Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.

Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?

Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.

Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!

A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!

A kérdőív elérhetősége:

http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu

 

Köszönettel:

Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet

 

Február 15-én Novák Katalin köztársasági elnök államtitkári és rektori kinevezéseket adott át a Sándor-palotában. Szabó György egyetemi docenst a Nyíregyházi Egyetem rektori feladatainak ellátásával bízta meg a köztársasági elnök.

A Nyíregyházi Egyetem új rektora a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről érkezett, de azt is mondhatnánk, több évtized után hazatért, hiszen demecseri származású.

Főbb kutatási területei: térinformatikai rendszerek adatnyerési és adatfeltöltési módszerei, tervezése, továbbá a háromdimenziós városmodellek, az analitikus-digitális fotogrammetriai adatgyűjtési technológiák.

 

Forrás: SzabolcsiHír

Neokohn: Izraeli tudósok úgy programozzák a tyúkokat, hogy csak nőstény csibéket hordozó tojásokat tojjanak.

A génszerkesztési technológiát a Volcani Központ tudósai fejlesztették ki, akik szerint ez a technológia megállíthatja az évente világszerte 7 milliárd nem kívánt hím csibe „pusztító” elpusztítását.

A drámai áttörés megállíthatja az évente világszerte mintegy hétmilliárd nem kívánt hím csibe elpusztítását, miután izraeli tudósok olyan tyúkok garmadáját hozták létre, amelyeket mind Golda néven emlegetnek, és amelyek

a világon elsőként tojnak olyan tojásokat, amelyekből kizárólag nőstények születnek – közölték a fejlesztők kedden.

A technológiát hét éve fejlesztik, Dr. Yuval Cinnamon embriológiai szakértő vezette az Izraeli Mezőgazdasági Kutatási Szervezet – Volcani Központ csapatát, a Poultry by Huminnal együttműködve.

„A világ tojótojás-piacának mérete a becslések szerint mintegy 7 milliárd tojótyúk, és minden egyes tyúk mellett egy hím csibét selejteznek ki. A világ étkezési tojástermelését évente több mint kétbillió tojásra – több mint 80 millió tonnára – becsülik” – mondta Cinnamon a The Times of Israelnek.

„Nagyon örülünk, hogy életképes megoldást tudunk nyújtani… a világ állattenyésztési iparának legpusztítóbb állatjóléti problémájára, az állatok és az emberiség javára” – mondta.

A tojótyúkoktól született hím csibék gondozása többe kerül, mint amennyiért valaha is eladhatóak lennének húsként, mivel nem tudnak versenyezni a húscsirkékkel, vagy „brojlerekkel”, amelyek egy másik tyúktól születnek. A brojlerek jellemzően nagyobb, izmosabb fajták, amelyeket azért választanak, mert nagyon gyorsan és nagyra nőnek. Bár tojást is tojnak, a brojler tyúkok sokkal ritkábban tojnak, mint a tojótyúk fajták. A tojótyúkok („tojótyúkok”) soványabbak és kisebbek.

A tudósok fejlesztése potenciálisan majdnem a felére csökkentheti a keltetés költségeit, és megszüntetheti a jelenleg a hím csibék kiválogatásához és ártalmatlanításához szükséges beruházást, olyan visszataszító módszerekkel, amelyek a megfojtástól és az elgázosítástól kezdve az élve történő darálásig terjednek.

A technológiát tavaly jelentették be az első Golda csibék kikelésével. A fajta a Golda nevet a tyúkok színéről kapta, nem pedig Izrael néhai miniszterelnökéről, Golda Meirről, bár a szóvivő szerint ez szerencsés véletlen egybeesés.

Azóta a csibék felnőtt tyúkokká nőttek, és saját tojást tojtak, a technológia pedig bizonyítottan működik.

A kakasok a Z kromoszómát hordozzák, míg a tyúkok a hímeknél a Z, a nőstényeknél pedig a W kromoszómát. A két Z párosítása hím csibe születéséhez vezet. Ha az anya a W kromoszómát adja az apa Z kromoszómájához, akkor nőstény csibe születik. A kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet genetikailag szerkeszteni a tyúk Z kromoszómáját, hogy a hím embriót hordozó tojások fejlődése már korai stádiumban leálljon, és ne kikeljen ki.

Golda tojásai termékeny tojások, amelyekből csak nőstények kelnek ki, és ezek a nőstény csibék aztán felcseperedésük után étkezési tojásokat raknak.

Az így születő nőstény csibék genetikailag semmilyen módon nem módosítottak, mivel az anyától a nem módosított W kromoszómát, az apától pedig az érintetlen Z kromoszómát örökölték.

A Huminn cég közleménye szerint az Európai Unió egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatója megvizsgálta a technológiát, és megerősítette, hogy mind a Golda vonalból származó tojótyúkok, mind az általuk tojó tojások mindenféle szabályozási változás nélkül értékesíthetők.

Cinnamon hozzátette, hogy az amerikai FDA is értékeli a kutatást, és reméli, hogy az, valamint az izraeli mezőgazdasági minisztérium is követni fogja a példáját.

A fejleményre azért került sor, mert a tojás iránti kereslet 2020 és 2035 között várhatóan 50%-kal nő világszerte. A Golda tyúkokat baromfitenyésztő központokban fogják tartani, míg utódaikat a gazdáknak adják el, hogy megtermékenyítetlen étkezési tojásokat termeljenek belőlük.

Yaarit Wainberg, a Poultry by Huminn vezérigazgatója hozzátette:

„Az elmúlt években világszerte szemtanúi lehettünk az állatjólétre vonatkozó tudatosság változásának, másrészt azonban nem találtak gyakorlati megoldásokat a hímivarú csibék leölésének szerencsétlen gyakorlatának a megszüntetésére. Büszkék és izgatottak vagyunk, hogy a világon elsőként kínálunk hatékony megoldást, amely jelentősen hozzájárul a teljes értéklánchoz – mindezt izraeli tudományra és innovációra alapozva.”

A Huminn és a Volcani Központ szóvivője kifejtette, hogy a laboratóriumban a teljes sterilitás fenntartásának szükségessége miatt nem készültek fényképek az ivarérett Golda tyúkokról. Amint a fajta kereskedelmi forgalomba kerül, úgy fognak élni, mint bármely más tojótyúk.

Forrás: Neokohn