Természetvédelem
Egy elkóborolt rozmár igaz története
Egy rozmárra lettek figyelmesek Wales sziklás partjainál Pembrokeshire városában, a Broad Haven South strand közelében március 19-én
Egy rozmárra lettek figyelmesek Wales sziklás partjainál Pembrokeshire városában, a Broad Haven South strand közelében március 19-én – tájékoztatott róla a BBC híre alapján az Index

A rozmár az Északi-sark körüli tengerpartok lakója. Ha teheti, elkerüli a nyílt vízeket, de úszó jégtáblákon is találkozni vele. A faj az elmúlt évszázad során erősen visszaszorult, 1996-ban alig több mint 50 000 példányt számlált. Walesben a faj nem szokta tiszteletét tenni (Kép: index.hu)
Az Index korábban beszámolt már a nagy utazóról, aki először Írországot látogatta meg, ki tudja, talán a Szent Patrik napja vonzotta oda a nagy agyarairól ismert állatot. A rozmár azonban nem állt meg, és az ír Kerry megyéből Walesig haladt tovább. A ragadozó nem igazán fordul elő a két szigetország közül egyik környékén sem, ugyanis az Északi-sark körüli partvidékeken él. Ez feltehetőleg azt jelenti, hogy úszva tette meg hatalmas távolságot, vagy akár egy jégtáblán „hajózva” jutott el Walesig.
Miután a hatalmas állatot többen is látták már, a helyszínre hívták Cleopatra Browne-t, a walesi tengeriállat-mentő szervezet munkatársát, aki közelebbről is megfigyelte az állatot.
A szakember elmondta, hogy szerinte egy fiatal példányról van szó, amire az agyara méretéből következtetett, és arról is beszélt, hogy láthatóan sovány és kimerült az állat, ami köszönhető a sok úszásnak, illetve a kevés tápláléknak, amelyhez az állat hozzáférhetett a kalandos úton.
Forrás: Index. hu
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







