Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba – közölte a Magyar Madártani Egyesület.

A partifecskék állománynagysága nagyban függ emberi hatásoktól (Kép: Dr. Szép Tibor – MME)

Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a rézsűzés mellett egy mindenhol alkalmazható olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe (Fotók: Orbán Zoltán)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a rézsűzés mellett egy mindenhol alkalmazható olcsó és egyszerű megelőző módszert – a potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe (Fotók: Orbán Zoltán – MME)

Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban is) könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési (különösen gyakran autópálya-építkezés) földhalmának leszakadt, letermelt oldalába több tucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel partifecskepárok.

A partifecske-kolóniák egészen kicsi munkagödrökben, épületalapokban… (Fotó: Orbán Zoltán – MME)

Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható!

Ez a probléma elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket (ennek megállapításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni) akár a napi munkavégzést követően, de legalább egy napos munkamegszakítás esetén mindenképp ponyvás takarással tesszük a partifecskék számára érdektelenné.

A nagyméretű és erős ponyvák (a képen erre látható példa), esetleg a  Raschel-háló gyors és olcsó megoldást kínál a fecskék számára ellenjavallott földfalak takarására a kolóniák veszélyes helyre történő beköltözésének megakadályozása érdekében (Fotó: Orbán Zoltán – MME)

Partifecskéink is érintettek a magyarországi fecskállomány-összeomlásban, melynek következtében a három hazai faj (a parti- mellett a füsti és a molnárfecske) költőállományának mintegy 60%-a tűnt el 2000 és 2010 között. Ezért voltak az MME szervezésében a fecskék az év madarai 2010-ben. Az elmúlt kilenc év fecskevédelmi összefogásának köszönhetően, melyben nélkülözhetetlen szerep hárult a médiára és a lakosságra is, a fecskék állománycsökkenését sikerült megállítani, és némileg csökkenteni.

Az MME a két sárfészket építő település faj mellett elindította a partfalakban fészkelő partifecskék (és a hasonló költési viselkedésű gyurgyalagok) költését segítő akcióját is. A téli időszakban erodálódott, egy-két méret magas partfalak függőlegesre faragásával bárki fészkelőhelyet biztosíthat a kolóniák számára, illetve ilyen partfalak kézzel és géppel is kialakíthatók, akár a leponyvázott veszélyes fészkelőhelyek pótlásaként is.

Mit tehetünk a veszélyeztetett telepekért?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk, vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágáspartifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítésfehérgólya-fészek leszakadásamadarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg.

Forrás: MME