Mezőgazdaság
Bemutatkozott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma
Online sajtótájékoztató keretei között mutatkozott be a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma. A testület tagjai és a rektor beszámoltak a közös jövőképről, melynek értelmében az Egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére.
Online sajtótájékoztató keretei között mutatkozott be a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma. A testület tagjai és a rektor beszámoltak a közös jövőképről, melynek értelmében az Egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére.

A kuratórium tagjai (Kép: Pelsőczy Csaba/AM)
A megindult átfogó megújulási program során az Egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára.
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem újra-alapítása, amely 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez 2021. február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ 11 kutatóintézete, így megvalósul az oktatás és a kutatás szorosabb integrációja is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik. Az Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez.
2021. január 5-én, a Kuratórium tagjai, a MATE megbízott rektorával közösen tartott online sajtótájékoztatójukon felvázolták elképzelésüket az Egyetem jövőjét, illetve az Egyetemmel történő együttműködést illetően.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM
Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Kuratórium elnöke a sajtótájékoztatón elmondta:
“Sokan alábecsülik az agrárium szerepét, pedig ez egy kiemelt jelentőségű szektor, a magyar GDP 10 százalékát adja az agrárium és a hozzá kapcsolódó iparágak. Az agrár- és élelmiszeripar mindemellett az egyik leginnovatívabb terület, elég csak a precíziós gazdálkodásra, a biotechnológiára, az élelmiszeriparra gondolni. Az Alapítvány felállításának kiemelt célja, az oktatás és kutatás terén is úttörő tudásközpont létrehozása, hogy az eddigi hagyományos agrár ismereteken túl erős legyen a gazdálkodási, digitális ismeretek átadása is az Egyetemen. Azt is el szeretnénk érni, hogy rövid távon Magyarország legjobb és hosszabb távon a régió egyik legjobb egyetemévé váljon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Agrárfókuszú képzést tervezünk megvalósítani, de olyan kiegészítő képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd, ilyen például a pedagógiai, művészeti képzés.”
Dr. Nagy István agrárminiszter, kuratóriumi tag kiemelte, hogy az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése szükséges, hogy az agrárpálya mint innovatív, folyamatosan digitalizálódó, stabil megélhetést és izgalmas kihívásokat kínáló hivatás jelenjen meg a fiatalság szemében. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában. Az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minél több fiatal válassza ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen feladat az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése – fejtette ki a miniszter.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM
Prof. Dr. Bedő Zoltán akadémikus, kuratóriumi tag rámutatott arra, hogy a koronavírus járvány következtében Európában és hazánkban is felértékelődött a kutatás szerepe, jelentős pályázati források állnak rendelkezésre, hogy stratégiailag kiemelt témákban támogassák a K+F+I tevékenységet. Az Egyetem fejlődésének kulcsát abban látja, hogy ezeket a forrásokat az intézmény minél hatékonyabban használja fel.
Prof. Dr. Horn Péter rector emeritus, kuratóriumi tag hangsúlyozta, hogy az agráriumban egyedülállóan sokoldalú, számos tudományterület vívmányait ötvöző tudás közvetítésére van szükség. A fiataloknak összetett és gyakorlatias képzettséggel kell az életbe és a munkaerőpiacra lépnie, amelyet rugalmasan alkalmazhatnak számos ágazat kihívásainak megoldására. Prof. Dr. Horn Péter szintén kiemelte az ország nagy részét lefedő vidéki campusok megerősítésének fontosságát, amelyek történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, és a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.
Lázár János kormánybiztos, kuratóriumi tag felszólalásában kiemelte, hogy Magyarország legfontosabb nyersanyaga az édesvíz és a termőföld. Ennek következtében az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is. Az agráriumban rejlő potenciál feltárása már elkezdődött, ehhez a kormányzat részéről megvan a megfelelő szándék. A kormánybiztos az Egyetem és a Kuratórium szerepét abban látja, hogy a cél érdekében megfelelő tudást, készséget és képességet szolgáltasson, valamint biztosítsa a stabil és eredményes vagyongazdálkodást. Az, hogy az Egyetem a térség és Európa legjobbjai közé tartozzon, nemcsak presztízs, hanem nemzetgazdasági és szuverenitási kérdés is.
Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor köszönetet mondott az Egyetem közösségének az elmúlt év során tanúsított bizalomért, nyitott hozzáállásért és a kitartó munkáért, amellyel hozzájárultak elsőként az integráció zökkenőmentes lefolyásához, majd a szervezeti átalakulás és az új működési modellre való átállás előkészítéséhez. Szintén megköszönte a Kuratórium tagjainak a szakmai támogatást, amely hozzájárult a megújulás megalapozásához. Az intézmény vezetője felvázolta az elkövetkezendő években megvalósítandó fejlődési program elemeit és hangsúlyozta, hogy az Egyetem vezetősége és közössége bizakodva tekint a kuratóriummal való közös munka elé.
Olyan jól képzett szakemberek kibocsátása a küldetésünk, akik képesek az elkövetkező évtizedekben a magyar agrárium és gazdaság erejét és befolyását növelni – határokon innen és túl. Legyen szó termelésről vagy feldolgozásról, az agrárium a 21. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen, ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.
Forrás: SZIE
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.
Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.
A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.
A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Erdészverseny 2026
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.
A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.
Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.
Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.
Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.
Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.
Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.
Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.
Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!
Forrás: Egererdő Zrt.

