Mezőgazdaság
Idén sem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni
A mezőgazdasági termelők az idén is mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
A hazai vízgazdálkodás az elmúlt évek megfeszített munkájának eredményeként új alapokra került: az ágazatok közötti együttműködés és a társadalmi szemléletformálás együttesen képes valódi és tartós változást elérni a hazai-, valamint a termőterületi vízgazdálkodás területén. A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság – melynek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) is tagja – kezdeményezésére a kormány arról döntött, hogy a mezőgazdasági termelők az idén is mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság – melynek a NAK és a MAGOSZ is tagja – kezdeményezésére a mezőgazdasági termelőknek idén sem kell fizetniük az öntözővíz után. A kormánydöntés értelmében a mezőgazdasági termelők 2026-ban is mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Az állam a mezőgazdasági vízszolgáltatóknál emiatt felmerülő bevételkiesést a központi költségvetésből ellentételezi.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze. Egyrészt a víz rendelkezésre állását biztosító alapdíjból (ideértve többek között a vízilétesítmények fenntartását, az üzemanyag-, bér- és anyagköltségeket, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek és vizsgálatok költségeit), másrészt a tényleges vízhasználathoz kapcsolódó változó díjból (például a szivattyúzási költségek). A vízkészletjárulékkal és a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjakkal kapcsolatos részletes tájékoztatás elérhető a NAK portálján.
Főszabály szerint 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók a változó díj 100 százalékát, míg az alapdíj 50 százalékát fizetik meg, utóbbi fennmaradó részét az állam hosszú távon átvállalta. Azonban az öntözéses gazdálkodók teljeskörű állami díjátvállalásban részesülnek idén is.
Fontos megjegyezni, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
Az elmúlt évek megfeszített munkájának eredményeként jelentős előrelépést sikerült elérni a hazai vízgazdálkodásban. A korábbi, elsősorban kármentesítésre épülő gyakorlat helyét egy új szemlélet vette át, melynek lényege, hogy a téli többletvizeket és a felszíni vizeket nem problémaként, hanem erőforrásként kezeljük. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tájba illeszkedő vízmegtartó beavatkozások. A felajánlott mezőgazdasági területek elárasztása folyamatosan zajlik, már több, mint 4 ezer hektáron valósult meg, de a felajánlott termelői terület mérete megközelíti a 30 ezer hektárt. Mindez jelentős szerepet játszik a vízháztartás és vízkörfogás stabilitásában, csökkentve ezzel az aszálykárokat. A belvízgazdálkodás gyakorlata is klímakompatibilissá vált: a vízvisszatartás érdekében jelenleg több mint 5 ezer csatornaszakaszt zártak le. Továbbá felmérték azokat a belvízcsatornákat, ahol kis beavatkozással további 10 ezer fkm szakaszon valósulhat meg a víz tájban történő megőrzése. Bár nem volt jelentős árhullám, de az év elején levonuló kisebb árhullámokból a holtágfeltöltését is elkezdte a vízügyi ágazat. Az eredmények azt mutatják, hogy az ágazatok közötti együttműködés és a társadalmi szemléletformálás együttesen képes valódi és tartós változást elérni a hazai-, valamint a termőterületi vízgazdálkodás területén.
Az eredmények azt mutatják, hogy az ágazatok közötti együttműködés és a társadalmi szemléletformálás együttesen képes valódi és tartós változást elérni a hazai-, valamint a termőterületi vízgazdálkodás területén.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjakkal kapcsolatos részletes tájékoztató elérhető a NAK honlapján:
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7904-mezogazdasagi-vizdijak-2025/file
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH













































































































































































































































































































































































































