Tudomány
TUDOMÁNY: Negyven évesek a debreceni növénytermesztési tartamkísérletek – GALÉRIÁVAL
1983-ban alapították a Debreceni Egyetem tartamkísérleteit, amelyek 2023-ban négy évtizede szolgálják az agrárkutatásokat.
A mesterséges intelligencia bevonásával folytatódik a Debreceni Egyetem multidiszciplináris agrárkutatása, az idén negyven éves szántóföldi tartamkísérlet-sorozat. Az Európában is egyedülálló kukorica- és kalászos kutatások elmúlt négy évtizedének eredményeit konferencián mutatták be csütörtökön az egyetem agrárkarán. Az 1983-ban megkezdett, nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű tartamkísérletek a kezdetek óta szolgáltatnak adatokat a tudomány, az egyetemi oktatás és az innováció-szaktanácsadás számára. A kutatás-fejlesztési folyamatok felgyorsulásával pedig a tudományos vizsgálatok eredményei sikeresen jelentek meg a gyakorlati felhasználás területén, a termelésben – hangzott el a Debreceni Egyetem (DE) szakmai konferenciáján.
Balról Prof. Dr. Pepó Péter míg a képen jobb oldalon Prof. Dr. Nagy János Fotó: Debreceni Egyetem
– A tartamkísérlet-sorozat különleges nemzeti értéket képvisel, amelynek eredménye méltó folytatása a mintegy ötszáz éves debreceni felsőoktatás és kutatás hagyományainak – jelentette ki köszöntőbeszédében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Prof. Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja Fotó: Debreceni Egyetem
Bács Zoltán kancellár azt mondta: lehetnek bármilyen változások, változhatnak a személyek, a szervezetek vagy éppen a tudomány, a tartamkísérletek tovább folytatódnak, hiszen az egyedülálló értéket képviselő kísérletsorozatból olyan adatsorokhoz jutunk, amelyek meghatározzák a jövőt.
Prof. Dr. Harsányi Endre, az agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes. Fotó: Debreceni Egyetem
– A Debreceni Egyetem ékszerdobozai a tangazdaságok és az agrárkutatóintézetek, amelyek minden körülmények között helyszínt biztosítanak, biztosítottak az intézmény gyakorlati agrárképzésének és terepet adnak a tudományos vizsgálatoknak, kutatásoknak. A nyolc ezer parcellán folyó unikális tartamkísérletek számtalan PhD-dolgozatnak és diplomamunkának adtak témát, ezért is nélkülözhetetlenek a tudományos és szakmai utánpótlásnevelésnek – tette hozzá Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes.
Prof. Dr. Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese. Fotó: Debreceni Egyetem
Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese ünnepi köszöntőjében a két intézmény több évtizedes, aktív szakmai partnerségéről beszélt.
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Debreceni Egyetem
– A debreceni tartamkísérlet közel egyidős a KITE Zrt. alapításával. Ötven évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködést, hogy a világon fellelhető innovatív technikai és technológiai megoldásokat elhozzák Magyarországra és adaptálják. Több mint negyven éve született meg az első szerződés a vállalat és az egyetem között, és azóta évről évre figyelemmel követjük a kutatás eredményeit, hasznosítjuk, adaptáljuk, továbbítjuk a megszerzett tudást. A tartamkísérletek kutatói és eredményeik hozzájárultak ahhoz, hogy ma a KITE képviseli hazánkban a legmodernebb technológiát – jelentette ki Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója.
A tartamkísérletek alapítói Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) professor emeritusa, valamint Pepó Péter egyetemi tanár, a DE Agrártudományi Doktori Tanácsának elnöke. A kutatás Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetőjének koordinálásával folytatódik.
Prof. Dr. Nagy János prorektor. Fotó: Debreceni Egyetem
Nagy János a konferencián úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság eredményességét a következő években a gyakorlatban hasznosuló tudás határozza meg.
– Az elmúlt negyven évben elvégzett kutatások a precíziós gazdálkodás innovációja mellett a talajtani, növényvédelmi, növényfiziológiai, agrokémiai és meteorológiai témákban is egyre részletesebb vizsgálatokkal bővültek. Ezek megbízható, tudományos alapot szolgáltatnak a gyakorlat számára is. Ahogy a kutatásaink eredményeit összefoglaló Kukorica, a nemzet aranya című könyvünkben 16 szerzőtársammal leírtuk, az eredményeink felhasználásával országosan akár egymillió tonna terméstöbbletet lehetne elérni. A tartamkísérletek során több tízmillió adat keletkezett, ezek egy részét, elsősorban a meteorológiai információkat a DE Informatikai Kar segítségével dolgozzuk most fel, kihasználva a számítógépes kapacitásokat, mélytanulásos módszerrel szakértő eredményprogramot hozunk létre – fejtette ki Nagy János.
Prof. Dr. Pepó Péter. Fotó: Debreceni Egyetem
Pepó Péter előadásában kifejtette: az elmúlt negyven év kutatásai során egyre bővülő agronómiai, in situ, non-destruktív fiziológiai, talaj víz- és tápanyaggazdálkodási, környezetvédelmi és egyéb a vizsgálatokat végeztek el, melyek eredményei a technikai és technológiai fejlődés révén egyre több és részletesebb információt biztosítottak a növénytermesztési térben lezajló folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárásához. A tartamkísérletek eredményei alapján eltérő intenzitású növényi modellek összeállítására, gyakorlati alkalmazására nyílik lehetőség, valamint a klímaváltozás aktuális, fontos kérdéseire adhatnak releváns válaszokat.
Jakab István az országgyűlés alelnöke. Fotó: Debreceni Egyetem
– A debreceni agrárkutatás és oktatás vitalitását, valamint fejlődőképességét jól mutatja, hogy idén ünnepli 155. évfordulóját a debreceni agrár-felsőoktatás. Ez alatt az idő alatt a debreceni oktató és kutató gárda mindig képes volt új dolgokat bevezetni, majd kiteljesíteni, ez pedig a folyamatos megújulást jelentette – hangsúlyozta Pepó Péter.
Dr. Kakuszi Széles Adrienn, a Debreceni Egyetem MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője. Fotó: Debreceni Egyetem
A tanácskozáson kilenc tématerületen – a növénytudomány, a földművelés és földhasznosítás, az agrokémia, a talajtan, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a vállalatgazdálkodás és kereskedelem, a precíziós gazdálkodás, valamint a növényminőség – több mint 70 kutató mutatta be tudományos eredményeit. Az ünnepi rendezvényen 8 egyetem, 4 kutatóintézet, 37 vállalat vezetője és több mint 160 cég munkatársa képviseltette magát.
Forrás: Debreceni Egyetem
Tudomány
KITEKINTŐ: Szerbia – Bemutatták a „Hunting Dictionary” mobilalkalmazást
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re a Hunting Dictionary, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt többnyelvű vadászati és vadászati turisztikai szótáralkalmazása.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A digitalizáció és a nemzetközi együttműködés egyre fontosabb szerepet játszik a vadászat és a vadászati turizmus fejlődésében. Ennek szellemében, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt keretében fejlesztették ki a Hunting Dictionary mobilalkalmazást, amely egy egyedülálló, többnyelvű szótár vadászok, hallgatók, szakemberek, turisztikai dolgozók, valamint mindazok számára, akik vadászattal, vadgazdálkodással és vadászati turizmussal foglalkoznak – tájékoztatták az Agro Jagert Szerbiában.
Dr. Milosava Matejevic PhD, a Novi Sadi Egyetem docense, aki felvállalta és irányítja a Szerb Vadászszövetségen belül a fiatalok edukálásást. Fotó: Agro Jager
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re
Az alkalmazás immár hivatalosan is ingyenesen letölthető Android- és iOS-eszközökre. A felhasználók gyorsan és egyszerűen hozzáférhetnek a vadászat és a vadászati turizmus szakterminológiájához, akár irodában, tanteremben vagy éppen terepen tartózkodnak.
Kattintson a képre és töltse le Google Play áruházból ingyenesen!
Nemzetközi együttműködésben készült
Az alkalmazás tartalma a SHUNTDIEM projektben részt vevő partnerintézmények együttműködésével jött létre: a prágai Erdészeti Kar, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kara – Földrajzi, Turisztikai és Szállodaipari Tanszék –, a zágrábi Agrártudományi Kar, valamint a szaloniki Erdészeti Kar közreműködésével.
Törődjön kedvencével! Kattintson a képre és ismerje meg a legújabb termékeket!
Széles körű vadászati szakterminológia
Az alkalmazás alapját egy többnyelvű szótár képezi, amely a vadászat és a vadászati turizmus szempontjából számos fontos szakterület terminológiáját foglalja magában.
A felhasználók olyan kifejezéseket találhatnak benne, amelyek a vadfajokra, élőhelyekre és tájakra, fegyverekre és vadászati biztonságra, vadászati módokra, vadászati felszerelésekre és ruházatra, vadászkutyákra, trófeákra, vadászati létesítményekre, vadgazdálkodásra és jogszabályi előírásokra, valamint az utazásra és a vadászati turizmusra vonatkoznak.
Nyolc nyelven érhető el
Jelenleg az alkalmazásban nyolc nyelven érhetők el fordítások: angolul, németül, csehül, szerbül, horvátul, görögül, magyarul és finnül.
Az angol nyelv szolgál a kifejezések keresésének és fordításának alapjául, a következő időszakban pedig a tartalom további bővítését és új nyelvek bevonását tervezik.
A nyolc nyelvű szótár letöltve, internet kapcsolat nélkül is működik!
Internetkapcsolat nélkül is használható
Dr. Milosava Matejević, a szerb projektcsapat vezetője szerint az alkalmazás egyik legjelentősebb előnye, hogy internetkapcsolat nélkül is használható.
A letöltést követően a felhasználók a szótárhoz olyan területeken is hozzáférhetnek, ahol nincs mobilhálózati jel. Ez különösen fontos a vadászterületeken, erdőségekben és más távoli terepeken való tartózkodás során.
Ez a funkció megbízható társsá teszi az alkalmazást nemcsak a vadászati tevékenységek során, hanem az oktatásban, a szakmai továbbképzésben és a nemzetközi együttműködésekben is.
Megbízható ablakot keres Novi Sad környékén? Kattintson a képre és nézze meg az Instagramon a cég munkáit!
A SHUNTDIEM projekt egyik fontos eredménye
A „Hunting Dictionary” mobilalkalmazás fejlesztése a SHUNTDIEM projekt egyik legjelentősebb eredménye. A projekt célja az oktatás, a digitális készségek és a nemzetközi együttműködés fejlesztése a vadászati turizmus területén.
Azáltal, hogy megkönnyíti a szakterminológia megértését és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a különböző országokból érkező felhasználók között, ez az eszköz hozzájárul a fenntartható vadászati turizmus fejlődéséhez, a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok európai szintű erősítéséhez.
Érdemes a Play Áruházban véleményezni az alkalmazást, hiszen a fejlesztők folyamatosan frissítik és javítják az alkalmazást.
Folyamatos fejlesztés várható
A projekt mögött álló csapat a jövőben is folytatja az alkalmazás fejlesztését: frissíti a tartalmakat, új kifejezéseket és nyelveket ad hozzá, valamint figyelembe veszi a felhasználók javaslatait és tapasztalatait.
Többnyelvű vadászati szótár a zsebben
Töltse le a Hunting Dictionary alkalmazást, és vigye magával a többnyelvű vadászati szótárat – bárhová is vezesse útja, tanulmányai vagy vadászati tevékenységei.
Dejan Dzakula
Lov i jos ponesto & Agro Jager News
Kattintson a képre és töltse le telefonjára, tablettjéra az alkalmazást és kommunikáljon bátran idegen nyelvterületen is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
