Keressen minket

Tudomány

TUDOMÁNY: Negyven évesek a debreceni növénytermesztési tartamkísérletek – GALÉRIÁVAL

1983-ban alapították a Debreceni Egyetem tartamkísérleteit, amelyek 2023-ban négy évtizede szolgálják az agrárkutatásokat.

Közzétéve:


A mesterséges intelligencia bevonásával folytatódik a Debreceni Egyetem multidiszciplináris agrárkutatása, az idén negyven éves szántóföldi tartamkísérlet-sorozat. Az Európában is egyedülálló kukorica- és kalászos kutatások elmúlt négy évtizedének eredményeit konferencián mutatták be csütörtökön az egyetem agrárkarán. Az 1983-ban megkezdett, nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű tartamkísérletek a kezdetek óta szolgáltatnak adatokat a tudomány, az egyetemi oktatás és az innováció-szaktanácsadás számára. A kutatás-fejlesztési folyamatok felgyorsulásával pedig a tudományos vizsgálatok eredményei sikeresen jelentek meg a gyakorlati felhasználás területén, a termelésben – hangzott el a Debreceni Egyetem (DE) szakmai konferenciáján.

Balról Prof. Dr. Pepó Péter míg a képen jobb oldalon Prof. Dr. Nagy János Fotó: Debreceni Egyetem

– A tartamkísérlet-sorozat különleges nemzeti értéket képvisel, amelynek eredménye méltó folytatása a mintegy ötszáz éves debreceni felsőoktatás és kutatás hagyományainak – jelentette ki köszöntőbeszédében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Prof. Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja Fotó: Debreceni Egyetem

Bács Zoltán kancellár azt mondta: lehetnek bármilyen változások, változhatnak a személyek, a szervezetek vagy éppen a tudomány, a tartamkísérletek tovább folytatódnak, hiszen az egyedülálló értéket képviselő kísérletsorozatból olyan adatsorokhoz jutunk, amelyek meghatározzák a jövőt.

Prof. Dr. Harsányi Endre, az agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes. Fotó: Debreceni Egyetem

– A Debreceni Egyetem ékszerdobozai a tangazdaságok és az agrárkutatóintézetek, amelyek minden körülmények között helyszínt biztosítanak, biztosítottak az intézmény gyakorlati agrárképzésének és terepet adnak a tudományos vizsgálatoknak, kutatásoknak. A nyolc ezer parcellán folyó unikális tartamkísérletek számtalan PhD-dolgozatnak és diplomamunkának adtak témát, ezért is nélkülözhetetlenek a tudományos és szakmai utánpótlásnevelésnek – tette hozzá Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes.

Prof. Dr. Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese. Fotó: Debreceni Egyetem

Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese ünnepi köszöntőjében a két intézmény több évtizedes, aktív szakmai partnerségéről beszélt.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Debreceni Egyetem

– A debreceni tartamkísérlet közel egyidős a KITE Zrt. alapításával. Ötven évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködést, hogy a világon fellelhető innovatív technikai és technológiai megoldásokat elhozzák Magyarországra és adaptálják. Több mint negyven éve született meg az első szerződés a vállalat és az egyetem között, és azóta évről évre figyelemmel követjük a kutatás eredményeit, hasznosítjuk, adaptáljuk, továbbítjuk a megszerzett tudást. A tartamkísérletek kutatói és eredményeik hozzájárultak ahhoz, hogy ma a KITE képviseli hazánkban a legmodernebb technológiát – jelentette ki Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója.

A tartamkísérletek alapítói Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) professor emeritusa, valamint Pepó Péter egyetemi tanár, a DE Agrártudományi Doktori Tanácsának elnöke. A kutatás Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetőjének koordinálásával folytatódik.

Prof. Dr. Nagy János prorektor. Fotó: Debreceni Egyetem

Nagy János a konferencián úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság eredményességét a következő években a gyakorlatban hasznosuló tudás határozza meg.

– Az elmúlt negyven évben elvégzett kutatások a precíziós gazdálkodás innovációja mellett a talajtani, növényvédelmi, növényfiziológiai, agrokémiai és meteorológiai témákban is egyre részletesebb vizsgálatokkal bővültek. Ezek megbízható, tudományos alapot szolgáltatnak a gyakorlat számára is. Ahogy a kutatásaink eredményeit összefoglaló Kukorica, a nemzet aranya című könyvünkben 16 szerzőtársammal leírtuk, az eredményeink felhasználásával országosan akár egymillió tonna terméstöbbletet lehetne elérni. A tartamkísérletek során több tízmillió adat keletkezett, ezek egy részét, elsősorban a meteorológiai információkat a DE Informatikai Kar segítségével dolgozzuk most fel, kihasználva a számítógépes kapacitásokat, mélytanulásos módszerrel szakértő eredményprogramot hozunk létre – fejtette ki Nagy János.

Prof. Dr. Pepó Péter. Fotó: Debreceni Egyetem

Pepó Péter előadásában kifejtette: az elmúlt negyven év kutatásai során egyre bővülő agronómiai, in situ, non-destruktív fiziológiai, talaj víz- és tápanyaggazdálkodási, környezetvédelmi és egyéb a vizsgálatokat végeztek el, melyek eredményei a technikai és technológiai fejlődés révén egyre több és részletesebb információt biztosítottak a növénytermesztési térben lezajló folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárásához. A tartamkísérletek eredményei alapján eltérő intenzitású növényi modellek összeállítására, gyakorlati alkalmazására nyílik lehetőség, valamint a klímaváltozás aktuális, fontos kérdéseire adhatnak releváns válaszokat.

Jakab István az országgyűlés alelnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A debreceni agrárkutatás és oktatás vitalitását, valamint fejlődőképességét jól mutatja, hogy idén ünnepli 155. évfordulóját a debreceni agrár-felsőoktatás. Ez alatt az idő alatt a debreceni oktató és kutató gárda mindig képes volt új dolgokat bevezetni, majd kiteljesíteni, ez pedig a folyamatos megújulást jelentette – hangsúlyozta Pepó Péter.

Dr. Kakuszi Széles Adrienn, a Debreceni Egyetem MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője. Fotó: Debreceni Egyetem

A tanácskozáson kilenc tématerületen – a növénytudomány, a földművelés és földhasznosítás, az agrokémia, a talajtan, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a vállalatgazdálkodás és kereskedelem, a precíziós gazdálkodás, valamint a növényminőség – több mint 70 kutató mutatta be tudományos eredményeit. Az ünnepi rendezvényen 8 egyetem, 4 kutatóintézet, 37 vállalat vezetője és több mint 160 cég munkatársa képviseltette magát.

Forrás: Debreceni Egyetem

 

Tudomány

Budapesten ülésezett az Európai Kutatási és Innovációs Térség Bizottsága

Published

on

Részletekért kattintson a feliratra!

Az Európai Kutatási és Innovációs Térség Bizottságának (ERAC) plenáris ülését 2024. október 24-25-én tartották a budapesti Bálna Központban. Az ülést a bizottsági és tagállami társelnökök – Marc Lemaitre az Európai Bizottságtól és Barabara Weitgruber Ausztriából nyitották meg –, majd az előző, júniusi ERAC ülés óta eltelt időszak európai tudománypolitikai fejleményeiről Marc Lemaitre, kutatási főigazgató, bizottsági társelnök adott tájékoztatást.

© Hungarian presidency

Ezt követően a jelenlegi és a két következő elnökség mutatta be általános és kutatási prioritásait. A magyar elnökség kutatási és innovációs prioritásait Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár ismertette, majd Lengyelország és Dánia képviselője számolt be eddigi terveikről.

Az első nap két témában egyeztettek a delegáltak: egyfelől a technológiai infrastruktúrák európai megközelítésével foglalkoztak; a technológiai infrastruktúrák definícióját, lehetséges európai pilot területek beazonosítását, valamint egy európai szintű irányítási struktúra kérdéskörét érintették. Másfelől a magyar elnökség kezdeményezésére az európai innovációs paradoxonról folytattak megbeszélést. Az innováció és versenyképesség szoros összefüggését hangsúlyozó Draghi jelentésről több tagállam is további vitát tartott szükségesnek.

A második napon a tagállami delegáltak a kutatás biztonságáról egyeztettek. Azt tekintették át, hogy mikor, s milyen formában lehetne monitorozni a területen elért eredményeket, milyen szerepe lehet a kutatásfinanszírozó intézményeknek a kutatás biztonságának erősítésében, s hogyan segíthetné egy szakértői hálózat a területen elfogadott tanácsi ajánlások végrehajtását.

A lengyel és litván delegációk előadásai mellett a Bizottság is beszámolt arról, hogy milyen eszközökkel támogatja Ukrajna talpra állítását, különös tekintettel az oktatási és kutatási programokra.

Az ülés az ERAC 2025-2026-os időszakra szóló munkaprogramjának megvitatásával zárult. A következő, februári ülésen magyar javaslatra az innovációs megosztottságról is egyeztetnek majd az ERAC delegáltak.

Magyar Elnökség

Részletekért kattintson a feliratra!

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Víztudománnyal foglalkozó szakemberek tanácskoztak Baján – GALÉRIA

Published

on

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Projektkoordinációs Főosztálya által koordinált LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében 2024. október 13-18. között került sor nyári egyetem megrendezésére, amely október 14-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán ünnepélyes nyitórendezvénnyel vette kezdetét. Az eseményt Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár és Dr. Deli Gergely rektor nyitották meg. A nyári egyetem a projekt megvalósítási időszaka alatt már második alkalommal került megrendezésre, melynek keretében széleskörű nemzetközi érdeklődésre számot tartó elméleti és gyakorlati kurzus valósult meg a természetalapú megoldások, különös tekintettel a természetes vízmegtartó megoldások témáját érintően.

Baján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara adott otthont a LIFE LOGOS 4 WATERS projektnek. Fotó: © Hungarian presidency

Elsőként Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy korunk legnagyobb természeti kihívásai részben a vízhez, a vízgazdálkodáshoz kötődnek, amelynek rendkívüli aktualitását és fontosságát mutatta az elmúlt hetek megfeszített küzdelme a dunai árvízzel szemben. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen folytatott oktatás kiemelt prioritása olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudással és gyakorlati felkészültséggel tudnak szembenézni a klímaváltozás negatív hatásaival. Dr. Dukai Miklós, önkormányzati államtitkár köszöntőjében kiemelte az alkalmazkodás meghatározó szerepét, amelynek egyik lényeges szegmense a természetes vízmegtartó megoldások előtérbe helyezése, amely minden értékével apró, de annál jelentősebb lépésekkel járul hozzá a fenntartható jövő megteremtéséhez.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

Az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést igényelnek, amelyben az oktatás meghatározó jelentőséggel bír, ugyanis a hosszú távon fenntartható vízgazdálkodás sikeres jövője a következő generációk szakembereinek felkészültségén, tudásán és kreativitásán alapul. Hangsúlyozta, hogy mindezen képzési szempontokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem úttörő szerepet játszik, a kitűzött célok elérésének egyik hatékony lépcsőfoka a nyári egyetem megszervezése is. Baja Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Bari Bernadett köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés, az összefogás fontosságát, amely Baja esetében különösen is meghatározó volt az árhullám levonulásának koordinációjában. A víz egy megőrzendő érték, amelyre mint erőforrás is támaszkodnunk kell, de meg is kell védeni, mert csak így lehet hosszú távon is fenntartható környezetet teremteni és biztosítani.

A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt résztvevői Baján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán. © Hungarian presidency

A megnyitót követően szakmai előadások hangoztak el. Dr. Szatzker Petra, a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt szakmai vezetője ismertette a projekt célkitűzéseit, legfontosabb feladatait, amelyek a hazai önkormányzatok klímaváltozással szembeni küzdelmeinek támogatását hivatottak elősegíteni. A projekt keretében megvalósításra kerülő természetes vízmegtartó megoldások egyik beavatkozási helyszíne a Bátya és környéke által alkotott demonstrációs terület, ahol a tájléptékű vízvisszatartó megoldások alkalmazási jellemzőiről és várható hatásairól Fekete Csaba, Bátya Község polgármestere tájékoztatta a résztvevőket. A rendezvény zárásaként a nyári egyetem céljáról, programtervéről, a gyakorlati munka helyszínének bemutatásáról, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara és az Eszéki Egyetem együttműködéséről, közös kutatási és hallgatói gyakorlati tapasztalatairól Dr. Tamás Enikő Anna egyetemi docens és Dr. Tadić Lidija egyetemi tanár számoltak be előadásaikban.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom