Természetvédelem
Júliustól betiltja az egyszer használatos műanyag termékek jelentős részét a kormány
A második félévtől tilos bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala – jelent meg az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Az egyszer használatos műanyag termékek “kora” lejárt. A rendelet értelmében nem lehet többet foralomba hozni műanyagból készült egyszer használatos termékeket. (Kép: Pixabay)
- Fültisztító pálcika;
- Evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika);
- Tányér;
- Szívószál;
- Italkeverő pálcika;
- Léggömbökhöz – kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valaminta fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat – rögzítendő és azokat tartó pálca, beleértvea léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet;
- Expandált polisztirolból készült ételtároló edény, azaz ételtartó, különösen doboz tetővel vagy anélkül, amely olyan étel tárolására szolgál, amely azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre, illetve fogyasztása általában az edényből történik, vagy készételként fogyasztható, azaz további elkészítést, különösen főzést, forralást vagy melegítést nem igényel, beleértve különösen a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényt, kivéve az italtárolót, tányért és tasakot, valamint az ételt tartalmazó csomagolást;
- Expandált polisztirolból készült italtároló, beleértve a kupakját és a fedelét is;
- Expandált polisztirolból készült italtartó pohár, beleértve annak tetejét és fedelét is;
- Könnyű műanyag hordtasak forgalomba hozatala, amelynek falvastagsága 15 mikron feletti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével;
- Oxidatív úton lebomló műanyagtermékek (ezek olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek oxidáció révén a műanyag mikroméretű részecskékre történő széttöredezését vagy kémiai lebontását idézik elő).
2023. január 1-ig kapott haladékot a nem expandált polisztirolból készült italtartó pohár, azután ennek is tilos lesz a forgalomba hozatala.
Bizonyos termékekre a rendelet hatálya nem terjed ki, így például a kisgyermekeknek készült poharakra vagy az orvostechnikai eszközként használatos szívószálakra és pálcikákra.
Portfolio vélemény:
A most hozott kormánydöntésnek volt már előzménye, hiszen éppen egy évvel ezelőtt terjesztette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a fenti listával gyakorlatilag megegyező törvényjavaslatát egy uniós kötelezettség miatt (a nem újrahasznosítható műanyagok után új adónemet vezettek be idéntől a tagállamok). A törvényjavaslat benyújtása láttán a műanyagipari szereplők erős tiltakozásba kezdtek, hogy a 15 mikron feletti műanyag tasakokat egyelőre ne tiltsák be, mert az egyrészt termelésileg érvágást jelentene (nem voltak még tömegesen felkészülve a szereplők a biológiailag lebomló termékek kizárólagos gyártására), másrészt a bolti kiskereskedelem napi lebonyolításában is zavarokat okozhatott volna az akkori azonnali tiltás (pl. zsemlék, zöldségek, gyümölcsök elcsomagolása az ilyen pultoknál a járvány miatt is fokozott higiéniai követekmények mellett). Végül a jelek szerint az történt, hogy egy év haladékot kaptak a termelők és a kereskedelem résztvevői, hogy felkészüljenek a mostani döntésre, így a 15 mikron feletti nem lebomló zacskók el fognak tűnni a boltokból.
Forrás: Portfolio
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








