Korábban beszámoltunk róla, hogy madártani szenzációként a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén sikeresen költött egy pár kuhi.

Fiatal kuhi Fotó: Balla Tihamér

A két fiókából az egyiket rendszeresen látjuk a nemzeti park Csanádi puszták részterületén, ahol gyakran keveredik komoly csatákba más ragadozó madarakkal.

A kuhipár igen későn kezdett költésbe, így két fiókájuk csak augusztus végén, szeptember elején repült ki a fészekből. Október közepén egyikük megjelent a Kopáncsi-pusztán, s azóta is stabilan ezen a területen tartózkodik. A fiatal kuhi megfigyelése – ritkaságából adódóan – már önmagában is nagy élmény a madarászok számára. Nagyon karakteres, a hazai faunában semmivel sem összetéveszthető megjelenéssel bír.

Érdekes volt megfigyelni, hogy a többi, itt megszokott ragadozó madárral nagyon gyakran keveredik konfliktusba, sűrűn alakulnak ki közöttük csörték. A nála nagyobb egerészölyveket, rétihéjákat erélyesen támadja. Többször láttuk, ahogyan egy-egy pusztai magányos fára kiülő egerészölyvet nagyon gyorsan elkezdett elzavarni a kuhi. Addig-addig piszkálta, zaklatta zuhanórepüléssel, hangos kiáltásokkal, amíg az nem távozott az „ő területéről”.

Egerészölyvet támadó kuhi Fotó: Balla Tihamér

A vörös vércsék esetében fordítva zajlik ez a jelenet. Vércséink nagyon látványosan, intenzíven támadják a kuhit. Sokszor megfigyelhető, hogy egyszerre többen is támadják, zaklatják, amíg olyan területre nem húzódik, ahol már úgy vélik, hogy nem jelent számukra konkurenciát. Igazából nem tudjuk pontosan, hogy ezek a csaták azért alakulnak ki, mert a kuhi szokatlan a faj a területen, vagy csak egyszerűen konkurenciát látnak benne a vércsék a hasonló táplálkozási szokásai miatt.

Forrás: KMNP

Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.

Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes

Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

              Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.

Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.

– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

Pilisi Parkerdő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A természetfotózás elsősorban számomra a kikapcsolódásról, a természet közelségéről szól. Rendkívül élvezem azokat a pillanatokat, amelyeket a madarak különleges élővilága nyújt. Már szombaton elterveztem, hogy másnap kedvenc madármegfigyelő és fotós helyszínemre, Apajra megyek, ahol nagyon gazdag madárvilágot láthat az, aki kilátogat oda – mesélte el kalandját az Agro Jager Newsnak Polgár Tibor.

Borongós, novemberi vasárnap Apaj-pusztán. Fotó: Polgár Tibor / Agro Jager

Reggel kiérkezve láttam, hogy nem túl ideálisak a körülmények, ugyanis elég borongós és ködös volt ez a vasárnap reggel. A főút mentén lassan haladva az autómmal fürkésztem a mezőt, hátha meglátok ott valami érdekes témát. Így is lett: kiszúrtam a távolban egy nagy csapat túzokot, akik tőlem kb. 400 méterre lehettek.

Túzok emelkedik a magasba Apaj-pusztán. Fotó: Polgár Tibor / Agro Jager

Már régi vágyam a túzok fotózása kedvező pozícióból, így félreálltam, és óvatos mozdulatokkal kiszálltam. Halkan becsuktam a kocsiajtót, majd elindultam: átléptem a vízelvezető árkot, és nagyon lassan haladtam feléjük, a kamerámat felemelve, hogy azt minél kevésbé vegyék észre, és minél kevesebb felesleges mozdulatot tegyek.

“A túzok hazánk emblematikus, és a világ egyik legnagyobb röpképes madara.
Magyarország büszkélkedhet a legnagyobb egybefüggő udvarló- és fészkelőhellyel.
A 2010-es tavaszi számláláskor 1481 túzokot regisztráltak.
A fokozottan védett madár természetvédelmi értéke 1 millió forint.”

A faj, mivel nyílt területek, rétek és mezők lakója, nagyon nehezen közelíthető meg — könnyen észrevesznek, hiába a terepszínű öltözék. Többszöri sikertelen túzokfotózás után folyamatosan monitoroztam a gép optikáján keresztül a csapatot, hogy mennyire lesznek izgatottak a közeledésemre. Tapasztalatom szerint rendkívül érzékenyek, hamar kereket oldanak, így túl közel nem is engednek magukhoz.

Túzok csapat Apaj-pusztán. Fotó: Polgár Tibor / Agro Jager

A csapat megfigyelői egyre figyelmesebben és feszültebben követtek a szemükkel, így tudtam, hogy egy ponton túl már nem közelíthetek. Ám még mindig több száz méter volt a távolság, így arra az elhatározásra jutottam, hogy lehasalok a mezőn, majd lassan haladva, az optikámat a föld felett egyensúlyozva a közelükbe kúszom – amennyire csak lehet.
Eközben figyelnem kellett a gépre, a “nyúlbogyókra” és arra, hogy a terepmintás sapkámmal lehetőleg lefelé nézzek, hogy minél kevésbé látszódjak a mezőn.

Nagyjából így, további 100 méterrel tudtam közelebb kerülni hozzájuk, és a több száz kép elkattintgatásából készültek el ezek az izgalmas felvételek. Nagyon érdekes volt megfigyelni a madarakat, a mozdulataikat és viselkedésüket, mert ilyen közelről még sosem láttam őket természetes közegükben.

Írta és fényképezte: 
Polgár Tibor

Kattintson a képre és kövesse Polgár Tibor természetfotóst!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131