Mezőgazdaság
Bemutatkozott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma
Online sajtótájékoztató keretei között mutatkozott be a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma. A testület tagjai és a rektor beszámoltak a közös jövőképről, melynek értelmében az Egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére.
Online sajtótájékoztató keretei között mutatkozott be a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma. A testület tagjai és a rektor beszámoltak a közös jövőképről, melynek értelmében az Egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére.

A kuratórium tagjai (Kép: Pelsőczy Csaba/AM)
A megindult átfogó megújulási program során az Egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára.
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem újra-alapítása, amely 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez 2021. február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ 11 kutatóintézete, így megvalósul az oktatás és a kutatás szorosabb integrációja is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik. Az Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez.
2021. január 5-én, a Kuratórium tagjai, a MATE megbízott rektorával közösen tartott online sajtótájékoztatójukon felvázolták elképzelésüket az Egyetem jövőjét, illetve az Egyetemmel történő együttműködést illetően.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM
Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Kuratórium elnöke a sajtótájékoztatón elmondta:
“Sokan alábecsülik az agrárium szerepét, pedig ez egy kiemelt jelentőségű szektor, a magyar GDP 10 százalékát adja az agrárium és a hozzá kapcsolódó iparágak. Az agrár- és élelmiszeripar mindemellett az egyik leginnovatívabb terület, elég csak a precíziós gazdálkodásra, a biotechnológiára, az élelmiszeriparra gondolni. Az Alapítvány felállításának kiemelt célja, az oktatás és kutatás terén is úttörő tudásközpont létrehozása, hogy az eddigi hagyományos agrár ismereteken túl erős legyen a gazdálkodási, digitális ismeretek átadása is az Egyetemen. Azt is el szeretnénk érni, hogy rövid távon Magyarország legjobb és hosszabb távon a régió egyik legjobb egyetemévé váljon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Agrárfókuszú képzést tervezünk megvalósítani, de olyan kiegészítő képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd, ilyen például a pedagógiai, művészeti képzés.”
Dr. Nagy István agrárminiszter, kuratóriumi tag kiemelte, hogy az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése szükséges, hogy az agrárpálya mint innovatív, folyamatosan digitalizálódó, stabil megélhetést és izgalmas kihívásokat kínáló hivatás jelenjen meg a fiatalság szemében. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában. Az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minél több fiatal válassza ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen feladat az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése – fejtette ki a miniszter.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM
Prof. Dr. Bedő Zoltán akadémikus, kuratóriumi tag rámutatott arra, hogy a koronavírus járvány következtében Európában és hazánkban is felértékelődött a kutatás szerepe, jelentős pályázati források állnak rendelkezésre, hogy stratégiailag kiemelt témákban támogassák a K+F+I tevékenységet. Az Egyetem fejlődésének kulcsát abban látja, hogy ezeket a forrásokat az intézmény minél hatékonyabban használja fel.
Prof. Dr. Horn Péter rector emeritus, kuratóriumi tag hangsúlyozta, hogy az agráriumban egyedülállóan sokoldalú, számos tudományterület vívmányait ötvöző tudás közvetítésére van szükség. A fiataloknak összetett és gyakorlatias képzettséggel kell az életbe és a munkaerőpiacra lépnie, amelyet rugalmasan alkalmazhatnak számos ágazat kihívásainak megoldására. Prof. Dr. Horn Péter szintén kiemelte az ország nagy részét lefedő vidéki campusok megerősítésének fontosságát, amelyek történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, és a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.
Lázár János kormánybiztos, kuratóriumi tag felszólalásában kiemelte, hogy Magyarország legfontosabb nyersanyaga az édesvíz és a termőföld. Ennek következtében az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is. Az agráriumban rejlő potenciál feltárása már elkezdődött, ehhez a kormányzat részéről megvan a megfelelő szándék. A kormánybiztos az Egyetem és a Kuratórium szerepét abban látja, hogy a cél érdekében megfelelő tudást, készséget és képességet szolgáltasson, valamint biztosítsa a stabil és eredményes vagyongazdálkodást. Az, hogy az Egyetem a térség és Európa legjobbjai közé tartozzon, nemcsak presztízs, hanem nemzetgazdasági és szuverenitási kérdés is.
Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor köszönetet mondott az Egyetem közösségének az elmúlt év során tanúsított bizalomért, nyitott hozzáállásért és a kitartó munkáért, amellyel hozzájárultak elsőként az integráció zökkenőmentes lefolyásához, majd a szervezeti átalakulás és az új működési modellre való átállás előkészítéséhez. Szintén megköszönte a Kuratórium tagjainak a szakmai támogatást, amely hozzájárult a megújulás megalapozásához. Az intézmény vezetője felvázolta az elkövetkezendő években megvalósítandó fejlődési program elemeit és hangsúlyozta, hogy az Egyetem vezetősége és közössége bizakodva tekint a kuratóriummal való közös munka elé.
Olyan jól képzett szakemberek kibocsátása a küldetésünk, akik képesek az elkövetkező évtizedekben a magyar agrárium és gazdaság erejét és befolyását növelni – határokon innen és túl. Legyen szó termelésről vagy feldolgozásról, az agrárium a 21. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen, ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.
Forrás: SZIE
Mezőgazdaság
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
Kutatólaboratóriumot adtak át Gödöllőn
Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke felavatta Magyarország egyik legnagyobb állatházát és magas biztonsági fokozatú (BSL-3-as szintű) kutatólaboratóriumát Gödöllőn. A fejlesztés a hazai kutatások támogatása érdekében jött létre. A létesítményben az állatbetegségek kórokozóit vizsgálják, valamint vakcina kipróbálási vizsgálatok zajlanak majd.

Fotó: NÉBIH
Az avató ünnepségen dr. Nobilis Márton államtitkár elmondta, a Nébih legújabb fejlesztése a hazai állategészségügy és élelmiszerelőállítás területén meghatározó lesz, hiszen az állatházban és a kutatólaboratóriumban a jelentős állatbetegségek kórokozóit veszik górcső alá. A vakcina kipróbálási vizsgálatoknak köszönhetően hatékonyabban küzdhetnek meg majd például a madárinfluenzával vagy az afrikai sertéspestissel. Ezenfelül európai uniós pályázatok keretében alap- és alkalmazott kutatások elvégzését is tervezik a BSL-3-as szintű létesítményben.

Fotó: NÉBIH
Az államtitkár kiemelte: „A ma bemutatott állatház Európában kivételesnek számít, hozzánk legközelebb Németországban, Olaszországban és Lengyelországban található hasonló. Az ingatlanfejlesztési koncepció részeként indított fejlesztések pedig tovább folytatódnak. A közeljövőben a Nébih budapesti telephelyén egy korszerű ügyfélközpontot is kialakítanak majd annak érdekében, hogy az ügyfelek állategészségügyi diagnosztikához kapcsolódó igényeit egy helyszínen, ezáltal hatékonyabban tudják kiszolgálni.” – mondta el dr. Nobilis Márton.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke kifejtette, a hivatal három állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumot működtet: Budapesten, Debrecenben és Kaposváron. A jelenleg legnagyobb veszélyt jelentő betegségek közül kiemelte a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist. Előbbi kapcsán a Nébih laboratóriumaiban naponta 8-10 ezer tamponmintát, míg az afrikai sertéspestis esetében 3-4 ezer vér- és szervmintát tudnak feldolgozni. Éves szinten ez mintegy 2 millió vizsgálatot jelent. Dr. Nemes Imre elmondta: „E számok alapján jól látható, hogy az állategészségügy jelentős erőforrást igényel, éppen ezért az elmúlt évek laboratóriumi fejlesztései során a Nébih kiemelt figyelmet fordított a kapacitásbővítésekre.”
A Nébih elnöke beszédében kiemelte azt a jelentős szakmai sikert, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően házi sertésekben egyelőre nem igazolódott az ASP jelenléte.
A vadállományban azonban évek óta jelen van. A betegség leküzdésében nagy segítséget jelenthet majd a most átadott állatház és BSL-3-as kutatólaboratórium. Az ASP-vel szemben ugyanis jelenleg nincs vakcina az Európai Unióban. Erre reagálva az EU kutatási programot hirdetett a Horizon2020 programban, melynek részeként 13 vakcinajelölt hatékonyságát és ártalmatlanságát vizsgálják, Spanyol- és Olaszország mellett hazánkban, a Nébih a gödöllői telephelyén.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben
Róma, 2023. december 8. – Stabil maradt a globális terményárakat összesítő mutató novemberben, mivel a gabonafélék alacsonyabb árát a növényi olajok drágulása ellensúlyozta – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményében.

Kukoricatábla Észak-Macedóniában. ©UN/Aleksandar Dimishkovski
Ezzel a FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – megmaradt az októberi szintjén, ám éves viszonylatban 10,7%-ot csökkent.
A gabonafélék árindexe 3,0%-kal nőtt október óta miután a szemestermények ára – élen a kukoricával – 5,6%-kal esett és a búzáé 2,4%-kal. A rizsfélék árindexe stabil maradt a különböző piacok egymással ellentétes ármozgásainak hatására.
Eközben a növényi olajok árindexe 3,4%-kal emelkedett októberhez képest. A pálmaolaj nemzetközi piaci ára 6%-kal erősödött novemberben a főbb importőr országok élénkülő kereslete és a főbb termelők szezonálisan kisebb kibocsátása nyomán. A napraforgóolaj ára is nőtt valamelyest, míg a szójáé és a repcéé csökkent.
A tejtermékek összességében 2,2%-kal drágultak, a vaj és a sovány tejpor iránti megnövekedett ázsiai és az ünnnepek okán a nyugat-európai kereslet miatt.
A cukor árindexe 1,4%-kal emelkedett, így már 41,1%-kal szárnyalja túl az egy évvel korábbi szintjét. A mozgás fő oka a globális készletek körüli aggodalmakban keresendő, mivel a termelési kilátások romlottak a fő termelő Thaiföldön és Indiában az El Niño okozta száraz időjárási körülmények miatt.
A húsfélék árindexe 0,4%-kal bár, de csökkent októberhez képest, tükrözve a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús bőséges készletei miatti árcsökkenését.
Globális gabonatermelés
A FAO szakértői tovább emelték a gabonakibocsátás várható mennyiségét a ma megjelent Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. A globális gabonatermelés 2023-ban elérheti a 2 823 millió tonnát, ami az előző évhez képest 0,9%-os növekedést jelentene és a 2021-es rekordot is 10,3 millió tonnával haladná meg.
Felfelé korrigálták az orosz búzatermésre és a török és amerikai kukoricatermésre vonatkozó becsült adatokat, míg az argentin és brazil kukoricakibocsátást valamelyest kisebbre várják. Közben szintén mérsékelték az Európai Unió és Mexikó kukoricatermelésére vonatkozó előzetes becsléseket. A globális rizstermelés a 2023–24-es szezonban 0,8%-kal bővülhet.
További részletek itt.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a hosszú távú jövőképről.
A EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről.
E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban
Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.
Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek
A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról
E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a kozosseg vezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.
Jobb konnektivitás és digitális készségek
A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.
Beruházás a vidéki térségekbe
A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.
A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.
Generációváltás
A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.
A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.
Nők a vidéki területeken
A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.
Következő lépések
Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.
A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.
További információk az Európai Tanács honlapján elérhetők.
Forrás: NAK