Vadászat
Elérhetőek „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” című szakmai konferencia előadásai
Teltházas érdeklődés kísérte „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” című szakmai konferenciát február 5-én a FeHoVa kiállításon.
Teltházas érdeklődés kísérte „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” című szakmai konferenciát február 5-én a FeHoVa kiállításon. A rendezvény nemcsak az előadások mélysége, hanem a megnyitón aláírt, az ágazat szereplői közötti stratégiai összefogás miatt is kiemelt jelentőséggel bírt.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szövetségben a vadgazdálkodásért
A konferenciát fontos esemény előzte meg, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Vadászati Védegylet vezetői a FeHoVa megnyitóján ünnepélyes keretek között partnerségi megállapodást írtak alá. A szövetség célja az ágazati érdekérvényesítés erősítése és a gyakorlati együttműködés szorosabbra fűzése.
„A Vadgazdálkodás aktuális kérdései” c. konferencia Luzsi József, a NAK vidékfejlesztésért felelős alelnökének, Dr. Jámbor László az OMVK elnökének és Pechtol János az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnökének megnyitóival kezdődött.
A konferencia szakmai előadásai az alábbiakban tekinthetők meg:
Előadó: Mocz András, erdőkért felelős helyettes államtitkár (Agrárminisztérium)
A klímaváltozás hatásai – mint az aszályok vagy az ökoszisztémák átalakulása – az erdőgazdálkodást is alapvető kihívások elé állítják. Az előadás bemutatja az újonnan létrehozott Erdészeti Klímaadaptációs Fórumot, amelynek célja az ágazati szereplők összefogása és egy közös stratégia kidolgozása a hazai zöldvagyon megőrzése érdekében.
Előadó: Dr. Jánoska Ferenc, intézetigazgató, egyetemi tanár (Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar)
Az előadás provokatív választ ad a címben feltett kérdésre, miközben történelmi távlatba helyezi a vadállomány növekedését és a becslési módszerek nehézségeit. A megoldást egy objektív, döntéstámogató vadhatás-monitoring rendszer országos kiterjesztésében és a tudomány, valamint a gyakorlat közötti szorosabb párbeszédben látja.
Előadó: Csépányi Péter, erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes (Pilisi Parkerdő Zrt.)
A prezentáció a Pilisi Parkerdő Zrt. gyakorlati példáin keresztül mutatja be, hogyan kezelhető a vad az erdei ökoszisztéma szerves részeként. A szerzők az ökológiai alapú, indikátorokra épülő vadgazdálkodást szorgalmazzák, bemutatva egy már működő monitoring rendszert, amely segít a konfliktusok szakmai alapú feloldásában.
Előadó: Kovács Ferenc, főosztályvezető (Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály)
Az előadás összefoglalja a vadászati törvényt és annak végrehajtási rendeletét érintő legfontosabb módosításokat. Kiemelt témák közé tartozik a trófeabírálati határidők változása, az éjjellátó eszközök használatának új szabályozása, valamint a nemzetközi ólomsörét-korlátozásokkal kapcsolatos hazai érdekérvényesítés eredményei.
Előadó: Dr. habil. Marosán Miklós PhD, dr. jur., kutatóprofesszor, igazságügyi szakértő
Az előadás a vadkár körüli jogi és szakmai útvesztőket elemzi, rávilágítva a felmérési útmutatók gyakorlati problémáira és a kárérvényesítési eljárások gyenge pontjaira. A szakértő célja a „szürke zónák” tisztázása és egy szakmailag megalapozott, egységes felmérési módszertan elősegítése.
Köszönjük előadóinknak a színvonalas prezentációkat, résztvevőinknek pedig a megtisztelő figyelmet és az érdeklődést! Olvasóinknak hasznos időtöltést kívánunk a konferencia anyagainak visszanézéséhez – bízunk benne, hogy az elhangzott információk mindenki számára tanulságosak lesznek.
Forrás: NAK / dr. Skobrák György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


