Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét november 5-én a MATE Szent István Campusán. A speciális fókuszú konferencia célkeresztjében az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy és a reprodukciós biológia kérdései voltak.

Fotó: MATE

A MATE elkötelezett az agrár- és élettudományok, azon belül is a One Health – azaz az „Egy Egészség” – koncepciójának gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai nap előadásaiban taglalt tanulmányok elvezettek a humán orvostudomány határterületeire is: a dámszarvas ugyanis mintát adhat olyan biológiai markerekről, amelyek a humán egészségügyi kutatásokban is jelentőséggel bírnak, különösen a reprodukciós területeken.

Fotó: MATE

Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében a konferencia fontosságát hangsúlyozta: „A mai rendezvény témája kiváló példa az egyes szakterületek szoros szövetségére. Az ilyen konzorciumok kapcsán olyan új együttműködések kialakítását is elő tudjuk segíteni, amelyek révén a gyakorlat számára is hasznosítható, komplex eredmények feltárásához tudunk hozzájárulni. Ez a konferencia mindezek mellett arra is minta lehet, hogy hogyan lehet a One Health rendszerében gondolkodva, nem utólag, nem nyomkövető, hanem prediktív módon kutatásokat végezni.”

„Aki a természetet ismeri, szereti, az tudja, hogy a természet mindig üzenetet küld számunkra: üzen a talajon, a lombokon, a lehullott leveleken keresztül. Üzen az állatokon, a dámokon, az ő viselkedésükön keresztül. A tudománynak és a kutatóknak pedig az a feladata, hogy ezeket a jeleket és összefüggéseket észrevegyék, kivizsgálják és meghatározzák, ezzel segítve bennünket abban, hogy a természet, az állatvilág és az ember összhangját megteremtsük” – zárta beszédét Gyuricza Csaba.

Fotó: MATE

Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, a Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója kiemelte: „Ez az esemény egy interdiszciplináris viadukt a megoldások keresése érdekében: elindulunk a táplálékláncon keresztül megjelenő mikotoxinokkal, továbblépünk ezek különböző okozataival − ideértve a neurológiai reprodukciós fázisokra történő kihatásokat −, majd a folyamat végén mindezt egy patológus szemével is megvizsgáljuk. Éppen emiatt érzem úgy, hogy mindezen területeket tanulmányozva egy egységes, mélyreható kép alakulhat ki bennünk. A mai nap tehát mindenképpen kiemelt fontosságú, ezt bizonyítja a jelenlevők nagy száma is. Külön köszönöm azoknak a jelenlétét, akik fontosnak érezték egy olyan program megvalósulását, amely messze túlmutat a vadgazdálkodás és vadegészség területén.”

Fotó: MATE

Az előadások témakörei is a konferencia szerteágazó természetére mutattak rá:

• A klímaváltozás által előidézett fokozott mikotoxin megjelenés/kitettség megjelenése a vadfajok táplálékában.
• A patológus szemével végzett agancstő-megbetegedési vizsgálatok, a reprodukcióval kapcsolatos kihívások, valamint a neuro-endokrin hatások feltérképezése és mélyreható biológiai megértése.
• A mikrobiom szerepének bevonása, amely a legújabb tudományos irányzatokhoz kapcsolja témában jártas szakembereket.

Az előadásokat követő kötetlen tapasztalatcsere remek alkalmat biztosított arra, hogy a különböző szakterületek képviselői – az agrárbiológustól a patológusig, a genetikustól a virológuson át a klinikai szakemberig – gyümölcsöző és inspiráló párbeszédeket folytathassanak.

Forrás: MATE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.

Fotó: Gábor Barta Photography 

A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.

Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.

Fotó: Gábor Barta Photography 

Forrás: MATE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

2025. szeptember 10-12. között rendezték meg a II. Bakui Vízkonferenciát (Baku Water Week) Azerbajdzsán fővárosában, a Baku Expó Központban. A rendezvény fő célkitűzései között szerepelt a vízkészletekkel fenntartható módon történő gazdálkodás, a klímaváltozás negatív hatásai ellen való reziliens vízgazdálkodás kiépítése, a legújabb technológiák ismertetése és Azerbajdzsánba hatása és vonzása – különös tekintettel a vízellátásra és szennyvíztisztításra – és az állami és privátszektor közötti együttműködés további elmélyítése – számolt be azerbajdzsáni tapasztalatairól Trencsényi Zoltán.

Az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség standján. Fotó: Trencsényi Zoltán

Azerbajdzsán olajnagyhatalom. A világon először itt kezdtek el olajat kitermelni – ipari méretekben – 1846-ban. Ahogy az azerbajdzsáni társadalom annak idején felismerte ennek jelentőségét, most ugyanúgy felismerték, hogy a klímaváltozás és más emberi beavatkozások hatására a vízkörforgás felborult, a vizek mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása egyaránt kétséges. A 21. századi vízgazdálkodási kihívások leküzdését megcélozva, Azerbajdzsán 2024-ben publikálta a Nemzeti Víz Stratégiáját. A stratégia megvalósítását a rendezvény társszervezője – az AQUALINK mellett – az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség (a továbbiakban: ASWRA) végzi.

Az Azersun standján. Fotó: Trencsényi Zoltán

Zaur Mikayilov, az ASWRA elnöke megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a tiszta vízhez való hozzáférés, a vízkészletek biztosítása nemzeti kérdés, amelyben az elmúlt időszakban nagy előrelépést tettek. A víz egyszerre politikai, gazdasági és ökológiai kérdés. A három napos konferenciára 15 országból, közel 60 cég jött el.

A kerekasztal-beszélgetések és előadások mellett a látogatók megismerhették a kiállító cégek legújabb a vízipari termékeit és fejlesztéseit. Török vállalatok a precíziós mezőgazdasági öntözéstől kezdve egészen víztározó tervezési projektekig, izraeli és Egyesült Arab Emírségekből érkező cégek a sótalanítás és víztisztítás területén, a csehországi MEGA a.s. teljes ivóvíz, szennyvíz és ipari víztisztítással foglalkozó vállalat egyaránt bemutatta portfólióját.

Az olaj- és vízvezetékcsöveket gyártó Azertexnolaynt standján. Fotó: Trencsényi Zoltán

A hazai iparág képviselői közül az olaj- és vízvezetékcsöveket gyártó Azertexnolaynt, az Azersun csepegtető öntözésben vezető mezőgazdasági óriáscéget, az adatgyűjtés GIS térképek és hidrológiai modellezés területén betöltött szerepe miatt jelenlevő Azercosmost és a már említett AQUALINK vállalatot emelném ki.

A csehországi MEGA a.s. teljes ivóvíz, szennyvíz és ipari víztisztítással foglalkozó vállalat egyaránt bemutatta portfólióját. Fotó: Trencsényi Zoltán

Az előadások is számtalan területet lefedtek. Többek között szó esett a Kaszpi-tenger vízszintcsökkenéséről és szennyezettségéről. A vízszintcsökkenés hosszú távon történő ignorálása egy az Aral-tóhoz hasonló természeti katasztrófába torkollhat. Az azerbajdzsáni nyelven Kazár-tengernek is nevezett tóban, a múltban virágzó, beluga és más tokhalfajták halászata is veszélyben van. A Volga-folyón energiatermelésre és tározásra megépített gátak akadályozzák a halak felúszását, a tóba érkező vízmennyiség jelentősen csökkent. Azerbajdzsán hazánkhoz hasonlóan nagyban függ a külföldről érkező, befolyó vizektől. Így a vízdiplomácia és a vízgyűjtőterületeken átívelő kétoldali együttműködések előtérbe helyezése is elengedhetetlen az ország sikeres vízstratégiájának megvalósításához.

Alovsat Guliyev előadása. Fotó: Trencsényi Zoltán

Alovsat Guliyev, a kehriz hidraulikai rendszerről, – másnéven quanatról – a mai napig használt ősi perzsa, Közép-ázsiai víznyerési technológia mai létjogosultságáról beszélt előadásában. Továbbá szó esett víztisztításról, szennyvízkezelési technológiákról, aszálykezelési módszerekről és a nagyvárosok klímabarát fejlesztéseiről.

A háromnapos rendezvényen a magyar vízügy a legmagasabb szinten reprezentálta hazánkat, a közönség nagy érdeklődése mellett.

Szerdán a megnyitó után, ünnepélyes keretek között írt alá az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség egy szándéknyilatkozatot a jövőbeli együttműködésről. Az együttműködés az árvízvédelem, a víz- és szennyvízkezelés, az adatmegosztás és monitoring hálózatok kiépítése, a felszín alatti vízbázisokkal való gazdálkodás és közös projektek területén kívánja elindítani és szorosabbra fűzni a két ország közötti vízipari kapcsolatokat.

ünnepélyes keretek között írt alá az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség egy szándéknyilatkozat a jövőbeli együttműködésről.

Csütörtökön két magyar előadót is meghallgathattak a résztvevők. Hendrich Balázs nagykövet, a Türk Államok Szervezete (a továbbiakban: TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának képviseletvezetője, a Budapesten székelő Aszálymegelőző Intézet és a TÁSZ iroda munkáját részletezte előadásában. Az Aszálymegelőző Intézetet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség intézményi keretei között működő és a TÁSZ tagországaira fókuszáló intézményként jellemezte. Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán mellett Azerbajdzsán ugyanúgy tagja a Türk Államok Szervezetének.

Hendrich Balázs nagykövet előadása. Fotó: Trencsényi Zoltán

Magyarország pedig megfigyelő státuszban van. A magyar vízgazdálkodás hosszú múltra tekint vissza. A magyar vízügyi szakemberek a TÁSZ országok mérnökeivel és tudományos intézményeivel közösen gazdaságilag és társadalmilag egyaránt megtérülő projekteket valósíthatnak meg a klímaváltozás, ezen belül az aszály elleni küzdelem területén – emelte ki előadásában. Továbbá a TÁSZ-t a „do tank” szóval jellemezte, ami kifejezi, hogy nemcsak gondolatokat ébresztenek, nemcsak elemző-kutató munkából áll a feladatuk, hanem a kitűzött célok elérésében is aktív szerepet vállalnak.

Waltner István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének tanszékvezetője pedig, a fenntartható vízgazdálkodás érdekében folytatott tudományos kutatásokról és innovációs megoldásokról beszélt.

Torma Tamás nagykövet előadása , a II. Bakui Vízkonferencán. Fotó: Trencsényi Zoltán

Szeptember 12-én, a konferencia utolsó napján került megrendezésre, a VI. Kaszpi-tengeri Víz Innovációs Fórum (Caspian Water Innovation Forum). A fórum megnyitóján Torma Tamás, Magyarország bakui nagykövete mondott beszédet. Beszédében méltatta az elmúlt három nap sikeres kétoldalú tárgyalásait a magyar és azerbajdzsáni felek között. Kiemelte a jövőbeni együttműködési területek széles skáláját és megköszönte Azerbajdzsánnak, hogy elkötelezett és nyitott a nagy múlttal és szaktudással rendelkező magyar vízügyi szakemberek irányába. A Magyarországon elérhető alap és mesterfokú vízügyi egyetemi képzések felkeresését ajánlotta az azerbajdzsáni fiataloknak. Továbbá beszélt a magyar vízdiplomácia sikereiről és az Aszálymegelőző Intézet egész világon ritkaság számba menő tevékenységéről is.

Pósa Dániel, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség szakértője.

A nap tartogatott még egy érdekes, magyar mérnöki megoldásról szóló előadást. Pósa Dániel, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség szakértője a „Környezetvédelmi technológiák és gyakorlatok” című kerekasztal beszélgetés keretében bemutatta a vállalatuk által kifejlesztett diffúz szennyezőanyagok megfogására alkalmas olajleválasztó berendezést. Ezt forgalmas utak, autópályák mentén alkalmazzák. A gépjárművekből olajszármazékok, az autógumikról mikroműanyagok kerülnek az útra, az aszfaltburkolatra. Ezek a csapadék útján lefolynak az út menti árokba, tavakba vagy akár az úttól néhány méterre levő mezőgazdasági területre is kerülhetnek, ezáltal hosszú távon elszennyezve a talajt.

A szennyeződések megfogására a tesztelés és monitorozás közel 20 éve folyamatos a Szövetségnél. Így fejleszthették ki a költséghatékony, könnyű kivitelezésű és fenntartású olajleválasztó berendezésüket. Az árokból a szennyezett csapadékvíz a kiépített „medencébe” folyik. A befogadó térben található egy ülepítő rész az iszapnak. A víz tovább folyva áthalad az ENVIA TRIP olajfogó szűrőn, ahonnan a már megtisztított víz folyik tovább a természetbe. Magyarországon ezen berendezések kiépítése a már meglévő és építés alatt álló autópályaszakaszokon folyamatos. Így csökkentve a forgalmas autópályák menti zöldsávok szennyezettségét.

Trencsényi Zoltán, a II. Bakui Vízkonferencián.

A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében jutottam ki Azerbajdzsánba – a magyar Nagykövetségre gyakornokként – tapasztalatokat szerzeni. Ennek köszönhetően vehettem részt ezen a szakmailag inspiráló konferencián és expón. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram jövő évi gyakornoki programjának a jelentkezési határideje 2025. október 15-e. Éljenek a lehetőséggel.

Írta és fényképezte:
Trencsényi Zoltán