A Balaton, a Kis-Balaton és a Hévízi-tó közelsége miatt a párolgás különböző fajtáival kapcsolatos keszthelyi megfigyelések több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói azt a vitatott kérdést is megválaszolták, hogy a szabad vízfelületek vagy a növénnyel borított felszín veszít-e több vizet a párolgás során, ami a klímaváltozás várható hatásainak becslését is pontosíthatja.

A magyar kutatók a Kis-Balaton párolgását becsülték (Kép: Dr. Simon-Gáspár Brigitta)

Napjaink egyik legtöbbet tanulmányozott témája a globális felmelegedés és annak különböző léptékű hatásvizsgálata, a lokális vonatkozásoktól az egész Földre kiterjedő globális szintig. A mérsékelt övi negatív hatások közül talán a legkevesebb szakmai vita a csapadékmennyiség várható csökkenése és területi-időbeli eltolódása körül van, amit már saját bőrünkön is tapasztalunk: egyre több a száraz és meleg nyár, aszályérzékenységünk fokozódott, a tavaszi induló talajnedvesség pedig egyre gyakrabban csökken kedvezőtlenül alacsony szintre.

A csapadékhatások mellett ritkábban kerül górcső alá a másik oldal, azaz a bevételből fedezett vízigényes folyamatok, melyek közt a legnagyobb részt a párolgás teszi ki. Holott a vízmérleg egyensúlyban tartásához legalább akkora súllyal szerepelnek a kiadási, mint a bevételi tagok. A Balaton vízszintjének alakításához is sokan társítják a megfelelő mennyiségű csapadékot, a melegedés miatt fokozott párolgást, mint jelentős vízszintcsökkentő tényezőt azonban nem veszik figyelembe – mutat rá a március 22-i Víz Világnapja apropóján a téma fontosságára Prof. Dr. Anda Angéla, a MATE Környezettudományi Intézet egyetemi tanára.

Egyik kutatásunkban a Kis-Balaton párolgását becsültük, ami azért különleges feladat, mert szabad vízfelületek és náddal, sással, más növényekkel borított felületek is vannak rajta. Egyfelől tehát távérzékeléssel feltérképeztük a terület növényborítottságát, másfelől pedig a Georgikon Campus speciális párolgásmérője segítségével kimértük azokat a különböző növénycsoportokra jellemző értékeket, amelyek ismeretében bármikor, csak a mért meteorológiai elemekkel számolható a tényleges párolgás mértéke – mutat rá a szakértő.

A MATE kutatói az eredmények alapján konkrét választ tudtak adni arra a számos élénk vitát kiváltó kérdésre, hogy a szabad vízfelület vagy a növénnyel borított felszín veszít-e több vizet a párolgás során. A válasz nem egyszerű, mert az eltérő felületek párolgása attól is függ, hogy milyen az időjárás. Meleg-száraz években a növénnyel borított felület párologtat többet, míg hűvös-nedves években a szabad vízfelszín. Ezek ismeretében 16 tenyészidőszak adatai alapján az átlagos területi párolgás a Kis-Balatonon 800 mm tenyészidőszakonként, mely az évjárat időjárásától függően legtöbbször 650-880 mm között ingadozhat – hangsúlyozza Prof. Dr. Anda Angéla.

A párolgás mérése szempontjából fontos technikai kérdés az is, hogy a hagyományos csapvízzel töltött párolgásmérő edényeknél mért adatok kiterjeszthetők-e a természetes vizekre. „Azt biztosan tudjuk, hogy a természetben tiszta csapvíz nincs, de azzal is számolnunk kell, hogy a tavak fenekén iszap van, a vízben pedig különböző növények élnek. Kutatásaink szerint pedig mind az iszap, mind a vízben található növények módosítják a párolgást, mégpedig akár 10-20 százalékkal is növelhetik azt. Ez egy mérési gyakorlatba azonnal átültethető eredmény, ami a párolgás becslését a valósághoz jobban közelítheti” – avat be a vizsgálat lépéseibe Dr. Simon-Gáspár Brigitta tanársegéd.

Vízzel, iszappal és hínárral telepített párolgásmérő kádak (Kép: Dr. Simon-Gáspár Brigitta)

A természetvédelmi szempontból érzékeny vizes élőhely, a Kis-Balaton párolgásának jobb megismerése, annak klímaváltozás hatására várható változásainak becslése a jövőben okszerű beavatkozás lehetőségét teremti meg. A Balaton fenntartható állapota szempontjából a kapott eredményeket az önkormányzatok, hatóságok, vízügyi hivatalok tudják hasznosítani, de az eredmények hozzásegíthetnek a vizes élőhely fenntarthatóságának biztosításához, vagy akár a jelenlegi területhasználat minőségének javításához is.

Forrás: MATE