenek ezekkel a képesítésekkel. Az agrárágazat már most több szakembert képes foglalkoztatni, mint amennyit az oktatás biztosít. Nekünk most az a feladatunk, hogy a lehető legjobb, legversenyképesebb tudással készítsük fel a diákjainkat. Ebben, az oktatásban, a tudás közvetítésében vannak olyan mobilizálható tapasztalataink, amellyel egyrészt hozzá tudunk járulni a vidék erősítéséhez, másrészt a mezőgazdasági szektor fejlesztéséhez.

A Körösnagyharsányi templom tornyán a kakas és a csillag. Fotó: Agro Jager News

5. Hogyan éli meg a vidék változásait?

Ha arra gondol, hogy a lakosság arányai megváltoznak és a főváros felé fordulnak a falvakban élők, abban mi, reformátusok, az egyház nem tehetünk semmit, de le kell szögezni, hogy az egyházkerület lélekszáma nem változik! Látni kell, hogy egy-egy régió fejlődése, mint a fővárosé, olyan bázisokból merít, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület. Románia Schengeni csatlakozása után a határok, a 100 éves határok, könnyebben átléphetőkké válnak s azok a kis, zárt települések, amelyek valaha olyan nagy központokhoz tartoztak, mint pl. Nagyvárad, minden bizonnyal növekedés előtt állnak. Ezért is örülök annak, hogy ebben a templomban otthonra lelhet az, aki itt képzeli majd el a jövőjét.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

6. Az Erdélyben lévő egyházkerületekkel tartják a kapcsolatokat?

2009. május 22-én megalakult a körülöttünk lévő öt országban élő, 10 református egyházkerület területén élő reformátusságból az egyesült Magyar Református Egyház. Ez a magyar református egység tömöríti a Kárpát-medence református egyházközségeit. A magyar református missziói stratégiát a Generális Konvent is elfogadta s most, 2023-ban, egy közös zsinat alkalmával várhatóan előterjesztjük. Negyedévente ülésezünk a püspöktársaimmal s olyan missziós feladatokat vállalunk fel, mint például az orosz-ukrán válság kapcsán a kárpátaljai református egyházközségeink megerősítése. A lelkipásztorokat helyben támogatjuk, hogy elhivatottságukban, hitükben megerősítsük őket, hogy minden körülmények között tartsanak ki. Tudjuk jól, hogy az erkölcsi támogatás mellett szükség van anyagi támogatásra is. Ez a misszió ma már 65 egyházmegyét ölel fel az egész Kárpát-medence területén s ezzel az elsők között fogtuk össze a reformátusokat, a magyarságot, szerte a határainkon túl is.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager News lapigazgatója, Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

7. Milyen a határainkon túl élő magyarsággal, reformátusokkal találkozni? Milyen érzés, amikor anyaországi, református intézményeket választanak és érkeznek Magyarországra tanulni?

Különleges felismerések ezek és bizony sokan vagyunk úgy, hogy a gyermekeken keresztül látjuk, hogy nekünk, az anyaországban élőknek, ha vannak is problémáink, sokszor mások, mint azoknak, akik a határainkon kívül ragadtak. 100 év telt el és a hitükben nem változtak az ott élők. Sőt. Nyugodt szívvel mondom, hogy ahogy a harsányi templomot is lerombolták, majd mindig újraépítették, az újabb és újabb generációk megerősödtek abban, hogy magyarok, abban, hogy reformátusok. Fontosak vagyunk nekik és nekünk is fontosak ők. Az egyház küldetése tiszta, világos, egyértelmű. Tudásra és hitre alapoz. Ebben a munkában vállalunk feladatokat és jó látni, hogy a testvérgyülekezetek után testvériskolák, mi több, ma már testvéróvodák is barátságokat kötnek. Ezek az emberi kapcsolatok erősítik meg a református egyházat, a közös gondolkozást, Istentől kapott világossággal és az emberért, az életért viselt felelősséggel.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu