A globális folyamatok elhozhatják azokat a szúnyogfajokat Európába, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz 

– figyelmeztetett a virológus, aki már nyolc éve kutatja a Magyarországon jelenlévő csípőszúnyogokat. „Olaszországban már többször is megjelent a chikungunya-láz, ahol nagy járvány még nem alakult ki, de ízelítőt már kapott az ország az inváziós szúnyogok hatásából” – figyelmeztetett Kemenesi, aki szerint bár ez a betegség nem halálos, nagyon súlyos ízületi fájdalommal és lázzal jár, és okozhat tartós egészségkárosodást. A vírust az ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, de jelenlegi tudásunk szerint a koreai szúnyog is képes erre.

Kemenesi rámutatott: az egzotikus, trópusi vírusokat az inváziós szúnyogok is elhozhatják Európába, amelyek ezeket a betegségeket eredetileg hazájukban is terjesztik. „A klímaváltozás miatt egyre jobban érzik magukat Európa-szerte, és csak idő kérdése, hogy helyben is terjedni tudjanak ezek a betegségek, ha nem gyérítjük megfelelően, illetve elhanyagoljuk a szúnyogállományt” – fogalmazott.

Brazíliában sem gondolta sokáig senki, hogy a szúnyogok mennyire veszélyesek lehetnek, aztán futótűzként söpört végig a Zika-vírus az országon – emlékeztetett.

Az inváziós szúnyogok hazájukban ott érzik jól magukat, ahol sötét helyek állnak számukra rendelkezésre, ilyenek az apró vízgyülemek (pl. bambuszerdő). Ma már a klímaváltozás miatt hasonlóak a körülmények az európai, magyarországi városokban is bizonyos területeken. Ezeknek a szúnyogoknak kiváló tenyésztőhelyet jelentenek a ház körüli talicskák, csatornák, apró edények némi vízzel, gumiabroncs stb. Ők ugyanis nem kötődnek árterekhez, hanem a városon belül tudnak igazán jól fejlődni. „Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak” – mondta Kemenesi.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját. Bárki segíthet abban, hogy felkerüljenek ezek az inváziós szúnyogok Magyarország térképére. Jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan abban, hogy inváziós szúnyogot lát-e, akkor lefényképezheti, és a szakértők segítenek megállapítani. De rendelkezésre áll már magyar nyelven is a Mosquito Alert telefonos applikáció.

Az ázsiai tigrisszúnyogok észlelése 2020-ban (Ábra: https://szunyogmonitor.hu)

Kemenesi szerint az inváziós szúnyogok térnyerése lassú folyamat, de egyáltalán nem dőlhetünk hátra. „Egész Európában hasonló a helyzet, mint Magyarországon. Szépen lassan terejdnek, és egyre inkább elkerülhetetlenné válik, hogy ezek a szúnyogfajok mindenhol megjelenjenek” – vetítette előre. Kemenesi szerint azonban megakadályozható lenne, hogy gyors ütemben emelkedjen az inváziós szúnyogfajoknak a száma.

MEG KELL PRÓBÁLNUNK A LEHETŐ LEGALACSONYABB SZINTEN TARTANI A SZÁMUKAT, AMELY CSAK AZ INTEGRÁLT SZÚNYOGIRTÁSI MÓDSZERREL LEHET HATÉKONY, MELYNEK ALAPVETŐ PILLÉRE A BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS

– mondta Kemenesi, aki szerint a katasztrófavédelmi és kémiai gyérítés nem jelent megoldást ellenük.

Szerinte tájékoztatni kell a lakosságot, hogy miképp védekezhetnek a szúnyogok ellen, hiszen az inváziós fajok nem árterekben, hanem a házak körül fejlődnek. „Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg” – vélekedett. Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyetlen kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.

A kémiai gyérítés egyrészt hatástalan, másrészt felér az ökoszisztéma idegméreggel való leborotválásával – mondta Kemenesi. „Ennek nincs semmi értelme, ehelyett a vírusok ciklusát kell megtörnünk, amely a biológiai gyérítéssel elérhető. Ma már könnyen meg tudjuk határozni, hogy hol élnek, kelnek ki a szúnyogok, ezért érdemes célzottan gyéríteni” – fejtette ki. A virológusok folyamatosan figyelik, hogy milyen betegségeket terjesztenek a szúnyogok, és azt is tudják, hogy hol lehet érdemes a biológiai gyérítést adott esetben lokálisan, kémiaival kiegészíteni.

Magyarországon azonban nincs kiforrott koncepció a szúnyogok irtására. Az inváziós szúnyogok jól érzik itt magukat, mert nincs a kihívásokhoz igazított modern gyérítés.

A szúnyog nem azért veszélyes, mert megcsíp és viszket a csípés, hanem a szúnyogok által terjesztett betegségek miatt – hívta fel a figyelmet.

Kemenesiék 2012 óta vizsgálják a szúnyogokat a laboratóriumukban. Ma már a hazánkban jelenlévő összes kórokozót, parazitát vizsgálják, náluk van a legnagyobb szúnyogvírus-gyűjtemény. Vizsgálják, hogy mely vírusokat képesek átadni embereknek vagy állatoknak csípés által. „Ha pedig képesek, akkor azt kell megtudnunk, hogy hogyan lehet ezt megelőzni” – tette hozzá.

A SZÚNYOGOK NEM TERJESZTIK AZ ÖSSZES BETEGSÉGET, CSAK AZOKAT, AMELYEKKEL EVOLÚCIÓSAN ÖSSZESZOKTAK.

Habár voltak olyan hangok, hogy a Covidot is terjesztik majd a szúnyogok, de ez nem igaz. Azok a vírusok, amelyek a szúnyogokban képesek szaporodni, a nyállal csípés útján fertőzik meg az embereket, ami már ma is százmilliók életét nehezítheti meg. „A Covidot vagy a HIV-vírust nem terjesztik, de rengeteg trópusi betegséget viszont igen. Ha nem akarjuk, hogy ezek meghonosodjanak Magyarországon, akkor fel kell lépnünk ellenük” – mondta Kemenesi, aki szerint a tudomány oldaláról már megvan a válasz az inváziós szúnyogot visszaszorítására. A földrajzi felderítés és a szúnyogok vizsgálata, monitorozása adott, amelyre a biológiai irtás, a lakossági tájékoztatás és a mozgósítás a megoldás.

Forrás: Portofolio