A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem újra-alapítása, amely 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez 2021. február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ 11 kutatóintézete, így megvalósul az oktatás és a kutatás szorosabb integrációja is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik. Az Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez.

2021. január 5-én, a Kuratórium tagjai, a MATE megbízott rektorával közösen tartott online sajtótájékoztatójukon felvázolták elképzelésüket az Egyetem jövőjét, illetve az Egyetemmel történő együttműködést illetően.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM

Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Kuratórium elnöke a sajtótájékoztatón elmondta:

“Sokan alábecsülik az agrárium szerepét, pedig ez egy kiemelt jelentőségű szektor, a magyar GDP 10 százalékát adja az agrárium és a hozzá kapcsolódó iparágak. Az agrár- és élelmiszeripar mindemellett az egyik leginnovatívabb terület, elég csak a precíziós gazdálkodásra, a biotechnológiára, az élelmiszeriparra gondolni. Az Alapítvány felállításának kiemelt célja, az oktatás és kutatás terén is úttörő tudásközpont létrehozása, hogy az eddigi hagyományos agrár ismereteken túl erős legyen a gazdálkodási, digitális ismeretek átadása is az Egyetemen. Azt is el szeretnénk érni, hogy rövid távon Magyarország legjobb és hosszabb távon a régió egyik legjobb egyetemévé váljon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Agrárfókuszú képzést tervezünk megvalósítani, de olyan kiegészítő képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd, ilyen például a pedagógiai, művészeti képzés.”

Dr. Nagy István agrárminiszter, kuratóriumi tag kiemelte, hogy az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése szükséges, hogy az agrárpálya mint innovatív, folyamatosan digitalizálódó, stabil megélhetést és izgalmas kihívásokat kínáló hivatás jelenjen meg a fiatalság szemében. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában. Az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minél több fiatal válassza ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen feladat az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése – fejtette ki a miniszter.

Kép: Pelsőczy Csaba/AM

Prof. Dr. Bedő Zoltán akadémikus, kuratóriumi tag rámutatott arra, hogy a koronavírus járvány következtében Európában és hazánkban is felértékelődött a kutatás szerepe, jelentős pályázati források állnak rendelkezésre, hogy stratégiailag kiemelt témákban támogassák a K+F+I tevékenységet. Az Egyetem fejlődésének kulcsát abban látja, hogy ezeket a forrásokat az intézmény minél hatékonyabban használja fel.

Prof. Dr. Horn Péter rector emeritus, kuratóriumi tag hangsúlyozta, hogy az agráriumban egyedülállóan sokoldalú, számos tudományterület vívmányait ötvöző tudás közvetítésére van szükség. A fiataloknak összetett és gyakorlatias képzettséggel kell az életbe és a munkaerőpiacra lépnie, amelyet rugalmasan alkalmazhatnak számos ágazat kihívásainak megoldására. Prof. Dr. Horn Péter szintén kiemelte az ország nagy részét lefedő vidéki campusok megerősítésének fontosságát, amelyek történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, és a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.

Lázár János kormánybiztos, kuratóriumi tag felszólalásában kiemelte, hogy Magyarország legfontosabb nyersanyaga az édesvíz és a termőföld. Ennek következtében az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is. Az agráriumban rejlő potenciál feltárása már elkezdődött, ehhez a kormányzat részéről megvan a megfelelő szándék. A kormánybiztos az Egyetem és a Kuratórium szerepét abban látja, hogy a cél érdekében megfelelő tudást, készséget és képességet szolgáltasson, valamint biztosítsa a stabil és eredményes vagyongazdálkodást. Az, hogy az Egyetem a térség és Európa legjobbjai közé tartozzon, nemcsak presztízs, hanem nemzetgazdasági és szuverenitási kérdés is.

Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor köszönetet mondott az Egyetem közösségének az elmúlt év során tanúsított bizalomért, nyitott hozzáállásért és a kitartó munkáért, amellyel hozzájárultak elsőként az integráció zökkenőmentes lefolyásához, majd a szervezeti átalakulás és az új működési modellre való átállás előkészítéséhez. Szintén megköszönte a Kuratórium tagjainak a szakmai támogatást, amely hozzájárult a megújulás megalapozásához. Az intézmény vezetője felvázolta az elkövetkezendő években megvalósítandó fejlődési program elemeit és hangsúlyozta, hogy az Egyetem vezetősége és közössége bizakodva tekint a kuratóriummal való közös munka elé.

Olyan jól képzett szakemberek kibocsátása a küldetésünk, akik képesek az elkövetkező évtizedekben a magyar agrárium és gazdaság erejét és befolyását növelni – határokon innen és túl. Legyen szó termelésről vagy feldolgozásról, az agrárium a 21. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen, ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.

Forrás: SZIE