Keressen minket

Tudomány

Cseresznyetermesztés Tlemcen (Nyugat-Algéria) környékén

Print Friendly, PDF & Email

Tlemcen környékén (Nyugat-Algéria) jelentős gyümölcstermesztés folyik, az egyik legnagyobb felületen cseresznyét telepítenek a gazdálkodók.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar:

Noha a Földközi-tenger partvidékét is érinti, a nyugat-algériai Tlemcen megyében jobbára szemi-arid körülmények között gazdálkodnak a termelők, a délebbre lévő, a tell-Atlasz és a Szaharai-Atlasz közötti fennsíkon (hautes plateaux) található Naama megyében pedig már az oázis-gazdálkodás is jelen van. 

1. kép: Tlemcen (Nyugat-Algéria) környékén jelentős gyümölcstermesztés folyik,

2. kép: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar logója

 

Mindez számunkra azért érdekes, sőt fontos, mert a klímaváltozás árnyékában biztatást adhat ahhoz, hogy 350-400 mm (vagy ennél is kevesebb) éves csapadék mellett sem kell föladni, jól megválasztott agrotechnikával, víztakarékos öntözéssel eredményesen lehet gazdálkodni – igaz, teljesen másként kell gondolkodni.

 

Tlemcen környékén jelentős gyümölcstermesztés folyik, az egyik legnagyobb felületen cseresznyét telepítenek a gazdálkodók. Természetesen a termelés alapföltétele az öntözés, a gazdálkodók szinte kizárólag csepegtető öntözésre rendezik be az ültetvényeket, ahol talán a leggyakoribb az 500 tő/ha növényállomány. Ezzel a tőszámmal állította be a meglátogatott termelő is azt a 25 fajtát (részben helyi tájfajta, részben külföldről származó fajta[1]), amivel egyszerre folytat termelést és bizonyos szempontból alkalmazott – elsősorban adaptációs -kutatást is, a gazdaság nyitott a szakemberek, oktatók és kutatók, valamint diákok előtt is.

3. kép: Tlemcen – Nyugat-Algéria

A termelő az utóbbi időben egyre komolyabban foglalkozik a dióval is, már közel 250 a telepített fák száma, a helyi fajták mellett az amerikai ’Chandler’ jelenti az állomány gerincét. A gazdaságban elsősorban szakmai érdeklődésből mintegy 20 különböző gyümölcsfaj (pl. gránátalma, szőlő, alma, körte, pekándió, mogyoró, jujuba vagy kínai datolya (Ziziphus jujuba) stb.) található, ami viszont kifejezetten további üzleti tevékenységet jelent, az a sáfrány termesztése (egy darab 3-5 cm átmérőjű hagymát 200 DA áron lehet értékesíteni). A cseresznye esetében nem lehet az ültetvény európai értelemben vett élettartamáról beszélni, itt ugyanis a fákat gyakorlatilag addig tartják termesztésben, ameddig lehet – akár 70-80 évig is (a jelenlegi idősebb ültetvény 13 éves, míg a távolabbi, 10 hektáros terület egy részén telepített fák most fordultak termőre). A gazdálkodó szerint a fák hosszú életének két titka van: a jó öntözés és a jól megválasztott alany. Ez utóbbi célra vagy az eredeti Santa Lucia-t, vagy az SL64-et (Santa Lucia 64) használja, ami a Földközi-tenger menti országok standard cseresznye és meggy alanya. Egy sajmeggy (Cerasus mahaleb L.) genotípusról van szó, ami kiváló szárazság- és mésztűrő képességgel rendelkezik. Előfordul, hogy a nemes rész alatt két alany is van, legalul keserűmandula, ami kiváló szárazságtűrő és ellenáll a kökény-tükrösdíszbogár támadásának, viszont erre először Santa Lucia-t (vagy a gyengébb növekedést eredményező SL64-et oltják, és csak erre kerül a cseresznye, mivel ez utóbbi nem kompatibilis a keserűamdulával. Az SL 64 egyébként kedveltebb, mivel kisebb fákat nevel, így jobban sűríthető és intenzívebbé tehető az állomány. Növényvédelmi problémák gyakorlatilag nincsenek, viszont virágzáskor az eső és a köd komoly károkat tud okozni. Termelői megfigyelés – és ez minden fajtánál előfordul -, hogy forró és száraz nyarat követő évben az átlagosnál sokkal nagyobb számban fordul elő egy kocsányon dupla termés – ami az európai piacon már nem szabályos, de Algériában nem okoz problémát. A tradicionális tudás része az is, hogy mandulák közelében mindig érdemes eperfát (Morus spp.) ültetni, mert a feketerigó ebben az esetben nem a mandulát, hanem az eperfa gyümölcsét részesíti előnyben. Gyakori, hogy a fák kérgét függőleges irányban hosszan fölsértik, tapasztalataik szerint az emiatt bekövetkező stressz okán a fa erőteljesebben növekszik és nagyobb termést hoz.

Az értékesítés a magyarországi – és általában az európai – viszonyoktól teljesen eltérő rendszerben történik, a termelő ugyanis a termést „lábon” adja el egy kifejezetten gyümölcsszedésre és tovább-értékesítésre szakosodott vállalkozónak, anélkül, hogy bármikor és bárhogy is lemérnék a gyümölcsöt. A vállalkozót versenyeztetés útján választja ki, rendszerint 4-5 jelentkező is van, az szedheti, aki a legtöbbet adja. A gazdálkodónak kifizetett összegen felül a vállalkozó fizeti a szedést végző alkalmi munkásokat is, akik fél nap alatt – rendszerint reggel nyolctól délig – fejenként mintegy 50 kilogrammot tudnak leszedni (és ezzel jobban keresnek, mint egy építkezésen dolgozó segédmunkás, hiszen 1200 DA-t kapnak, míg az utóbbi egész napért kap 1500 DA-t), a leszedett gyümölcsöt pedig rendszerint a több mint 500 kilométerre lévő Algírba szállítja értékesítésre. Szezon elején a nagybani ár 600 algériai dinár (DA) kilogrammonként, míg szezonban 350 DA, ez utóbbival párhuzamosan a fogyasztói ár 500 DA (1 € hivatalos árfolyamon 130-135 DA).

[1] a kétszínű (sárga-piros) ’Napoleon’-t kifejezetten lekvárkészítésre keresik

Cikk forrása: Somogyi Norbert. A cikk 2020. szeptember 16-án jelent meg a Szegedi Tudomány Egyetem Mezőgazdasági Kar honlapján

Képek megnevezése

  1. kép: Cseresznye Tlemcen-ben
  2. kép: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar logója
  3. Nyugat-Algériai Tlemcen

Képek forrása:

  1. kép: Somogyi Norbert
  2. kép: www.mgk.u-szeged.hu
  3. kép: Google térképes szolgáltatása

Tudomány

A HUN-REN ATK kutatói azonosították a búzanemesítés szempontjából értékes vad kecskebúzafajok kromoszóma-szegmentumait tartalmazó búzavonalakat

Print Friendly, PDF & Email

Új tudományos hírek az őszi búzáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) kutatói nemzetközi kooperációban a csehországi Olmützi Kísérleti Botanikai intézet munkatársaival génspecifikus molekuláris markerek kifejlesztésével új markerkapcsolt szelekciós rendszert dolgoztak ki, melynek segítségével lehetővé vált a búzával rokon kecskebúza (Aegilops biuncialis) génbanki tételeinek hatékonyabb kiaknázása a búzanemesítésben. A markerkapcsolt szelekciós rendszer és molekuláris citogenetikai módszerek kombinációjával a kutatók számos értékes búzavonalat válogattak ki, amelyek az Ae. biuncialis egy-egy kromoszómáját vagy azok egy szegmentumát hordozták. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

A különböző kromoszómákat tartalmazó búza/Aegilops biuncialis utódvonalak eltérő kalászmorfológiát mutatnak az Mv9kr1 búzaszülő kalászával összehasonlítva (fotó: Farkas András)

A HUN-REN ATK MGI Biológiai Erőforrások Osztályának Molnár István által vezetett Génmegőrzési Csoportja több mint 20 éve végzett kutatásainak fő célja fajkeresztezések segítségével olyan nemesítési alapanyagok előállítása a búzanemesítés számára, amelyekben a búza rokonsági körének genetikai variabilitásával javíthatók a minőségi paraméterek, a stresszadaptáció és a termésmennyiség. Génforrásként a búzával rokon vadon élő fajoknak egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak, azonban az általuk hordozott genetikai diverzitás máig nagyrészt kiaknázatlan. A kecskebúzafélékhez tartozó Aegilops biuncialis számos hasznos tulajdonságot hordoz, így például levél- és szárrozsda-rezisztencia, hő-, szárazság- és sótűrés, magas mikroelem- és élelmirost-tartalom.

A búza és az Ae. biuncialis keresztezésekből származó utódvonalak szelekcióját eddig főként a nagyobb előnemesítési populációk vizsgálatára nehezen alkalmazható molekuláris citogenetikai módszerekkel végezte a csoport. Az új, génalapú molekuláris markerek fejlesztéséhez az Aegilops biuncialis U és M genomjait hordozó diploid őseiből – Ae. umbellulata és Ae. comosa – korábban izolált kromoszómaszekvencia-adatok adtak lehetőséget, amelyek meghatározásában a kutatócsoport is részt vett.

A jelenlegi publikációban három markerfejlesztési stratégiát alkalmaztak, melynek során EST-, IT (Intron-targeting)- és cDNS-alapú markereket fejlesztettek. A keresztezési partnerként szolgáló búza és az Aegilops genotípusokon tesztelt 482 marker közül 126 esetében sikerült búza/Aegilops addíciós vonalak segítségével meghatározni a markerek kromoszomális lokalizációját. A 32 markert tartalmazó szelekciós rendszer segítségével nyomon követhetővé vált az Ae. biuncialis kromoszómáinak jelenléte egy 44 búza/Aegilops hibridszármazékot tartalmazó előnemesítési populációban.

Búza/Aegilops biuncialis szubsztitúciós vonal kromoszomális összetételének azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval. A mitotikus kromoszómák azonosítása különböző színekkel vizualizált repetitív DNS-próbák (Afa: vörös, pSc119.2: zöld, 45S rDNS: narancs) mintázata alapján történt (A). Kinagyítva a hiányzó 4D kromoszómák FISH mintázata látható. Genomi in situ hibridizációval a 42 kromoszómával rendelkező szubsztitúciós vonalban a búzakromoszómák (kék) mellett kimutatható a 4M Ae. biuncialis kromoszóma (piros, nyilak) (B). Az ábra jobb oldalán a szubsztitúciós vonal kalásza látható, a benne lévő Aegilops kromoszómák GISH és FISH mintázatával. (fotó: Farkas András)

A kutatók génspecifikus markerek, valamint citogenetikai módszerek kombinált alkalmazásával több új búza/Ae. biuncialis introgressziós vonalat azonosítottak, melyek felszaporítása, agronómiai értékelése és a nemesítés szempontjából értékes tulajdonságokat hordozó vonalak búzanemesítésbe való bevonása a következő években várható.

Tovább olvasom

Tudomány

A HUN-REN ÖK kutatója Citizen Science módszerrel, nemzetközi együttműködésben vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése céljával

Print Friendly, PDF & Email

A szabadon élő házi macskák szerepét vizsgálták a kórokozók terjesztésében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának (HUN-REN ÖK) tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara egy új-kaledóniai és egy brit kutatóval közösen a Citizen Science módszer alkalmazásával elsőként vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, illetve a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását a lakosság által gyűjtött adatok felhasználásával. A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg.

Fotó: M. J. Botha (iNaturalist.com) – HUN-REN

A háziállatok – leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt – alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések, vagyis embert fertőzni képes kórokozók közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kistestű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy a zoonotikus betegségek megjelenésében játszott szerepüket nem ismerjük eléggé.

Fotó: HUN-REN

A HUN-REN ÖK tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara elsőszerzőségével megjelent tanulmányban a kutatók elsőként vizsgálták a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását. Munkájuk során az iNaturalist nevű Citizen Science platform adatait használták fel. A Citizen Science módszer azt jelenti, hogy a lakosság szolgáltat általa gyűjtött megfigyelési adatokat, legyen szó elektronikus anyagok – például fénykép, videó – feltöltéséről, minta beküldéséről vagy akár kérdőív kitöltéséről. A kutatók ezeket az adatokat számos tudományágban – úgymint az ökológiában, a konzervációbiológiában, az invázióbiológiában vagy a köz- és állategészségügyi kutatásokban – tudják hasznosítani.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A tanulmány szerint világszerte elterjedt és megfigyelhető, hogy a házi macskák denevéreket zsákmányolnak, de Európában és Észak-Amerikában – feltehetőleg a Citizen Science platformok népszerűsége miatt – gyakrabban jelentik ezeket. Számos megfigyelés védett és veszélyeztetett denevérfajokra vonatkozik, ami feltételezhető természetvédelmi problémára utal, leginkább olyan területeken, ahol jelentős a védett fajok száma, mint például hazánkban is, ahol mindegyik denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok zoonotikus betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mops pumilus, amely a nemrégiben leírt bombali Ebola-vírus gazdája. Európában, beleértve hazánkat is, jelentős lehet a denevérek macskák általi predációja, ami akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat.

Fotó: Szentiványi Tamara – HUN-REN

A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. A kutatók kiemelik, hogy a házi macskák jelentős köz- és állategészségügyi veszélyforrást jelenthetnek bizonyos körülmények között. Hangsúlyozzák, a legjobban úgy védekezhetünk a kórokozók ellen, ha nem engedjük ki a szabadba macskáinkat, kiküszöbölve ezzel a vadon élő állatokkal való találkozásukat és így csökkentve a kórokozók terjedésének kockázatát. Továbbá javasolják, ha házi kedvenceinken betegségre utaló jeleket látunk, azonnal forduljunk velük állatorvoshoz. Így védhetjük leginkább a környezetünkben vadon élő állatokat, önmagunkat és kedvenceinket, és így csökkenthetjük a macskák által okozott jelentős természetvédelemi károkat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a Citizen Science programok résztvevőinek adatszolgáltatási készségeik fejlesztéséhez annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben. Ezekre példa:

A zsákmányállatfajok azonosítása:

  • Készítsen több fényképet a zsákmányállat testéről, az arc és a profil tiszta, részletes képeire összpontosítva.
  • Ha lehetséges, a méretarányok érzékeltetése érdekében a fényképen szerepeljenek referenciaelemek, például egy ismert méretű tárgy (vonalzó, pénzérme, telefon stb.).
  • Kerülje a sötét háttér előtti fényképezést, mivel az ronthatja az állat vonásainak tisztaságát.
  • +1 Kerülje az állat közvetlen érintését, szabad kézzel soha ne nyúljon elpusztult vagy láthatóan beteg, haldokló állathoz. Egészségesnek tűnő vadállathoz se nyúljon soha.

A ragadozási esemény kontextusának megadása:

  • Szánjon időt arra, hogy leírja a körülményeket és a látott esemény részleteit.
  • Ha lehetséges, adjon információt a ragadozó macskáról, különösen annak meghatározására törekedve, hogy házi, kóbor vagy elvadult macska volt-e.

A kutatókkal való kommunikáció megkönnyítése:

  • Tegye lehetővé a kutatók számára, hogy kapcsolatba lépjenek Önnel a megfigyelésre vonatkozó további információkért.
  • Maradjon kapcsolatban a megfigyelései megosztására használt eszközzel vagy platformmal, és rendszeresen jelentkezzen be, hogy ellenőrizze a frissítéseket vagy a további kérdéseket.

Publikáció:

Tamara Szentivanyi, Malik Oedin, Ricardo Rocha (2023): Cat–wildlife interactions and zoonotic disease risk: a call for more and better community science data Mammal Review, 1-12. DOI: 10.1111/mam.12332

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Tovább olvasom

Tudomány

Magyarországi erdészeti tájai – teljessé vált a könyvsorozat

Print Friendly, PDF & Email

Teljessé vált Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány V. és VI., a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoportokat bemutató köteteinek megjelenésével immár teljessé vált az a hatkötetes könyvsorozat, aminek a következő évtizedekben biztosan ott van a helye minden erdész szakember könyvespolcán.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

2012-ben kezdődött meg a Magyarország erdészeti tájai című hatkötetes szakmai kiadványsorozat elkészítése, mely – kétkötetenként – magában foglalta a kéziratok megírását, a kiadványszerkesztést és a nyomdai kivitelezést. A munkák dr. Führer Ernő főszerkesztő irányítása, az erdészeti hatóság mindenkori szervezete (Nébih, majd az NFK) felügyelete és az Agrárminisztérium támogatása mellett zajlottak.

A kiadványsorozat 2017-ben megjelent Nagyalföld és Északi-középhegység, majd a 2019-es Dunántúli-középhegység és Kisalföld köteteit – a sorozat lezárásaként – követték most a Nyugat-Magyarországról és a Dél-Magyarországról szóló kötetek. A hat kötet összesen 4064 oldalon keresztül mutatja be a hazai erdészeti tájbeosztásnak megfelelően az erdészeti tájcsoportokat, tájakat, tájrészleteket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Magyarország erdészeti tájai kiadvány egy átfogó – összevetésre is alkalmas – pillanatképet ad a magyar erdőkről és erdőgazdálkodásról az erdészeti tudományok, az oktatás és a gyakorlat, valamint az igazgatás szakembereiből létrejött szerzői közösség munkája eredményeként.

Az elmúlt 12 évben 106 szakember vett részt szerzőként a kéziratok elkészítésében, munkájukat közel 80 fő segítette az alapadatok előállításával, a kiadvány szerkesztésével, grafikai kivitelezésével, nyelvi és tartalmi lektorálásával. Kitűnő és lelkiismeretes munkát végeztek, köszönet érte!

Fotó: Vérteserdő Zrt.

Ajánljuk a két újabb kötetet – s természetesen a teljes kiadványsorozatot – mindazoknak, kiket érdekel, hogy a magyar erdészet az elmúlt ötven évben honnan hova jutott el, melyek az ágazat legfontosabb jellemzői és aktuális folyamatai a kétezres évek elején.

A kiadványok terjesztését a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya végzi.

Forrás: Vérteserdő Zrt.

Tovább olvasom