Természetvédelem
Keszthelyi kutatások a klímaváltozás becslésében
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói azt a vitatott kérdést is megválaszolták, hogy a szabad vízfelületek vagy a növénnyel borított felszín veszít-e több vizet a párolgás során, ami a klímaváltozás várható hatásainak becslését is pontosíthatja.
A Balaton, a Kis-Balaton és a Hévízi-tó közelsége miatt a párolgás különböző fajtáival kapcsolatos keszthelyi megfigyelések több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói azt a vitatott kérdést is megválaszolták, hogy a szabad vízfelületek vagy a növénnyel borított felszín veszít-e több vizet a párolgás során, ami a klímaváltozás várható hatásainak becslését is pontosíthatja.

A magyar kutatók a Kis-Balaton párolgását becsülték (Kép: Dr. Simon-Gáspár Brigitta)
Napjaink egyik legtöbbet tanulmányozott témája a globális felmelegedés és annak különböző léptékű hatásvizsgálata, a lokális vonatkozásoktól az egész Földre kiterjedő globális szintig. A mérsékelt övi negatív hatások közül talán a legkevesebb szakmai vita a csapadékmennyiség várható csökkenése és területi-időbeli eltolódása körül van, amit már saját bőrünkön is tapasztalunk: egyre több a száraz és meleg nyár, aszályérzékenységünk fokozódott, a tavaszi induló talajnedvesség pedig egyre gyakrabban csökken kedvezőtlenül alacsony szintre.
A csapadékhatások mellett ritkábban kerül górcső alá a másik oldal, azaz a bevételből fedezett vízigényes folyamatok, melyek közt a legnagyobb részt a párolgás teszi ki. Holott a vízmérleg egyensúlyban tartásához legalább akkora súllyal szerepelnek a kiadási, mint a bevételi tagok. A Balaton vízszintjének alakításához is sokan társítják a megfelelő mennyiségű csapadékot, a melegedés miatt fokozott párolgást, mint jelentős vízszintcsökkentő tényezőt azonban nem veszik figyelembe – mutat rá a március 22-i Víz Világnapja apropóján a téma fontosságára Prof. Dr. Anda Angéla, a MATE Környezettudományi Intézet egyetemi tanára.
Egyik kutatásunkban a Kis-Balaton párolgását becsültük, ami azért különleges feladat, mert szabad vízfelületek és náddal, sással, más növényekkel borított felületek is vannak rajta. Egyfelől tehát távérzékeléssel feltérképeztük a terület növényborítottságát, másfelől pedig a Georgikon Campus speciális párolgásmérője segítségével kimértük azokat a különböző növénycsoportokra jellemző értékeket, amelyek ismeretében bármikor, csak a mért meteorológiai elemekkel számolható a tényleges párolgás mértéke – mutat rá a szakértő.
A MATE kutatói az eredmények alapján konkrét választ tudtak adni arra a számos élénk vitát kiváltó kérdésre, hogy a szabad vízfelület vagy a növénnyel borított felszín veszít-e több vizet a párolgás során. A válasz nem egyszerű, mert az eltérő felületek párolgása attól is függ, hogy milyen az időjárás. Meleg-száraz években a növénnyel borított felület párologtat többet, míg hűvös-nedves években a szabad vízfelszín. Ezek ismeretében 16 tenyészidőszak adatai alapján az átlagos területi párolgás a Kis-Balatonon 800 mm tenyészidőszakonként, mely az évjárat időjárásától függően legtöbbször 650-880 mm között ingadozhat – hangsúlyozza Prof. Dr. Anda Angéla.
A párolgás mérése szempontjából fontos technikai kérdés az is, hogy a hagyományos csapvízzel töltött párolgásmérő edényeknél mért adatok kiterjeszthetők-e a természetes vizekre. „Azt biztosan tudjuk, hogy a természetben tiszta csapvíz nincs, de azzal is számolnunk kell, hogy a tavak fenekén iszap van, a vízben pedig különböző növények élnek. Kutatásaink szerint pedig mind az iszap, mind a vízben található növények módosítják a párolgást, mégpedig akár 10-20 százalékkal is növelhetik azt. Ez egy mérési gyakorlatba azonnal átültethető eredmény, ami a párolgás becslését a valósághoz jobban közelítheti” – avat be a vizsgálat lépéseibe Dr. Simon-Gáspár Brigitta tanársegéd.

Vízzel, iszappal és hínárral telepített párolgásmérő kádak (Kép: Dr. Simon-Gáspár Brigitta)
A természetvédelmi szempontból érzékeny vizes élőhely, a Kis-Balaton párolgásának jobb megismerése, annak klímaváltozás hatására várható változásainak becslése a jövőben okszerű beavatkozás lehetőségét teremti meg. A Balaton fenntartható állapota szempontjából a kapott eredményeket az önkormányzatok, hatóságok, vízügyi hivatalok tudják hasznosítani, de az eredmények hozzásegíthetnek a vizes élőhely fenntarthatóságának biztosításához, vagy akár a jelenlegi területhasználat minőségének javításához is.
Forrás: MATE
Természetvédelem
A kardoskúti szikes tájon most a víz az úr
A csapadékos télnek köszönhetően a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén nemcsak a tó telt meg vízzel, hanem a környező gyepeken is több mint 250 hektáron alakult ki nyílt vízfelület.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park
December és január folyamán több mint 100 mm eső esett a térségben, s ennek hatása látványosan megmutatkozik. Különösen igaz ez a Fehér-tótól délre eső területeken, a Barackosi-mocsárban, ahol Igazgatóságunk néhány évvel ezelőtt jelentős élőhely-rekonstrukciót hajtott végre. Megszüntettük a régi vízelvezető árkokat, elbontottuk a gátakat, s ezzel lehetővé tettük, hogy a terület visszanyerje eredeti képét. A rekonstrukció hatása most jól megfigyelhető, mivel a barackosi részen jelentős méretű vízfelületek alakultak ki a csapadékból. Ezen a területen szikpadkák, szikerek váltják egymást, mozaikos a táj és ennek megfelelően változatos növénytársulások jellemzőek.
A nemzeti park területén belül még a Lófogó-éren, a Keresztút-közén és a Fecskési-mocsáron is kedvező vízállások alakultak ki. A Körös-Maros Nemzeti Park területén kívül eső, de természetvédelmi oltalom alatt álló Macelka-nádas és a Kis-Sóstó szintén telítődött. Emellett a pusztában sokfelé alakultak ki gyepi vízállások.
A kiterjedt vízfelületek nagyon kecsegtetőek a különböző partimadarak érkezése szempontjából. Egyrészt bőséges táplálékforrást jelentenek, másrészt a fészkeléshez megfelelő élőhelyet kínálnak. Messziről nézve csendesnek, inaktívnak tűnnek ezek a mocsarak, ugyanakkor már a kék algák telepei mellett változatos gerinctelen fauna figyelhető meg, s várható, hogy hamarosan a kétéltűek is nagyobb számban lesznek jelen.
A csapadékvíz megtartása fontos feladat, a víz dinamikája ugyanis a szikes élőhelyek egyik legfontosabb környezeti tényezője. A nyári kiszáradás és a téli feltöltődés alakítja a helyi ökoszisztémát, biztosítja a növény- és állatvilág faji változatosságát, sokszínűségét.
Forráa: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Mintavételezés indult: vizsgálják a víz minőségét a szikes tavakban
Vízmintavételt végeztek a héten – a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében – a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak, amely a tavak állapotának felmérését szolgálja. Különösen fontos mindez az elmúlt évek aszályai után – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető és Unyi Miklós vízügyi koordinátor a legkarakteresebb felső-kiskunsági szikes tavak – Büdös-szék, Böddi-szék, Kelemen-szék, Zab-szék – és a hozzájuk csatlakozó vízterek – Pipás-szék, Libás-szék, Kis-rét – vizéből vettek több ponton mintát. Ezeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézet munkatársa, dr. Boros Emil fogja elemezni a szikes jelleget adó fő tulajdonságok szerint, úgymint a sótartalom által meghatározott vezetőképesség, a pH (kémhatás) és a víz zavarossága.

Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető az egyik vízmintával
Munkatársaink hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy hosszú idő után ismét megteltek vízzel a szikes tómedrek. A vízmélység átlagosan kb. 40 cm, ami még ugyan elmarad az ideálistól, de például a tavalyi évhez képest – amikor jóval kevesebb víz volt a tavakban – jelentős pozitív fejlemény. Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy az aszályos esztendők és ezzel összefüggésben a talajvízszint drasztikus süllyedése milyen hatással volt a szikes tavak állapotára, hiszen ezeknél a sajátos élőhelyeknél a vízkészletet a felszín alatti ásványi anyagokban, sókban gazdag vizek feláramlása határozza meg. A vizek kémiai és fizikai paramétereinek hosszú távú monitoringja sok információt szolgáltathat a szikes tavak állapotának változásáról, ennek követése a száraz, aszályos évek miatt különösen fontos.
“A szikes tavak fokozottan védett területek, amelyek nem látogathatóak!
Bemutatásukat, megtekintésüket a Gulipán-tanösvény teszi lehetővé!”
Munkatársaink az erős szélnek köszönhetően a tólengés különleges jelenségének is szemtanúi lehettek a Zab-széknél. Ilyenkor a tóban lévő vizet a tartós, egy irányból fújó erős szél átnyomja a széliránnyal ellentétes partszakaszra, ahol a partot a hullámzás errodálja, alámossa. Ennek hatására egy-egy szezonban a szikes tó medre akár 30-40 centimétert is vándorolhat, terjeszkedhet évente.
Fotók: Unyi Miklós, szöveg: Hraskó István
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Természetvédelem
Megoldási esély a harkályok falrongálására
2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe.
MME: 2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről.

A fénykép illusztráció. (Fotó: Pixabay)
Megoldást egyedül a szigetelést védő keményburkolatok kínálnak, melyek közül napjainkban már rendelkezésünkre állnak a szélesebb körben alkalmazható, ragasztással rögzíthető, könnyített keményburkolatok.

Szeletelt klinkertégla típusú, ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolat habosított műanyag szigetelésen (fotó: Orbán Zoltán)
A harkályok falrongálása
A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.
A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:
-
- a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;
Harkály falrongálás Budapest belső, nem zöldövezeti részén
(videó: Orbán Zoltán)
Amint az a fenti videón is látható, a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
- A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
- Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
- A falrongáló harkályok ellen védelmet a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
- A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.
(Fotó: Orbán Zoltán)
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok
A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. További alapvető információ a falrongálás elleni védekezés kapcsán, hogy a sima, kemény felületeken nem képesek megkapaszkodni (így ezeket megbontani sem tudják).
Tudjuk róluk, hogy a betont, a téglát, a mű- és terméskövet, a márványt, az üveget, az épületeken alkalmazott fémlemezeket nem bontják meg, ráadásul ezek mintegy felén (a beton, a tégla és a terméskő kivételével) megkapaszkodni sem tudnak. Ezek az anyagok éppen ezért klasszikus, harkályálló épület keményburkolatokat is jelentenek.
Napjainkban már rendelkezésünkre állnak a nem harkályálló szigetelésre ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolatok is, melyek szélesebb körben alkalmazható megoldást jelenthetnek a problémára.

Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt tégla, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően a beugrók fedésére is alkalmasak – 8 fotó, katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
Forrás: Orbán Zoltán – MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.