Keressen minket

Mezőgazdaság

Brexit-megállapodás az agrárkereskedelemben is

Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.

Hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió a közelmúltban megállapodást kötött egymással, amely meghatározza jövőbeli kapcsolatukat. A megállapodás értelmében lehetőség van az áruk vám- és kvótamentes kereskedelmére, és ez kedvezően érinti a hazai agrárgazdaságot is.

Londoni Tower híd. A Brexit tárgyalások kicsit elhúzódtak, de sikerült megegyezniük (Kép: Pixabay)

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból (EU). Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tart, ami után az Egyesült Királyság olyan harmadik országnak számít majd, amelyik nem tagja a belső piacnak, sem a vámuniónak. A tavaly december 24-én bejelentett elvi megállapodásnak köszönhetően sikerült elkerülni a rendezetlen kilépés következményeit, amelyek minden területen és mindkét fél számára beláthatatlan károkat okoztak volna – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

2021. január 1-től egy széles körű, átfogó partnerségi egyezmény rendezi az Európai Unió és a szigetország viszonyát, amelynek részét képezi egy szabadkereskedelmi megállapodás. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió december 26-án közzétette a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás teljes szövegét. A több mint 1200 oldalas megállapodás új szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság és az EU hogyan fog együtt élni, dolgozni és kereskedni. A megállapodás talán legfontosabb része, hogy amennyiben megfelelnek a vonatkozó származási szabályoknak

• nincsenek vámok egymás termékein, amikor átlépik a határokat (tarifák), valamint

• nincs korlátozás a kereskedhető termékek mennyiségére (kvóták).

Ezek révén az EU és Egyesült Királyság közötti megállapodás túlmutat a más harmadik országokkal, például Kanadával vagy Japánnal kötött közelmúltbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokon. A vám- és kvótamentesség különösen fontos az érzékeny áruk, például a mezőgazdasági és halászati termékek esetében. A megállapodás nélkül például bizonyos húsok vagy tejtermékek exportja a WTO-vámok alapján 40% feletti, a konzervhalak esetében pedig 25% feletti vámokat jelentett volna.

E kivételes kereskedelmi preferenciák igénybevételéhez a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy termékeik megfelelnek minden szükséges „származási szabálynak”. A megfelelés megkönnyítése és a bürokrácia csökkentése érdekében a megállapodás lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy önigazolást adjanak az áruk származásáról, és „teljes kumulációt” ír elő.

Bár az egyezmény ezen része megkönnyíti az áruk kereskedelmét, 2021. januárjától az EU és az Egyesült Királyság két külön piacot fog alkotni; két különálló szabályozási és jogi területként fog működni. Ennek következtében elkerülhetetlen változás például, hogy az áruk szabad mozgása véget ér. A vámellenőrzések az összes Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló exportra vonatkoznak, az áruknak továbbra is meg kell felelniük az EU szigorú előírásainak, beleértve az élelmiszer-biztonságot. Az Egyesült Királyságból származó agrár-élelmiszeripari szállítmányoknak egészségügyi bizonyítványokkal kell rendelkezniük, továbbá a tagállamok állategészségügyi határállomásain egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzésen kell átesniük. Ez hosszabb szállítási időt és nagyobb költséget fog jelenteni az exportáló vállalkozásoknak.

A leírtak következtében szükséges az érintett uniós szabályozók kiigazítása. Az elmúlt napokban számos jogszabály módosítása jelent meg, amelyek érintik az agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelmét és egyéb szabályozását. A Brexittel kapcsolatos uniós szintű jogi aktusok az EUR-Lex oldalán érhetőek el.

Mindkét fél megkönnyebbült, hogy létrejött az egyezség, de sem az embereknek, sem a vállalkozásoknak nincs sok idejük felkészülni a 2021. január 1-én kezdődő változásokra. Az alábbi információk és tájékoztató anyagok hasznos segítséget nyújthatnak az érintett vállalkozások számára és elősegíthetik a felkészülést:

– Access2Markets kereskedelmi portál

– EU tájékoztató oldala

– Brit kormány tájékoztató oldala

– Magyar Kormány – Brexit tájékoztató oldal

– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 1.

– Magyarország Nagykövetsége London – Brexit tájékoztató 2.

– NAV tematikus tájékoztató oldal

– Nébih tematikus tájékoztató aloldal

– Védjegyjogosultak fontos teendői

Forrás: BTT

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom