Vadászat
Továbbra sincs vadászatellenesség, sőt!
“A vadászat magyarországi megítélése” címmel közvélemény-kutatást végeztek.
A vadászok közt, a közbeszédben és a médiában rendszeresen napirendre kerül a vadászat magyarországi megítélése. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 2019-es közvélemény-kutatása, amelyet a magyar lakosság körében végzett a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., egyértelműen megmutatta: hazánkban nincs vadászatellenesség. A felmérést idén megismételtük, és az eredmények érdemben nem változtak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az 1065 fős mintán, a felnőtt lakosság körében folytatott reprezentatív felmérés július 17-e és 30-a között készült. Összefoglalva az eredményeket: a közvélekedés ugyan polarizáltabb, de a többség továbbra is szakmai és természetvédelmi szempontból közelít a vadászathoz, miközben a pozitív tapasztalatok aránya nőtt.
- A legtöbb válaszadó (47,7%) szerint a vadászat elsődleges célja a vadállomány szabályozása a károk és konfliktusok mérséklése érdekében. Ez az arány gyakorlatilag nem változott, 2019-ben 47,8% volt.
- A megkérdezettek 61,5% a vadgazdálkodás lényegét elsősorban a vadállomány és élőhelye egyensúlyának tervszerű fenntartásában, a vadállomány gondozásában, védelmében és hasznosításában látja. Ez az arány nem számottevően, 3,7%-kal csökkent az elmúlt hat évben.
- Minimálisan, de láthatóan, 5,5%-kal nőtt azok száma, akik szerint a vadászat a kegyetlenség, az agresszió kiélésének eszköze, vagy állatok értelmetlen leölése. A vadgazdálkodással kapcsolatban ez az arány 4,4% volt. A romlás néhány, a vadászokat is felháborító marginális eset (pl. jeladós farkas lelövése, ragadozómadarak mérgezése vagy lelövése) tükrében érthető, ugyanakkor intő jel kell, hogy legyen. Mint ahogy az is, hogy ugyanezen kérdések esetében, amikor az „egyáltalán nem ért egyet / inkább nem ért egyet / inkább egyetért / teljesen egyetért” lehetőségek közül kellett választani, az arány jelentősen rosszabb (ahogy ez a korábbi felméréseknél is volt).
- A vadászattal kapcsolatos állításokkal való egyetértés / egyet nem értés tekintetében láthatók változások a 2019-es felméréshez képest: általánosságban kevesebben választották a köztes állításokat, miközben nőtt azok aránya, akik teljesen egyetértenek vagy egyáltalán nem értenek egyet az egyes állításokkal.
Nem romlott az elérésünk
A vadászatról szóló információk összességében ugyanannyi emberhez érnek el, ezzel együtt e tekintetben vélhetően van még fejlődési potenciál az ágazatunkban.
- 45,9%-ról 47,1%-a nőtt azok aránya, akik valamilyen forrásból szoktak hallani vagy olvasni a vadgazdálkodást, vadászatot, vadászatot érintő információkat.
- Az ágazat kommunikációja szempontjából igen fontos információ, hogy – követve az általános trendeket – a rádiót leszámítva egyre csökken az ismereteiket a klasszikus sajtóból (nyomtatott lapok, televízió) szerzők száma. Ezzel párhuzamosan és erőteljesen nő az Internetről tájékozódók aránya (2004-ben ez 1,3% volt, míg 2025-ben 25,7%, a fiatal korosztály esetében pedig 35,05%).
- Valamelyest csökkent azok aránya, akiknek volt már személyes tapasztalatuk vadászokkal. 2019-ben erre a kérdésre 32,6% felelt igennel, míg idén 28,6%. Ami a tapasztalatok jellegét illeti, azok is kismértékben eltolódtak, nagyobb részt pozitív irányba: a semlegesek aránya 64%-ról 59-%-ra csökkent, a pozitívok 26,5%-ról 29,7%-ra, míg a negatív 9,5-ről 11,2%-ra nőtt.
- Enyhén, 18,8%-ról 19,6%-ra nőtt azok száma, akiknek van vadász a közeli ismerősei, rokonai, barátai között.
- Az ágazatra vonatkozó információk tekintetében 2019-hez képest érdemben változatlan a válaszadók tájékozottsága.
- A válaszadók 95%-ának az ismert és elismert, vadászó közszerelőkhöz való hozzáállása ugyanúgy nem változik érdemben szenvedélyük ismeretében, ahogy 2019-ben sem.
- Figyelemre érdemes, egyben a jövőre nézve feladatot jelentő információ, hogy a vadászat megítélése a fiatalok körében érezhetően rosszabb.
A felmérés eredményei részletesen elérhetők ide kattintva.
A 2019-es felmérés itt érhető el.
Forrás: Vadászati Védegylet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség



