Keressen minket

Mezőgazdaság

Bemutatkozott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma

Online sajtótájékoztató keretei között mutatkozott be a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma. A testület tagjai és a rektor beszámoltak a közös jövőképről, melynek értelmében az Egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére.

Online sajtótájékoztató keretei között mutatkozott be a 2021. február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, alapítványi fenntartásban tovább működő Szent István Egyetem leendő kuratóriuma. A testület tagjai és a rektor beszámoltak a közös jövőképről, melynek értelmében az Egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésére.

A kuratórium tagjai (Kép: Pelsőczy Csaba/AM)

A megindult átfogó megújulási program során az Egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára.

A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem újra-alapítása, amely 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez 2021. február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ 11 kutatóintézete, így megvalósul az oktatás és a kutatás szorosabb integrációja is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik. Az Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez.

2021. január 5-én, a Kuratórium tagjai, a MATE megbízott rektorával közösen tartott online sajtótájékoztatójukon felvázolták elképzelésüket az Egyetem jövőjét, illetve az Egyetemmel történő együttműködést illetően.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM

Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Kuratórium elnöke a sajtótájékoztatón elmondta:

“Sokan alábecsülik az agrárium szerepét, pedig ez egy kiemelt jelentőségű szektor, a magyar GDP 10 százalékát adja az agrárium és a hozzá kapcsolódó iparágak. Az agrár- és élelmiszeripar mindemellett az egyik leginnovatívabb terület, elég csak a precíziós gazdálkodásra, a biotechnológiára, az élelmiszeriparra gondolni. Az Alapítvány felállításának kiemelt célja, az oktatás és kutatás terén is úttörő tudásközpont létrehozása, hogy az eddigi hagyományos agrár ismereteken túl erős legyen a gazdálkodási, digitális ismeretek átadása is az Egyetemen. Azt is el szeretnénk érni, hogy rövid távon Magyarország legjobb és hosszabb távon a régió egyik legjobb egyetemévé váljon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Agrárfókuszú képzést tervezünk megvalósítani, de olyan kiegészítő képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd, ilyen például a pedagógiai, művészeti képzés.”

Dr. Nagy István agrárminiszter, kuratóriumi tag kiemelte, hogy az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése szükséges, hogy az agrárpálya mint innovatív, folyamatosan digitalizálódó, stabil megélhetést és izgalmas kihívásokat kínáló hivatás jelenjen meg a fiatalság szemében. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában. Az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minél több fiatal válassza ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen feladat az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése – fejtette ki a miniszter.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM

Prof. Dr. Bedő Zoltán akadémikus, kuratóriumi tag rámutatott arra, hogy a koronavírus járvány következtében Európában és hazánkban is felértékelődött a kutatás szerepe, jelentős pályázati források állnak rendelkezésre, hogy stratégiailag kiemelt témákban támogassák a K+F+I tevékenységet. Az Egyetem fejlődésének kulcsát abban látja, hogy ezeket a forrásokat az intézmény minél hatékonyabban használja fel.

Prof. Dr. Horn Péter rector emeritus, kuratóriumi tag hangsúlyozta, hogy az agráriumban egyedülállóan sokoldalú, számos tudományterület vívmányait ötvöző tudás közvetítésére van szükség. A fiataloknak összetett és gyakorlatias képzettséggel kell az életbe és a munkaerőpiacra lépnie, amelyet rugalmasan alkalmazhatnak számos ágazat kihívásainak megoldására. Prof. Dr. Horn Péter szintén kiemelte az ország nagy részét lefedő vidéki campusok megerősítésének fontosságát, amelyek történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, és a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.

Lázár János kormánybiztos, kuratóriumi tag felszólalásában kiemelte, hogy Magyarország legfontosabb nyersanyaga az édesvíz és a termőföld. Ennek következtében az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is. Az agráriumban rejlő potenciál feltárása már elkezdődött, ehhez a kormányzat részéről megvan a megfelelő szándék. A kormánybiztos az Egyetem és a Kuratórium szerepét abban látja, hogy a cél érdekében megfelelő tudást, készséget és képességet szolgáltasson, valamint biztosítsa a stabil és eredményes vagyongazdálkodást. Az, hogy az Egyetem a térség és Európa legjobbjai közé tartozzon, nemcsak presztízs, hanem nemzetgazdasági és szuverenitási kérdés is.

Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor köszönetet mondott az Egyetem közösségének az elmúlt év során tanúsított bizalomért, nyitott hozzáállásért és a kitartó munkáért, amellyel hozzájárultak elsőként az integráció zökkenőmentes lefolyásához, majd a szervezeti átalakulás és az új működési modellre való átállás előkészítéséhez. Szintén megköszönte a Kuratórium tagjainak a szakmai támogatást, amely hozzájárult a megújulás megalapozásához. Az intézmény vezetője felvázolta az elkövetkezendő években megvalósítandó fejlődési program elemeit és hangsúlyozta, hogy az Egyetem vezetősége és közössége bizakodva tekint a kuratóriummal való közös munka elé.

Olyan jól képzett szakemberek kibocsátása a küldetésünk, akik képesek az elkövetkező évtizedekben a magyar agrárium és gazdaság erejét és befolyását növelni – határokon innen és túl. Legyen szó termelésről vagy feldolgozásról, az agrárium a 21. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen, ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk  emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.

Forrás: SZIE

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom