Keressen minket

Mezőgazdaság

Agrovirtus, a megszerzett ismeretek egységbe foglalása

Az egyetemre kerülve mindenki azzal számol, hogy tárgyakat hallgatva elsajátítja a választott szakterületének műveléséhez szükséges tudást, majd kezébe kerül a diploma. Ennél azonban többre van szükség, mert a megszerzett ismeretek szintéziséhez szükség van a gyakorlathoz való kapcsolódásra is. Erre nyújt kiváló lehetőséget az Agrovirtus felsőoktatási verseny, aminek már harmadszor adott otthont december első napjaiban a MATE Szent István Campusa, hangsúlyozta a döntő megnyitója alkalmából Dr. Gyuricza Csaba rektor.

Közzétéve:

Az egyetemre kerülve mindenki azzal számol, hogy tárgyakat hallgatva elsajátítja a választott szakterületének műveléséhez szükséges tudást, majd kezébe kerül a diploma. Ennél azonban többre van szükség, mert a megszerzett ismeretek szintéziséhez szükség van a gyakorlathoz való kapcsolódásra is. Erre nyújt kiváló lehetőséget az Agrovirtus felsőoktatási verseny, aminek már harmadszor adott otthont december első napjaiban a MATE Szent István Campusa, hangsúlyozta a döntő megnyitója alkalmából Dr. Gyuricza Csaba rektor – közölte a MATE.

Amegszerzett ismeretek szintéziséhez szükség van a gyakorlathoz való kapcsolódásra is. Erre nyújtott kiváló lehetőséget az Agrovirtus felsőoktatási verseny Gödöllőn (Kép: MATE)

Az egyetem vezetője gratulált azoknak is, akik az előcsatározásokban vettek részt. 110 csapatban mintegy 400 alap- és mesterszakos, valamint doktorandusz hallgató tette próbára tudását. Öt héten át egy-egy agrárvállalat problémáira kellett megoldást kidolgozniuk, megtanulva az AgroVIR agrár-vállalatirányítási rendszerét.

Dr. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, mindenki több lett azáltal, hogy bekapcsolódott a versenybe. Az Agrovirtus célja és jellegzetessége az egyetemen megszerzett ismeretek összekapcsolása a gyakorlat igényeinek megfelelően.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora (Kép: MATE)

A zsűri is tudatában volt annak, hogy a vetélkedő résztvevőinek nagyon sokat kell még ahhoz tanulniuk, hogy birtokába kerüljenek a szükséges szintetizáló képességnek. Akik mégis vállalkoztak erre, azok előnybe kerültek kortársaikkal szemben a munkaerőpiacon.

Mint elhangzott: ki előbb, ki utóbb, diplomás szakember lesz, de az értelmiségivé válás egy hosszabb folyamat eredménye lesz, az új, innovatív gondolkodás kifejlesztése révén.

Kép: MATE

December 1-3-ig a legjobb 11 csapat – köztük a MATE színeiben az Agrolovagok, az AgroMenek, az Agrrr, az IdeGÖSSERoppanás, a TRIUMVIR(á)TUS és a Vásárhelyi Gazdászok – teljes ellátás mellett, a hazai agrárium elismert szakértőivel, agrárvállalatok vezetőivel közösen készültek a döntőre. Az elődöntőből a legjobb 5 csapat jutott a végső megmérettetésbe, aminek a feladatait péntek reggel hirdették ki. Néhány óra felkészülési időt követően kora délutántól mutatták be a Zala megyei Baki Agrocentrum Kft. számára kidolgozott elképzeléseiket, fejlesztési projektjeiket.

A MATE döntős csapata, a Potyondi Dénes, Dezső Márton, Gregosits Martin és Hankó Gergely alkotta IdeGÖSSERoppanás az Agroinfo.hu különdíjában részesült. Ők olajtök termesztését javasolták 200 hektáron. A vetésforgóba is beilleszthető növényből szárított tökmag és tökmagolaj készítését javasolták.

Kép: MATE

A győztes Óvári Gazdászok öt hektáros áfonyaültetvény és gyümölcsfeldolgozó üzem létesítésére tettek javaslatot. A második helyezett debreceni Tartamhatás csapat szuperintenzív körteültetvényt alakítana ki 30 hektáron, csöpögtető öntözés alkalmazásával. A harmadik helyezett debreceni gárda Növénydokik esőztető öntözéssel teremtenének megfelelő klímát kukorica termesztéséhez.

Forrás: MATE

Kiemelt cikk

Zölden is levágható a kukorica – a minisztérium könnyíti az aszálykár-bejelentés szabályait

A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.

A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.

A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.

A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.

Forrás: AÉM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Segédlet a vis maior bejelentésekhez – tudnivalók és gyakorlati példák

Segédletet készítettek a vis maior bejelentésekhez

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Magyar Államkincstár és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szakértői által közösen összeállított alább letölthető tájékoztató a vis maior bejelentések benyújtásához nyújt gyakorlati segítséget.

Fotó: AÉM

A vonatkozó szabályok ismertetése mellett különböző példákon keresztül mutatja be a leggyakoribb eseteket, a szükséges igazoló dokumentumokat, valamint a mobilGAZDA alkalmazás használatát, elősegítve a kérelmek szakszerű és eredményes benyújtását. A tájékoztató segédlet az alábbiakban tölthető le.
Forrás: AÉM
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Vis maior tájékoztató Aszály – 2026

Közleményt adott ki az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium az aszály miatti vis maior bejelentésekről.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026-os év az agrárium számára ismét rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között indult, mivel a tavaszi időszakban kialakult jelentős csapadékhiány az ország csaknem teljes területén súlyos aszályhelyzetet eredményezett. A tartós nedvességhiány következtében számos szántóföldi kultúrában a vetések kelése elmaradt vagy csak részlegesen valósult meg, a kikelt állományok fejlődése pedig jelentősen visszamaradt. A kialakult helyzet komoly termelési kockázatot jelent a gazdálkodók számára, amely az idei terméseredményekre és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági stabilitására egyaránt kedvezőtlen hatással lehet. 

Fotó: KAP

Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.

Az alábbiakban közzétett ismertetőben összefoglaljuk a gazdálkodók számára az aszály miatti vis maior bejelentések legfontosabb információit, illetve gyakori példák felsorolásával kívánjuk segíteni a szabályok értelmezését.

Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium tárgykörben készült részletes tájékoztató az alábbiakban tölthető le.

Letölthető csatolmányok

Forrás: KAP

Tovább olvasom