Mezőgazdaság
Brexit-megállapodás az agrárkereskedelemben is
Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.
Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.

Londoni Tower híd. A Brexit tárgyalások kicsit elhúzódtak, de sikerült megegyezniük (Kép: Pixabay)
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból (EU). Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tart, ami után az Egyesült Királyság olyan harmadik országnak számít majd, amelyik nem tagja a belső piacnak, sem a vámuniónak. A tavaly december 24-én bejelentett elvi megállapodásnak köszönhetően sikerült elkerülni a rendezetlen kilépés következményeit, amelyek minden területen és mindkét fél számára beláthatatlan károkat okoztak volna – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
2021. január 1-től egy széles körű, átfogó partnerségi egyezmény rendezi az Európai Unió és a szigetország viszonyát, amelynek részét képezi egy szabadkereskedelmi megállapodás. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió december 26-án közzétette a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás teljes szövegét. A több mint 1200 oldalas megállapodás új szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság és az EU hogyan fog együtt élni, dolgozni és kereskedni. A megállapodás talán legfontosabb része, hogy amennyiben megfelelnek a vonatkozó származási szabályoknak
• nincsenek vámok egymás termékein, amikor átlépik a határokat (tarifák), valamint
• nincs korlátozás a kereskedhető termékek mennyiségére (kvóták).
Ezek révén az EU és Egyesült Királyság közötti megállapodás túlmutat a más harmadik országokkal, például Kanadával vagy Japánnal kötött közelmúltbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokon. A vám- és kvótamentesség különösen fontos az érzékeny áruk, például a mezőgazdasági és halászati termékek esetében. A megállapodás nélkül például bizonyos húsok vagy tejtermékek exportja a WTO-vámok alapján 40% feletti, a konzervhalak esetében pedig 25% feletti vámokat jelentett volna.
E kivételes kereskedelmi preferenciák igénybevételéhez a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy termékeik megfelelnek minden szükséges „származási szabálynak”. A megfelelés megkönnyítése és a bürokrácia csökkentése érdekében a megállapodás lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy önigazolást adjanak az áruk származásáról, és „teljes kumulációt” ír elő.
Bár az egyezmény ezen része megkönnyíti az áruk kereskedelmét, 2021. januárjától az EU és az Egyesült Királyság két külön piacot fog alkotni; két különálló szabályozási és jogi területként fog működni. Ennek következtében elkerülhetetlen változás például, hogy az áruk szabad mozgása véget ér. A vámellenőrzések az összes Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló exportra vonatkoznak, az áruknak továbbra is meg kell felelniük az EU szigorú előírásainak, beleértve az élelmiszer-biztonságot. Az Egyesült Királyságból származó agrár-élelmiszeripari szállítmányoknak egészségügyi bizonyítványokkal kell rendelkezniük, továbbá a tagállamok állategészségügyi határállomásain egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzésen kell átesniük. Ez hosszabb szállítási időt és nagyobb költséget fog jelenteni az exportáló vállalkozásoknak.
A leírtak következtében szükséges az érintett uniós szabályozók kiigazítása. Az elmúlt napokban számos jogszabály módosítása jelent meg, amelyek érintik az agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelmét és egyéb szabályozását. A Brexittel kapcsolatos uniós szintű jogi aktusok az EUR-Lex oldalán érhetőek el.
Mindkét fél megkönnyebbült, hogy létrejött az egyezség, de sem az embereknek, sem a vállalkozásoknak nincs sok idejük felkészülni a 2021. január 1-én kezdődő változásokra. Az alábbi információk és tájékoztató anyagok hasznos segítséget nyújthatnak az érintett vállalkozások számára és elősegíthetik a felkészülést:
– Access2Markets kereskedelmi portál
– Brit kormány tájékoztató oldala
– Magyar Kormány – Brexit tájékoztató oldal
– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 1.
– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 2.
– NAV tematikus tájékoztató oldal
– Nébih tematikus tájékoztató aloldal
– Védjegyjogosultak fontos teendői
Forrás: BTT
Mezőgazdaság
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
Kutatólaboratóriumot adtak át Gödöllőn
Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke felavatta Magyarország egyik legnagyobb állatházát és magas biztonsági fokozatú (BSL-3-as szintű) kutatólaboratóriumát Gödöllőn. A fejlesztés a hazai kutatások támogatása érdekében jött létre. A létesítményben az állatbetegségek kórokozóit vizsgálják, valamint vakcina kipróbálási vizsgálatok zajlanak majd.

Fotó: NÉBIH
Az avató ünnepségen dr. Nobilis Márton államtitkár elmondta, a Nébih legújabb fejlesztése a hazai állategészségügy és élelmiszerelőállítás területén meghatározó lesz, hiszen az állatházban és a kutatólaboratóriumban a jelentős állatbetegségek kórokozóit veszik górcső alá. A vakcina kipróbálási vizsgálatoknak köszönhetően hatékonyabban küzdhetnek meg majd például a madárinfluenzával vagy az afrikai sertéspestissel. Ezenfelül európai uniós pályázatok keretében alap- és alkalmazott kutatások elvégzését is tervezik a BSL-3-as szintű létesítményben.

Fotó: NÉBIH
Az államtitkár kiemelte: „A ma bemutatott állatház Európában kivételesnek számít, hozzánk legközelebb Németországban, Olaszországban és Lengyelországban található hasonló. Az ingatlanfejlesztési koncepció részeként indított fejlesztések pedig tovább folytatódnak. A közeljövőben a Nébih budapesti telephelyén egy korszerű ügyfélközpontot is kialakítanak majd annak érdekében, hogy az ügyfelek állategészségügyi diagnosztikához kapcsolódó igényeit egy helyszínen, ezáltal hatékonyabban tudják kiszolgálni.” – mondta el dr. Nobilis Márton.
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke kifejtette, a hivatal három állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumot működtet: Budapesten, Debrecenben és Kaposváron. A jelenleg legnagyobb veszélyt jelentő betegségek közül kiemelte a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist. Előbbi kapcsán a Nébih laboratóriumaiban naponta 8-10 ezer tamponmintát, míg az afrikai sertéspestis esetében 3-4 ezer vér- és szervmintát tudnak feldolgozni. Éves szinten ez mintegy 2 millió vizsgálatot jelent. Dr. Nemes Imre elmondta: „E számok alapján jól látható, hogy az állategészségügy jelentős erőforrást igényel, éppen ezért az elmúlt évek laboratóriumi fejlesztései során a Nébih kiemelt figyelmet fordított a kapacitásbővítésekre.”
A Nébih elnöke beszédében kiemelte azt a jelentős szakmai sikert, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően házi sertésekben egyelőre nem igazolódott az ASP jelenléte.
A vadállományban azonban évek óta jelen van. A betegség leküzdésében nagy segítséget jelenthet majd a most átadott állatház és BSL-3-as kutatólaboratórium. Az ASP-vel szemben ugyanis jelenleg nincs vakcina az Európai Unióban. Erre reagálva az EU kutatási programot hirdetett a Horizon2020 programban, melynek részeként 13 vakcinajelölt hatékonyságát és ártalmatlanságát vizsgálják, Spanyol- és Olaszország mellett hazánkban, a Nébih a gödöllői telephelyén.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben
Róma, 2023. december 8. – Stabil maradt a globális terményárakat összesítő mutató novemberben, mivel a gabonafélék alacsonyabb árát a növényi olajok drágulása ellensúlyozta – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményében.

Kukoricatábla Észak-Macedóniában. ©UN/Aleksandar Dimishkovski
Ezzel a FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – megmaradt az októberi szintjén, ám éves viszonylatban 10,7%-ot csökkent.
A gabonafélék árindexe 3,0%-kal nőtt október óta miután a szemestermények ára – élen a kukoricával – 5,6%-kal esett és a búzáé 2,4%-kal. A rizsfélék árindexe stabil maradt a különböző piacok egymással ellentétes ármozgásainak hatására.
Eközben a növényi olajok árindexe 3,4%-kal emelkedett októberhez képest. A pálmaolaj nemzetközi piaci ára 6%-kal erősödött novemberben a főbb importőr országok élénkülő kereslete és a főbb termelők szezonálisan kisebb kibocsátása nyomán. A napraforgóolaj ára is nőtt valamelyest, míg a szójáé és a repcéé csökkent.
A tejtermékek összességében 2,2%-kal drágultak, a vaj és a sovány tejpor iránti megnövekedett ázsiai és az ünnnepek okán a nyugat-európai kereslet miatt.
A cukor árindexe 1,4%-kal emelkedett, így már 41,1%-kal szárnyalja túl az egy évvel korábbi szintjét. A mozgás fő oka a globális készletek körüli aggodalmakban keresendő, mivel a termelési kilátások romlottak a fő termelő Thaiföldön és Indiában az El Niño okozta száraz időjárási körülmények miatt.
A húsfélék árindexe 0,4%-kal bár, de csökkent októberhez képest, tükrözve a baromfi-, sertés- és szarvasmarhahús bőséges készletei miatti árcsökkenését.
Globális gabonatermelés
A FAO szakértői tovább emelték a gabonakibocsátás várható mennyiségét a ma megjelent Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. A globális gabonatermelés 2023-ban elérheti a 2 823 millió tonnát, ami az előző évhez képest 0,9%-os növekedést jelentene és a 2021-es rekordot is 10,3 millió tonnával haladná meg.
Felfelé korrigálták az orosz búzatermésre és a török és amerikai kukoricatermésre vonatkozó becsült adatokat, míg az argentin és brazil kukoricakibocsátást valamelyest kisebbre várják. Közben szintén mérsékelték az Európai Unió és Mexikó kukoricatermelésére vonatkozó előzetes becsléseket. A globális rizstermelés a 2023–24-es szezonban 0,8%-kal bővülhet.
További részletek itt.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a hosszú távú jövőképről.
A EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről.
E következtetésekben politikai iránymutatást nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a vidéki térségek és a vidéki közösségek jólétének, rezilienciájának és társadalmi szövetének fokozottabb megszilárdításához.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vidéki térségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós gazdaságokban és társadalmakban
Az uniós mezőgazdasági miniszterek az általuk egyhangúlag jóváhagyott következtetésekben elismerik, hogy a vidéki térségek nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújtanak az EU gazdasági erejéhez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az éghajlat-politikához. Emellett a következtetésekben kiemelik a vidéki térségeknek a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság biztosításában, továbbá a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzésében betöltött szerepét.
Különös hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaság jelentőségére, többek között az uniós élelmiszerrendszerek nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása és a külső függőségek csökkentése tekintetében. Mindez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
A sokrétű kihívások átfogó megközelítést igényelnek
A miniszterek a következtetésekben kiemelik a vidéki térségek összetettségét és sokféleségét, hangsúlyozva azokat a sajátos kihívásokat – így például a népesség csökkenését és elöregedését, a nemek közötti szakadékokat, a korlátozott konnektivitást, a fejletlen infrastruktúrát vagy a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek hiányát –, amelyekkel e térségek közül számos szembesül.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Gondoskodunk a vidék hangjának meghallásáról
E sokféle kihívásra válaszul a Tanács olyan átfogó megközelítést szorgalmaz, amely a vidéki polgárokkal együttműködésben, valamint a helyi és regionális hatóságok és közösségek szerepvállalásával kerül kidolgozásra. A miniszterek emellett hangsúlyozzák, hogy a helyi akciócsoportok fontos szerepet játszanak a LEADER kezdeményezésben, valamint a kozosseg vezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása tekintetében az alulról felfelé építkező megközelítésben.
Jobb konnektivitás és digitális készségek
A miniszterek a következtetésekben hangsúlyozzák továbbá a digitális átállás, az innováció és a konnektivitás – többek között a széles sávú lefedettség – fontosságát. E tekintetben kiemelik a képzési lehetőségeknek és a digitális készségek fejlesztésének az alapvető jelentőségét.
Beruházás a vidéki térségekbe
A miniszterek elismerik, hogy e hosszú távú jövőkép megvalósítása szempontjából mennyire fontosak az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi forrásokból finanszírozott beruházások. A finanszírozás észszerűsítése hozzájárulna a közszolgáltatások alacsony szintű elérhetőségének az orvosolásához, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás javításához. Ebben az összefüggésben minden releváns uniós szakpolitikát és eszközt ki kell használni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki térségek támogatásához – e tekintetben fokozni kell a szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáit.
A finanszírozás optimális igénybevételének biztosítása érdekében a miniszterek felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyomonkövetési eszközt a vidéki térségeket támogató uniós finanszírozás értékelésére, valamint alakítson ki eljárást azzal a céllal, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós szakpolitikák és eszközök koherenciáját és szinergiáját.
Generációváltás
A miniszterek a következtetésekben elismerik továbbá, hogy a demográfiai változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a vidéki térségekre, így többek között elnéptelenedéshez vezetnek. A miniszterek ezért olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek célja, hogy a vidéki térségek vonzzák a fiatalokat, így többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket is.
A javasolt megoldások közé tartoznak a következők: a fiatalok számára a forráshoz és földhöz jutás megkönnyítése, változatos munka- és képzési lehetőségek biztosítása számukra, valamint a helyi döntéshozatalba való bevonásuk.
Nők a vidéki területeken
A miniszterek által a következtetésekben figyelembe vett másik társadalmi szempont a nők szerepe. A Tanács úgy véli, hogy támogató intézkedésekre van szükség új munkalehetőségek teremtéséhez és a nőknek a döntéshozatalba való fokozottabb bevonásához. A miniszterek e tekintetben kiemelték, hogy szintén fontos célt jelent a nőknek a gazdálkodásban való egyenlő részvétele.
Következő lépések
Az uniós vidéki térségek rezilienciájának és jólétének előmozdítása érdekében a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy – átfogó és rugalmas megközelítést követve, valamint releváns mutatókat alkalmazva – mérlegelje a jövőképnek egy teljes körű uniós vidékfejlesztési stratégiává történő kidolgozását.
A Tanács emellett ösztönzi a tagállamokat a Vidékfejlesztési Paktum keretében történő további szerepvállalásra, valamint arra, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten folytassák a vidéki térségek javát szolgáló stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását.
További információk az Európai Tanács honlapján elérhetők.
Forrás: NAK