Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

Újra ötéves képzésben kaptak diplomát agrármérnökök. Prof. Dr. Nagy János prorektor az ötletéről, a képzés újra indításáról, a döntések hátteréről tájékoztatta az Agro Jager Newst.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

„Hagyomány és haladás” Akár ez is lehetne a mottója a Debreceni Egyetemnek, amely évek óta a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel. Most a tradicionális agrármérnökképzésben tértek vissza a hagyományaikhoz. Az 1999-ben indított bolognai folyamat Magyarországon, 2004-ben, egy lassú oktatási áttérést indukált. A mögöttünk álló közel 20 év azonban rámutatott, hogy a magyar agrármérnökképzésben, az ágazatnak megfelelő garanciát, leginkább az ötéves osztatlan agrármérnökképzés biztosíthatja. A Debreceni Egyetem zászlóshajójának számító ötéves képzés nemcsak itt, de az ország területén az egyik legrangosabb képesítést adja az agrártudományokat választóknak. Erről a sikerről, összefogásról beszélgethettünk Prof. Dr. Nagy János prorektorral, agrárkutatóval, valamint két frissen diplomázott agrármérnökkel, Forgács Fannival és Kokas Mártonnal.

Prof. Dr. Nagy János prorektor, aki több, mint tíz éve határozta el, hogy újra fogják indítani az osztatlan, ötéves agrármérnök képzést Debrecenben, a Debreceni Egyetem égisze alatt.

A bolognai folyamat egy jól átgondolt nyitás volt, amiben összekapcsolták az európai felsőoktatás szereplőit. Utazásokra, továbbtanulásokra, mobilitásra és az egyetemek kölcsönöségére alapozott programot jelentett. Ezzel azonban Magyarország elveszítette az osztatlan, az ötéves agrármérnökképzését. A strukturáltan felépített oktatási terv azonban nem veszett kárba, s ha úgy vesszük, Csipkerózsika álmát aludta, míg nem Prof. Dr. Nagy János és a Debreceni Egyetem fel nem ébresztette tetszhalott álmából. Az alap– és a mesterképzés együttesen nem pótolta a keletkezett űrt.

A diplomák, a képesítések összehasonlítása a gazdasági életben, a versenyszférában nagyon gyorsan megtörténik, mert azok a cégvezetők, akik itt a Debreceni Egyetemen vagy annak jogelődjeinél – a Debreceni Agrártudományi Egyetemen – szereztek diplomát, hamar össze tudták vetni, valójában mit is jelent egy alap– és egy mesterszakot végzett mérnök gyakorlati tudása szemben a tradicionális, osztatlan agrármérnök képzésben abszolvált mérnökéhez képest.

Az osztatlan képzés egyes területeken megmaradt, mivel elképzelhetetlen, hogy akár az orvostudományok, a gyógyszertudományok, vagy éppen a jogtudományok terén megbontsák a képzést. Mi most csatlakozunk az ötéves képzéshez, igaz, de hogy el tudjuk indítani a szakot 2017-ben, ahhoz össze kellett fognunk – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor.

A szakot nem kellett újra akkreditálni, de a képzést és a tematikát frissítettük, így egyetemünk a legjobb, a legmagasabb tudományos fokozattal, a legtöbb publikációval rendelkező professzorok vezetésével vágott bele a képzésbe. Sokunk itt végzett és mindannyiunk számára hatalmas kihívás volt, hogy 2022-re az ország legjobb agrármérnökeit képezzük ki. Legfrissebb, legújabb mérnökeink, most alig pár napja vehették kezükbe a diplomájukat. 16 fő végzett az első évfolyamban, de olyan visszajelzéseink is vannak, hogy minden hallgatónknak már ajánlottak munkát és közülük már többen dolgoznak is.

Az osztatlan agrármérnökképzés mögött olyan agrártörténeti, agrárkutatási és oktatási hagyományok állnak, mint a Debreceni Agrártudományi Egyetem, amely törzse, ma már a Debreceni Egyetem kötelékét erősíti.

Mondhatjuk, hogy szerencsések voltunk, mert a kari tanács és a professzori kar javaslatainkat rendre támogatta, így elkezdtük szervezni a programot, amelynek feladatait, háttérmunkáját – mint ötletgazda – én vállaltam el. Végül 2016-ban elkészült a véglegesített Felvételi tájékoztató, amely egységes szerkezetben adott tájékoztatást erről a hagyományosan ötéves, de mégis új, korszerű agrármérnök képzésről.

A Franchi fegyverkatalógust a fényképre kattintva lehet elérni!

Emlékszem, hogy 2017-ben az egész kar és a szakma azt figyelte, hogy vajon mennyire lesz népszerű az osztatlan képzésben meghirdetett szak, mennyire sikerült megismertetni, népszerűsíteni. Ekkor 25 főt vettünk fel és ennyien be is iratkoztak, így indult meg a 2017/2018-as tanév I. szemesztere. Aztán jöttek a következő évfolyamok, 2020-ban pedig már 70 fő jelentkezett.

Prof. Dr. Nagy János: “Új útra léptünk az agrármérnökképzésünkkel, amelynek akkor még csak az elejét láttuk.”

Nyilvánvalóvá vált, hogy a Debreceni Egyetem égisze alatt, a 10 féléves képzés még mindig márkának számít a szakmában. A kar egységesen mögé állt az ügynek. Tudtuk, hogy az egyetemek közül Debrecent mindig is a megszerezhető oklevél szakmai értéke emelte ki a hazai felsőoktatás sorából, és vitte a nemzetközi agrárfelsőoktatás színterére is.

Az új képzés valójában arra irányul, hogy akik ezt a pályát választják, azokat felkészítsük a szakmai, a társadalmi, a közösségi elvárások kihívásaira. Mindezeken túl, az itt végzettek képesek megfelelni egyaránt a gyakorlati és elméleti kihívásoknak is. Fontos hangsúlyozni, hogy az agrártudományok területén szükséges a természettudományi, a műszaki, a társadalomtudományi és a gazdasági alap- és alapozó ismereteket, valamint az ezekre épülő mezőgazdasági szakmai ismereteket is elsajátítani. A debreceni mérnököknek szintetizálni kell ezt a tudást, amit az agrárszakmában jelentkező feladatok megoldása során alkalmazni is kell. Így a tervezési és szervezési feladatokat magas szinten tudják ellátni, a gyakorlati tapasztalatok mellett pedig közép- és felsővezetői irányítási feladatokat is meg kell valósítaniuk.

Prof. Dr. Nagy János: “Ennek a munkának az eredménye az összefogásban rejlett, karunkat a mindenkori professzori kar, a Debreceni Egyetem szenátusa rendre támogatta. Köszönet érte!”

Nagyon fontos, hogy mindezeken felül alkalmasak lesznek a tudományos munka végzésére, szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódásra és felkészítjük őket arra is, hogy doktori képzésben nappali, vagy munkájukkal párhuzamosan, levelező tagozaton innovatív kutatásokat végezhessenek. Tudományos háttér nélkül nem lehet az ágazatot fejleszteni és nemzetstratégiai jelentősége van annak, hogy az ágazat mögött hiteles adatok, tények, kutatói háttér áll – minden vonatkozásával együtt!

Napjainkban a fenntarthatóság és az élelmiszertermelés, az alapanyagok előállítása biztonságpolitika is. Az élelmiszerlánc-biztonság alapvető összefüggéseit és folyamatait is látni kell, és ebből az exporton keresztül további profitorientált ágazatok építhetők ki.

Prof. Dr. Nagy János: “Képzésünkbe olyan szakemberek fogadták el a meghívásunkat, mint az országszerte ismert Búvár Géza professzor. Munkássága, sikerei, mind elméleti, mind gyakorlati tapasztalatai, felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Professzor úr ezt a felhalmozott tudását képes a hallgatóinknak is közvetíteni. A precíziós gazdálkodás oktatásában kiemelkedő szerepe van az egyetemünkön.”

A fenntartható mezőgazdasági tevékenység, az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerlánc-biztonság alapelvein túl, ma már az Európai Unió minden fórumán prioritás az ökoszisztémák működése, a mezőgazdasági termelés hatása a természetes ökoszisztémákra. Ezért fontosak a mezőgazdasági tevékenység víz-, környezet- és energetikai-gazdálkodási vonatkozásai, és a hiteles szakmai álláspontok, az adatokra alapozott tényszerű szakmai álláspontok kialakítása.

Az agrármérnököknek a gyakorlati szakmához is magas szinten érteniük kell, és ismerniük kell a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását, továbbá a gazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyával is tisztában kell lenniük. Többségük vidéken helyezkedik el, így tevékenységük alapvetően határozza meg egy-egy település munkahelyteremtő képességét.

A Debreceni Egyetemen kiemelten fontosnak tartják, hogy éves konferenciáikon a gyakorlatot közvetlenül tájékoztassák a legújabb eredményeikről, amelyeket üzemi szinten meg lehet ismételni.

A mezőgazdaság vidékmegtartó és –fejlesztő szerepe felértékelődött, mindazonáltal determinálja is az ágazatot. Az agrárágazat – és a vele szorosan összefüggő területek mint a közgazdasági vagy éppen a jogi kérdések – részletes ismerete ma már minden termelőtől megköveteli, hogy legalább minimális szinten tájékozott legyen.

Jobbról, Dr. Széles Adrienn, a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet intézetigazgatója adja át professzor emeritusi kinevezését Prof. Dr. Nagy János prorektornak.

Miközben elsajátítják a mérnök hallgatóink a tudományos alapokat, addig intézeteinkben, kísérleti telepeinken és a partner cégeknél olyan világszínvonalú technológiákat ismernek meg, amelyeket csak rendszerekben lehet működtetni.

A jelenleg Dr. Széles Adrienn vezetése alatt álló, általam alapított Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet céljai is ezek, ahol a legkorszerűbb drónoktól egészen a robotikáig bezáróan, foglalkozhatnak a hallgatók a tudományokkal és a gyakorlattal egyaránt, érdeklődési területüknek megfelelően.

A Dr. Stündl László által vezetett állattudományi K+F+I vonal is éppen ilyen erős és meghatározó. A jövőben az állati termékek olyan felfutása várható, amely ma már elképzelhetetlen informatikai háttér nélkül. A jó minőségű húsok, tejtermékek ára már most többszöröse a nagy ellátási láncok áruihoz képest, de a technológia lehetőségeivel minden szinten, minden termékben olyan távlatok rejlenek, amelyeket megfelelő alapokra helyezett mérnökképzéssel lehet tovább fejleszteni.

Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a mögöttünk álló öt évtized megmutatta, hogy Debrecenben a végzősöknek olyan alapokat adott az agrármérnök képzés, hogy még a 2010 utáni robbanásszerű technológiai fejlődésnek, továbbá az ágazatot minden oldalról elérő változásoknak is innovatív módon meg tudtak felelni „alma materünk” öreg diákjai. A korszerűsítés jó döntésnek bizonyult – foglalta össze Prof. Dr. Nagy János prorektor a Debrecenben újraindított és a tradicionális, ötéves agrármérnökképzés múltját, jelenét és az ágazattól elvárt jövőbeni feladatait.

Kokas Márton 2017-ben érettségizett Mátészalkán. Gimnáziumból érkezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-. Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Karára. Ez azért is érdekes, mert érkeznek diákok mezőgazdasági vagy erdészeti technikumokból, ahol bizonyos tárgyak már alapjai lehetnek egy-egy egyetemi kurzusnak, de a debreceni tanterv, a debreceni képzés előképzettség nélkül is képes magas színvonalú agrármérnököket kiképezni – mesélte lapunknak a frissen végzett szakember.

Kokas Márton frissen végzett agrármérnök, aki Szuhafőn tölthette a gyakorlatát.

Kiemelte, hogy a gimnáziumban a tanárai le szerették volna beszélni, hiszen a családja a kiskerteken kívül nem rendelkezik földterülettel. Ettől függetlenül biológia-kémia tagozaton tanult, majd kémiából érettségizett és határozott elképzelése volt, hogy ezek a tárgyak rendkívül fontosak lehetnek számára a növénybiológia, a növényélettan, a talajkémia kapcsán és általánosságban sok tárgy esetében tudta használni gimnáziumi alapjait.

Az agráriumba alapvetően akkor szeretett bele, amikor általános iskolás korában egy Mátészalkához közeli tanyán lovagolhatott, ahol természetesen besegíthetett az állatok gondozásába, s ahogy a lapunknak mesélte, a gazda annyira örült az érdeklődő gyerekeknek, hogy ha úgy jött ki a lépés, akkor együtt megnézték a kaszálást vagy éppen bekapcsolódhattak a tanya mindennapos életébe is – kapcsolatuk ma is nagyon jó.

Bár kicsit aggódott az egyetem első napjai miatt, de ez az első hétig tartott mindössze és hamar kiderült, hogy a „Böszörményi úti Agrár”, a Debreceni Egyetem diáksága nagyon összetartó közösség. Bár nem kollégiumban, hanem albérletben töltötte el az öt évet, a csapat azonnal összerázódott – emlékezett vissza az első napokra Kokas Márton.

Ballagás, amelyet az agármérnökök tradícionálisan, a búza éréséhez hasonlóan, sárgulásnak hívnak. Az ünnepélyes felvonulás százéves élő hagyomány a református Debrecenben. Ilyenkor látványos felvonulással búcsúznak a végzősök az alma materüktől.

Az agrárfelsőoktatásban a Debreceni Egyetem követelményéről ismerten nagy legendák keringenek – folytatta, de Kokas Márton leszögezte, hogy a kritikus alapozó tárgyak valóban nem voltak könnyűek, azonban alapvetően a tanárok csak azt követelték meg, amit leadtak, és korrekt módon minden forrást megjelöltek. Az egyetemi könyvtár tetemes gyűjteménye mellett, ha esetleg nem találtak meg valamit, könyvtárközi kölcsönzéssel mindent megszereztek a könyvtárosok. Igaz ahhoz, hogy teljesíteni tudjunk, keményen és folyamatosan kellett tanulnia az egész évfolyamnak.

Egy fiatal agrármérnöknek minden munkafolyamatot meg kell ismernie, ahhoz, hogy később az irányítása alatt álló egységeket hatékonyan irányíthassa.

Annyiban különös volt a képzés – mesélte az Agro Jager Newsnak a frissen diplomázott agrármérnök, hogy itt Debrecenben mindenki hozzászokott, hogy három év után kapunk egy diplomát, de mi még negyedikben és ötödikben is itt voltunk. Más szakokon tanuló ismerősök mindig megkérdezték, hogy évet ismétlünk? Aztán jöttek a következő évfolyamok, akik egyre növekvő hallgatói létszámmal erősítették a képzést, és ahogy egyre többen lettünk, elkezdte megérteni az egész egyetemi polgárság, hogy mi az új, modern, ötéves osztatlan képzésben veszünk részt.

 

„Debrecenben azért volt jó tanulni, egyetemistának lenni, mert mi nem megyünk el egymás mellett szó nélkül. Mi ismerjük egymást, ha kell, segítünk, akkor is, ha a barátunk nem kéri. Tudjuk, ismerjük egymást. Segítjük a csapatot.”

 

A képzés alatt sok gyakorlaton vettünk részt és szakkollégiumok miatt rengeteg plusz előadást hallhattunk és nagyon sok szakmai úton is jártunk. Nyaranta a Bemutatókert fontos helyszín volt, ami itt áll a kar kerítésén belül és persze a Látóképi Kísérleti Állomás, már-már átláthatatlan és megannyi kísérleti parcellái, a mérések, vetések és betakarítások. Ott, kint nemcsak a tanárainktól tanultunk, hanem a látóképi kísérleti szakszemélyzet sok évtizedet megélt technikusai, munkatársai olyan kísérleti, gyakorlati háttérismerettel bírnak, amire mindenkinek érdemes odafigyelni.

A laborgyakorlatok alkalmával kiterjesztett ismeretekre tesznek szert a debreceni agrármérnök hallgatók.

Persze engem inkább az állattenyésztés vonzott és Béri Béla tanár úr hallgatójaként jobban azon a tanszéken mozogtam. Ott is írtam a diplomamunkámat, és ha a terveim összejönnek, nappali tagozaton, PhD programban is kutathatok.

Béri tanár úrnak nagyon hálás vagyok, mert a kötelező szakmai gyakorlatom előtt megkerestem és arra kértem, hogy olyan céghez küldjön el, akiknél igazán tanulhatok és ma meghatározó szereplői az állattenyésztésnek. Így kerülhettem el Kocsis Richárdékhoz Szuhafőre, akiknél olyan fejlett technológiával felépített, legkorszerűbb informatikával üzemeltett tejtermelő tehenészetben dolgozhattam, amiről csak tanultunk az egyetemen.

Az osztatlan agrármérnök képzésben tanuló agrármérnök hallgatóknak rengeteg szakmai kirándulást is biztosítottak az ötév alatt.

Itt kell megragadni azt is, hogy a debreceni tanáraink folyamatosan követik a témájukhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket és szinte hétről hétre frissítik az ismereteiket, így az előadások, a szemináriumok, a gyakorlatok, sok felkészülést követelnek meg tőlünk is. Szuhafőn, így a Jersey fajtával beállított, a legmodernebb technikával felszerelt istállókban is otthonosan mozogtam és nem kellett szégyenkeznem. Arról meg nem is szólva, hogy szakemberként kezeltek nem pedig mint hallgatóként. Egyértelművé vált számomra, hogy a termelés is nagyra értékeli a Debreceni Egyetem oktató-kutató tanárait.

Vezető kutatók: Prof. Dr. Csajbók József (balról), Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos-dékánhelyettes társaságában

Az évfolyamtársaimmal napi kapcsolatban vagyunk, néhányunk még nem döntötte el, hol szeretne dolgozni és van, aki még hezitál, de egyértelmű, hogy nagyon érdeklődtek irántunk. Azt már a többiekkel láttuk, hogy a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt. Változás előtt áll az egész ágazat. Az állam támogatja az ezirányú fejlesztéseket, nagyon sok pályázatot hirdettek meg és úgy hallottuk, hogy 2024-től ennél még több pályázat nyílhat meg.

Persze a tanulás mellett Debrecenben, a kikapcsolódásra is jutott idő

Nyilván meg fogja könnyíteni a digitalizáció a gazdálkodást, ez nem is lehet kérdés. A munkaerő igény ugyan csökkenhet egyes esetekben, de egyre profibb, képzett szakemberekre, munkavállalókra van szükség, olyan minőségben, amit ez a folyamat egyre jobban generálni fog.

A barátaim, akikről biztos információ, van, azok a debreceni Agropoint Kft.-nél, az Eastgrainnél, az Alfaseednél helyezkednek el, jómagam pedig az Sz-Consult Agrártanácsadó Kft.-nél kaptam állást. Az egyik barátom, a Halászati Kutatóintézetbe került és persze ott van a KITE Zrt. is. Négyen maradnak még agrárközgazdász képzésben és ha jól tudom Fanni, Forgács Fanni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz kerül, ugye? – kérdezett vissza.

Én a szarvasmarhák szuper ovulációra ható tényezőit fogom tovább kutatni, amiben Ceglédy Leventével dolgozhatok együtt és Szőnyi Viktorral,az Sz-Consult Kft-től, akivel a szarvasmarha küllemi bírálatának rejtelmeibe, a célpárosításba és az embriómosás, -beültetés tudományterületeibe kalandozhatok el. Alapvetően ezzel szeretnék foglalkozni.

 

A Debreceni Egyetem egyik fesztiválján a már végzett agrármérnökök.

Forgács Fanni már bólogat is mellettünk és kiegészíti, hogy egészen pontosan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Vetőmag és Szaporítóanyag Főosztályán fog dolgozni, de a szakmai munkát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálja. Lám-lám, készülsz a közigazgatási vizsgára? Igen, érkezik a határozott válasz, azt is minél hamarabb le szeretném tenni!

Forgács Fanni bár nagyon szereti az állattenyésztést is, a szívét inkább vetőmag előállítás ragadta el.

 Hajdúböszörményből érkeztem és már kiskorom óta imádtam a természetet. Édesapám egy nagy részvénytársaságnál dolgozik és a környéken nagyon jelentős a csemegekukorica és a zöldborsó termesztés, amelyeknek a műszaki háttere, gépesítése, munkaszervezése komoly logisztikai munka. A műszaki háttér biztosításában dolgozik édesapám, így meglehetősen közelről láttam, hogy a gépészek vállára milyen teher nehezedik, mind az üzemeltetés, mind pedig a karbantartás és a javítás oldaláról nézve. A prémium termékek esetében akár néhány órás késés is jelentős értékvesztést eredményezhet. A vásárlókat hozzászoktattuk a kiváló minőségű termékekhez, amelyek azonban kiváló minőségű alapanyagok nélkül nem készülhetnének el. Gimnáziumban végeztem én is, mint Marci és annak ellenére, hogy láttam, hogy Hajdúböszörményben milyen sokan dolgoznak és vállalnak szerepet abban, hogy a Hajdúsági Löszháton az ország legjobb szántóföldi növénytermesztését valósíthassák meg, nem tántorított el attól, hogy Debrecenbe, az agrárra jelentkezzek.

Egyetlen egy dolog motivált: maga a tudásvágy. Ez volt az, ami igazán afelé vitt, hogy az új ötéves képzésbe vágjam a fejszémet. Teljesen tisztán emlékszem arra, hogy különféle internetes portálokon miként latolgattuk az esélyeit a szaknak. Alapvetően az fogott meg, hogy akiket ismerek és a szakmában dolgoznak, többnyire ilyen ötéves képzésben szerezték a végzettségüket. Nagy tudásuk mellett, egy-egy részvénytársaságban fel is néznek azokra, akik még a régi ötéves képzésben végezhettek.

Ennek az ötéves diplomának óriási presztízse van. Nagyon elismert képesítés és nagyon elismertek a tanárok is az ágazatban. – Minden tanár a maga szakterületén, de egyes professzorok ágazatoktól függetlenül is kifejezetten ismertek. Most, mi lehetünk az első visszatérő agrármérnökök. S Marcit azzal egészíteném ki, hogy jelentkezésünkkor a felvételihez egy emelt kémia vagy biológia érettségi is a követelmények között szerepelt.

A Bonafarm Cégcsoport üzemlátogatása, minden agrármérnök hallgató számára a szakmai csúcsot jelenti.

Nekem „Böszörményből” könnyű volt bejárni, mert napközben legalább fél óránként indult egy busz és az közvetlenül itt az agrár előtt állt meg. A megközelítése, a közlekedés, a parkolás, az egyetem teljes felépítése a főépülettől, a kollégiumig, a sportpályáig minden egy helyen van. Állandó portaszolgálat, beléptető kapuk, kamerák mindenütt, ami kifejezetten biztonságossá teszi az egyetemi negyedet. Persze nekem nem volt ismeretlen a környék, mert a testvérem a Gazdaságtudományi Karon tanult, ami egy blokkban található az agrárkarral.

Országjáráson a Debreceni Egyetem osztatlan, ötéves képzésében résztvevő hallgatói.

Számomra a növénytermesztés csúcsát jelenti a vetőmagtermesztés, előállítás. Az öt év alatt azonban mást is kellett tanulni. Tanulmányaink során ismereteket szereztünk a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, vízgazdálkodással, különböző gazdasági ismeretekkel kapcsolatban, s ezeken felül sok alapozó tárgyunk volt még. Személy szerint engem a növénytermesztés vonz jobban, de az átadott tudás legalább ugyanolyan volumenű volt az egyes állattenyésztési tárgyakból is. Szerettem Pepó Péter professzor óráit. Komlósi István professzor és Béri Béla tanár úr óráinak színvonala kiemelkedő volt. Felsőbb éves lehettem, amikor megismertem Nagy János és Búvár Géza professzor urakat, illetve meghatározóak voltak tanulmányaim alatt Dr. Kutasy Erika Tünde – aki nem mellesleg a konzulensem is volt -, Dr. Dóka Lajos Fülöp, Szabó András, Dr. Széles Adrienn, Dr. Apáti Ferenc és Dr. Szűcs István órái.

A Látóképi Kísérleti Állomás meghatározó nyári munkái pontosságot, precizitást követelnek meg minden hallgatótól, doktorandusztól.

A szakmai tudás nagyon fontos jelző a Debreceni Egyetemen. De őszinte leszek, ez még sem elegendő, hanem mindezt, az órákat és az egyetemet, igazán a szakma szeretete hatja át. Oktatóink óráin, anyagaikban sugárzott, hogy mennyire lelkesednek egy-egy téma iránt és ez láthatóan átragadt a diákságra. Debrecenben komolyan hisznek benne, hogy van jövője a magyar agráriumnak s ehhez határozott elképzelésük, hogy szakembereket is fognak adni.  Teljesen világos, amikor beültünk egy-egy órára, hogy már megjelenésükben látszódott, majd amikor beszéltek róla, hogy mekkora lelkesedéssel vannak egy-egy téma iránt. S mind ehhez hozzáadódik, hogy miként bánnak a hallgatókkal. Mi hallgatók abszolút tudjuk, hogy korrekt egy vizsga, vagy nem. Debrecenben még a kérdés sem merült fel, ha valakinek ismétlő vizsgát rendeltek el, hogy más is lehet hibás, mint akinek többet kellett volna tanulnia.

Az elméleti képzések mellett, az öt év alatt egy gyakorlat-orientált képzésben vettünk részt: nyilván, amit láttunk, ahhoz biztosították az elméleti hátteret. A szakmai utakon eljutottunk Hajdúszoboszlótól egészen Bólyig, de a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodását, az erdőgazdálkodási gyakorlatát is megfigyelhettük. Villányban meglátogattuk a Polgár Pincészetet, bejárhattuk az új mohácsi vágóhidat. Szeged, Hódmezővásárhely vonalon a legnagyobb cégeket is megnézhettük. Ellátogattunk – többek között – Mezőhegyesre is, ahol láttuk az új vetőmagüzemet, a vetőmag-előállító táblákat. A különböző látogatások során, érdekesebbnél érdekesebb, innovatív technológiai megoldásokat figyelhettünk meg.

Parcella kombájn a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Állomásán.

Az Egyetemen persze mindig történik valami. A Gólyatábor kihagyhatatlan, ami azért is volt jó, mert a tábor keretein belül iratkozhattunk be az egyetemre és nem kellett ismeretlenül bolyonganunk az első héten, hogy mi merre van, mert azt a felsősök mind megmutatták. A tábor arra is jó volt, hogy ismerkedjünk, összebarátkozzunk leendő csoporttársainkkal. Lettek felsőbb éves mentoraink, úgynevezett gólyaszülők, akik mindenben segítettek nekünk, persze, mi meg majd később segítettük az új elsősöket.

Marci és én is a Tormay Béla szakkollégium tagjai voltunk. Sokat bográcsoztunk, komoly közösséget kovácsoltak belőlünk a közös programok. A szakkollégiumon belül minden héten szerveztek előadásokat, amelyen olyan vezérigazgatók is megjelentek mint Bárány László, vagy például Szuhafőről Kocsis Richárd, akit Marci már korábban említett is.

Az Egyetem nagyon sok lehetőséget kínált. A vadászattal is az egyetemi tanulmányaim során ismerkedtem meg. Dr. Szendrei László tanár úr avatott be minket a vadgazdálkodás alapismereteibe, melynek hatására később vadászvizsgát is tettem. Ma már érvényes vadászjegyem is van és megvettem az első sörétes fegyveremet is.

Az agrármérnökképzés mögött olyan szaktekintélyek állnak, mint a fényképen látható Prof. Dr. Pepó Péter, aki a magyar hallgatók mellett, a külföldi hallgatókat is képezi.

Nehéz megmondani, mit jelent majd később számunkra Debrecen, a Debreceni Egyetem, de azt látom, hogy a tíz, húsz éve, de még a régebben végzett vezető elnökök, vezérigazgatók is ellátogatnak ide a Böszörményi útra. Vannak cégek, akiket laborháttérrel lát el az egyetem és különféle kutatásokban valósítanak meg különféle projekteket. Persze a profit érdekében, de ebben a munkában mindig vannak és lesznek új eredmények, amelyeket mi is megkaptunk. Biztos vagyok benne, hogy hiányozni is fog az egyetem, de úgy gondolom ez az első évfolyam és az utánunk lévő tagozatok is össze fognak tartani. Nekünk egyelőre ezt jelentette ez az öt év…

A 2017-2022 között végzett új, de a régi, osztatlan, ötéves kézpésben résztvett agrármérnök hallgatók.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: Prof. Dr. Nagy János archív gyűjteménye,  a Debreceni Egyetem archív gyűjteménye, Dr. Szilágyi Gergely PhD, az Agro Jager News főszerkesztőjének archív gyűjteménye, továbbá Kokas Márton agrármérnök, Forgács Fanni agrármérnök és a 2017-2022-es évfolyam agrármérnökeinek a fényképei

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiemelt cikk

Kiadó két csomag a Móri-árokban – Megnéztük – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pár napja érkezett az Agro Jager News szerkesztőségébe egy telefonhívás, hogy két csomag kiadó a Móri-árokban. Jó terület, jó szomszédokkal. A társaság átalakítja a vadásztatást és fix, ha úgy vesszük, állandó vendégkört alakít ki. Ez megőrzi a társaságon belüli baráti, közvetlen viszonyt, megmarad a gazdákkal kialakított együttműködés és végül, de nem utolsó sorban, a vad számára és a vadgazdálkodás számára is stabilitást hoz. A Bakony és a Vértes közötti völgybe, a Móri-árokba tartunk..

Móron, az Ezerjó Étterem udvarán találkoztunk balról Besser Balázzsal és Holczinger Lászlóval. Fotó: Agro Jager

Nincs titok. Dr. Szilágyi Gergely, lapunk főszerkesztője, jól ismerte Holczinger Lászlót. Ő kereste meg, hogy írjunk pár sort a társaság területéről, nézzük körbe, kerüljünk egyet, várnak szeretettel bennünket, vigyünk puskát is. Sőt szívesen kézbe vennék a Franchi Horizon Black Syntjét, az új KONUS céltávcsövet, a távolságmérős keresőtávcsövet és otthon ne hagyjuk, a svéd Aim Sport hangtompítóját sem!

Besser Bakázs a megbeszélt helyen hagyja a bírálatra kikészített őztrófeát. Fotó: Agro Jager

Mindent összepakoltunk Gergő barátjának, amit persze a FROMMER Fegyverboltba meg is lehet vásárolni Budapesten, a Szenes Iván téren. Laciék meg két csomagot szeretnének kiadni, benne a következő lehetőségekkel – terít Holczinger László, ahogy kártyában szokás és már mondja is, hogy mire lehet vadászni:

Őzbak: súlykorlátozás nélkül lőhető (650 grammig). Cserkelve, 3 alkalommal, – kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.

Dámbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (6,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.

Gímbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (11,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül felár nélkül.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezen kívül a csomag korlátlan alkalommal tartalmazza a területen történő vadkár elhárító vadászatot, a lesvadászatot és a cserkelést, vaddisznóra és dúvadra. A kvótán felül elejtett vad zsigerelve elvihető, a hatályos felvásárlási árak befizetése ellenében, továbbá öt alkalommal vadászvendég hívható a csomag terhére.

A “szolgálati” mezei nyúl már vár bennünket! Fotó: Agro Jager

Mikor megérkezünk, a beírókönyvet a falu szélén találjuk meg, amely mellett a társaság szolgálati mezei nyula őrködik. Persze őt fokozott védelem és tisztelet illeti meg és mintha tudná a privilegizált helyzetét, úgy őrködik.

A beírókönyv az első, amelyet szabadon, minden vadász 0-24 órában, a helyén meg is talál. Fotó: Agro Jager

“A beírókönyvet nem viheti el senki, az mindig, a nap 24 órájában megtalálható. Nem kell senkinek könyörögni, a vadőrt felhívni, hogy kimehessünk a területre – sorolja Besser Balázs. Az ilyen itt nem szokás, teszi hozzá, mint aki a területért, a csomagos részért felel. Bár hallottunk már olyat, hogy a vadőr a beírókönyvvel alszik, nehogy a tagság önállósítsa magát” – dől a terepjáró a nevetéstől.

Kellemes megeleptés ér bennünket, ahogy kiérkezünk a területre és még fényképezni is hagyta magát a fiatal gímbika. Fotó: Agro Jager

Annyiban viszont jó és aktív a kapcsolattartás a vadásztársaság tagjai között, hogy egy privát VIBER csoportot hoztak létre, ahol megbeszélik, ki merre jár, mit lő, mire vadászik és ha kell, akkor segítséget is kérhet a többiektől. Itt szoktuk azt is megbeszélni, hogy ha valahol nagyobb a vadkár és a gazdák segítséget kérnek. Együttműködésünk alapja a kölcsönösség és a segítőkészség, az aktív kommunikáció. E nélkül nem megy – szögezte le Besser Balázs.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Alig hagyjuk el a falut, az egyik lucernaoldalban egy gímszarvast vesz észre Besser Balázs. Ugyan már, mosolygok magamban, de azért csak odanézek, s ami igaz, az igaz, tényleg kint áll délután 3-kor. Én kölcsönadom az új távolságmérős keresőmet, a KONUS-t, de a szarvas még azt is megvárta, hogy kiszálljak, mert bár az utastérből már az üvegen át készítettem fotót, hátha az autó mellett jobbat is készíthetek. Bentről érkezik az infó, hogy 154 méter, én meg csak fotózok. Jó jel, nappal szarvast látni, legelni. Nincs annál utálatosabb vadászterület, ahol retteg, fél a vad. Olyan helyt nincs vadász, aki szívesen menne vadászni…

Magasles a Móri-árokban. Fotó: Agro Jager

Az 5-600 hektáros részt járjuk körbe. Előttünk a Vértes, mögöttünk a Bakony és mi most a völgybe tartunk. Érik a madárcseresznye és a vadgyümölcsökkel, vadkörtékkel teli a határ. A két állandó vízfolyás miatt, az erdők közé ékelődő mezőgazdasági területek s a völgyben egy 30-40 méteres állandó kis mocsaras tó miatt, ez a terület kétségtelen, hogy a vad Mekkája.

A gazdálkodók kifejezetten kérik a vadkárelhárítást és ebben partnerek is. A területen számos, jól karbantartott magaslest lehet használni. Fotó: Agro Jager

Gergely és Balázs, azaz Besser Balázs, elindulnak egyet cserkelni, mert a szórók rendben vannak, ha szerencséjük lesz, felbukkan a kívánt őzbak is. Kikaszált utak, nyiladékok, állandó és mobil lesek váltogatják egymást. A nyiladékokat, az utakat valahol a vadászok s valahol a mezőgazdászok tartják karban. Ezt mi tisztítottuk ki, ezt a gyepes szegélyt meg zúzóval vágta le a legnagyobb gazda. Szót értünk egymással s ha kell biztosan segítjük őket, mert a vetőmag, a növényvédő szer, a gépi munka sokba kerül. Neki is vannak gyerekei, nekem is három – mondja Besser Balázs. Tudom mit jelent a családot felnevelni s ha ő nem is vadászik, egymásnak igyekszünk segíteni. Úgy gondolom, kettőn áll a vásár, de a társaság elnöke is arra törekszik, hogy faluban és a szomszédokkal is jó viszonyt ápoljunk. Nem szemben, hanem egy oldalban állunk.

Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852

Hatalmas kősó várja a vadat, honnan máshonnan került volna ide, mint Parajdról. Ezzel is lehet segíteni a kishazánkat, hogy hazait vásárolunk – nevet Holczinger László, őt Besser Balázs és megjegyzi: Közgazdász. Mindig csak a számok. Mindig csak az üzlet!

Lapunk főszerkesztőjének, Dr. Szilágyi Gergelynek, Besser Balázs mutatta be a területet. Fotó: Agro Jager

Érik a madárcseresznye. Felhőkben járja a seregély. Majd oda lent lesz egy fekete szemű, majd ott megállunk, bár szaporátlan, mert kicsi a szeme, de annál ízletesebb. Vadkörték, vadalmák tarkítják a kocsányos tölgyeseket, de van itt akác is. Sok eső hullott a napokban, s ahol megáll, összegyűlik a víz, nyomolunk. Nehéz, párás a levegő. Meleg estével érkezik ez a nyár eleji éjjel. Érik a búza. Még tejes, de amott már szőkül.

Ez itt a Móri-árok. Fotó: Agro Jager

Szarvasok bújnak elő, őzek lépnek ki. Suta, fiatal őzbak, ígéretes ez is, amaz is. A vaddisznó még várat magára, de különös hangokat hoz a szél. Hollók keresik éjszakázó fájukat…

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A terület önmagáért beszél s beszél annak a vad is, aki érti, meglátja, milyen egy jó terület. Hallgat a puska a kezünkben. Kétségtelen, hogy megváltozik a vadászat Magyarországon. Elég a látogató, az egy-két estét kijáró vadászból, aki csak a húst látja és nem akar holnap jönni, szemben azokkal, aki legalább szeretne, még akkor is, ha nem tud. A zaklatott területen nem lehet sem vadászni, sem vadgazdálkodni. Itt a Móri-árokban, ha nem is leszünk tagok, de jó lehetőséget kínál a társaság arra, hogy aki vadászni, aki erdőt járni akar, aki vadcseresznyét szedne, így a nyár előn, úgy, hogy az őszön bikát is lőhet, nem kell másik területet keresnie. Igaz, csak egy bikát ejthet el a csomagban, teszi hozzá Besser Balázs, de ha nem kapkod és kivár, türelmes, a bőgés vége felé igen nagy bikák tűnnek fel, ami évről, évre igaz a területen. Azután meg jön a barcogás. A víz, a jó élőhely mágnesként vonzza a vadat s aki önmérsékletet tanúsít, azt mindig meglepi Diána.

Célon! Kísérő Besser Balázs. Fotó: Agro Jager

Nálunk úgy megy, hogy névre kiosztjuk a krotáliákat. Mindenki, amit felvesz, annak a sorozatszámát felírjuk s amikor elejti a vadat és birtokba veszi, már teheti is a csánkba és zsigerelheti, szállíthatja be vagy éppen haza.

Ígéretes vadászterület a Móri-árokban. Balról Dr. Szilágyi Gergely, az Agro Jager főszerkesztője, középen Holczinger László és a képen jobb szélen Besser Balázs. Fotó: Agro Jager

Besser Balázs még jónéhány érdekességről, lehetőségről mesélt, ami összetartja a közösségüket és hozzátette, hogy a két csomagos vadász, aki közéjük kerül, nem lesz kizárva a társaság életéből sem, ami ha úgy vesszük, nagy szó a mai világban. Ha akar, jöhet velünk lest építeni s minden közösségi munkában is részt vehet. Hozhatja a gyerekeit, hiszen a mi srácaink is itt vannak. Legalább megtanulják, hogy mit is jelent vadásznak lenni…

Jelentkezni, érdeklődni az akahvadaszat@freemail.hu e-mail címen lehet

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Békéscsabán egy 713 grammos őzbak került terítékre

Print Friendly, PDF & Email

713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.

A Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén esett a képen látható 713 grammos őzbak. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Nagy Árpád, az elmúlt években, gyökeresen átszervezte a társaság vadgazdálkodását. Egyáltalán nem tartotta működőképesnek azt, hogy a felügyelő bizottság, az intézőbizottság ülésezik, különféle, általuk helyesnek talált döntéseket, légből kapott ötleteket végrehajtsanak, teljesen szembemenve a józan ésszel. Ezért egy háromtagú elnökséget alakított ki, akik gyorsan tudnak szakmai, gazdasági és személyi döntéseket meghozni. Ez, miközben rendkívül gyors döntések születnek, jó a vadgazdálkodásnak és jó azoknak a tagoknak is, akik élvezni szeretnék a vadászatot, természetközelségét, amikor a társaság területén cserkelnek. Természetesen ehhez egy profi, ütőképes hivatásos vadász stábra van szükség, akik, ha szeretik is a vadászatot, a vadgazdálkodás feladatait, de emellett munkahelynek tekintik a vadásztársaságot és nem szabadidős tevékenységként élik meg a munkanapokat. Ez utóbbi ugyanis, rendkívül nagy veszteségeket okoz, mert a munkát, a napi feladatokat el kell végezni, de egy terület fejlesztéséhez, az élőhelyfejlesztéséhez nem elég a napi munka, amellé hozzá is kell tenni, mert, ha nem, akkor csak esély van arra, hogy szinten tartsuk a kezelt, ránk bízott területet. A hivatásos vadász szakma magányos, ezért is kell olyan jól képzett szakembereket képezni az oktatásnak, majd foglalkoztatni, hogy akkor is tudjanak önállóan dolgozni, ha nincs ott az elnök, ha nincs ott a tagság. Kiemelte, hogy a terület jó adottságai mellett, szükség volt egy olyan vadőrre is, mint Pusztai Arnold, aki lelkiismeretesen, nap, mint nap járja a területet és nemcsak a rábízott feladatokat látja el, hanem képes önálló, szakmai döntéseket hozni. Így történt, hogy egy alkalommal azzal érkezett be, hogy megtalálta a tavalyi nagy őzbakot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Pusztai Arnold kiemelte, hogy 2023-ban tudták, hogy van egy erős őzbakjuk, de úgy döntöttek, adnak neki még egy évet. Ezzel, kétségtelen, hogy hatalmas kockázatot vállaltak fel, de elnök úr bizalmat szavazott és az őzbak a korosítás útjára lépett. Fel-feltűnt. Aggódtunk érte, aztán eljött az ősz, elvetették az agancsokat és csak bízni tudtunk benne, hogy ez a jó őzbak megmarad a télen, hogy nem lesz beteg, hogy nem ütik el vagy nem kerül valakinek a terítékére. Sok aggodalom lengte körül, de azt már tudtuk, hogy az üzekedésben bizonyosan ott volt és a jövő, ha ismeretlen is, valamelyik bakgidában újra felbukkanhat…

Nehezen, de sikerült terítékre hozni a képen látható kapitális őzbakot. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Egy április napon aztán egyszer csak megláttam – emlékezett vissza Pusztai Arnold -, de nem ott, ahol eddig láttuk, hanem, ha úgy vesszük, „bebútorozott” a kiskertek alá és az elhagyott telkek között, a régi gyümölcsfák nyugalma alatt terelgette a sutáit – helyesebben, azok vigyáztak a lovagra.

Ha nem voltam óvatos, a suta észrevett és már ugrott is, vitte magával a bakot. Sok lehetőségem nem volt a megfigyelésre, de túljártam az eszükön és gyakran beültem egy bokor alá: onnan figyeltem őket. Valóban, ha egy gyalogos feltűnt, akkor hamarabb észrevették, mint én, de az ember szagát viszonylag jól viselték, ha meg jó volt a szelem, volt olyan hajnal, hogy 30-40 méterre legeltek.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sok fényképet, videót is sikerült így készíteni az őzbakról és idebent tanakodtunk, hogy mekkora is lehet. Abban maradtunk, hogy 650 gramm biztosan lesz, de ott maradt bennünk a bizonytalanság, hogy esetleg. Ezzel hívtuk fel a vendégünket, hogy találtunk neki egy biztosan 600 grammos őzbakot, de lehet, hogy több is lesz az agancsban, s az probléma lenne-e?

Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852

Vártuk a választ, mert egy egyszerű kérdés az efféle. Mi hivatásos vadászok megszoktuk, de súlyos kérdések ezek s nem is kertelt vendégünk. Első kérdése az volt: mikor indulunk?! Alapvetően régen szeretett volna már egy nagy őzbakot lőni. Lehetőség, hogy nagy őzbakot ejtsen el, nálunk több területrészen biztosított, de ebben láttuk, hogy több is lehet – ami igen felkeltette az érdeklődését.

Aznap egy 440  grammos őzbak is gazdagította a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területét. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Elnök úr aggódott és mi is, mert a kiskertes rész ugyan nem lakott terület és a vadászterület fontos része, de óvatosnak kellett lennünk és arra kért bennünket, hogy kiskaliberű, őzes fegyverrel induljunk. Annyit jártunk a nyomába, hogy minden rezdülését ismertük, de nem is az őzbakkal volt a gond, hanem a szemfüles sutával küszködtünk. Azon a délutánon azonban, úgy hozta a szerencsénk, hogy csak az őzbak állt kint. A területen nem volt mozgás, emberek nem jártak és olyan közel kerültünk, hogy akár nyílt irányzékkal is elejthettük volna.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Nekem nem is kellett távcső, mert olyan közel volt – mesélte Pusztai Arnold. Tudtam, hogy a vendégem megcélozta. Vártam. Ilyen nagy őzbak nemcsak az elejtő életében, hanem nekünk, hivatásos vadászoknak is, ha úgy vesszük, kilométerkő az életünkben. Sokunk vágyik egy ilyen őzbakra, sokan dolgozunk a szakmában. Jó terület, jó élőhely, jó genetika – ezek az alapjai, de kell hozzá az ember és nálunk Nagy Árpád elnök úr adja a hátteret. Igaz, vissza is követel belőle, az elvárások magasak, de amit szeretnénk, azt előbb-utóbb előteremti és most itt állunk egy ekkora őzbak előtt. Nem kell más szakmai elismerés egy vadőrnek, mint a számok. A trófeasúlyok és a terítékadatok, a tavaszi vadlétszámbecslés. A vadőr keveset beszéljen, de annál többet dolgozzon és majd az elnök és a tagság meghozza az ítéletet. Ezt tudja a vadőrszakma és ki kell mondani: a tisztességes becsületes munka, a másokkal szemben, a tagsággal, a vendégekkel szemben a tisztességes, becsületes hozzáállás meghozza az eredményét. Egy vadőrnek tudni kell hallgatni, tudni kell igazságosnak lenni, tudni kell vadásztatni, vadászatokat vezetni. Lehet magunkat dicsérni, de az előbb-utóbb kipukkad. Ahogy cikáztak a fejemben a gondolatok, ahogy vártam már, hirtelen eldördült a fegyver – mesélte Pusztai Arnold. A pillanat, amikor megcsapja a fülünket a lövés zaja és lessük, hogy mi történik! Az őzbak tűzben rogyott, de mi tudjuk, hogy bármi történhet még! Azonban nem történt semmi s mikor a vendégemre néztem, nagy kő esett le a szívemről.

Kapitális őzbak Békéscsabáról, a Borosgyán Vadásztársaság területéről. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager

Persze, odamentünk az őzbakhoz. A vendégem birtokba vette, majd átadtam a töreteket – ahogy illik. Ezek a pillanatok csak a vadászokat illetik meg s mikor eltelt az a pár perc, felhívtam elnök urat. Mondanom sem kell, hogy nagy örömmel fogadta a hírt: – akkor sikerült – nyugtázta. Azonban előttünk voltak még a trófea kikészítésének mozzanatai és a várva várt mérlegelés, ami igazán felülmúlta a várakozásainkat és a vendégünkét, aki nekünk elmesélte, hogy bizonyosan élete legnagyobb őzbakját hozta terítékre, itt, nálunk, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén, Békés vármegyében, hiszen 713 grammot mutatott a mérleg!

Pusztai Arnold, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság hivatásos vadásza, a Békésen megrendezésre került V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgász Napon, ahol már kiállították a kapitális trófeát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nagy Árpád, a társaság elnöke hozzátette, hogy az országos trófeabírálatra is elvitték az őzbakot, a mögöttünk álló hétvégén pedig a Békés Vármegyei Vadásznapon – igaz felirat nélkül, de üvegvitrinben kiállították a nagyközönség előtt. Ennek ellenére gyorsan szárnya kapott a hír és sokan megnézték ezt a Békés vármegyei őzbakot. Úgy gondolom, hogy ez az őzbak, ez a genetika, méltán öregbíti nemcsak a vármegye, hanem hazánk hírét is az európai vadgazdálkodók között – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Pusztai Arnold hivatásos vadász, Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Hivatásos vadászt keresnek Komádiba

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.

Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív

Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!

Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.

A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.

Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív

A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.

A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!

Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív

Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív

Agro Jager News

Tovább olvasom