Természetvédelem
Élénkül a madárvonulás a Kis-Sárréten
Beköszöntött a hamisítatlan őszi idő, melynek hatására a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, különösen a Biharugrai-halastavak környékén jelentősen megélénkült a madárvonulás.
Beköszöntött a hamisítatlan őszi idő, melynek hatására a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, különösen a Biharugrai-halastavak környékén jelentősen megélénkült a madárvonulás.

Pihenő vadludak a halastavakon (Kép: Tóth Imre – KMNP)
A nálunk költő madarak többsége már messze délen jár, úton a telelőhelyek félé, északról viszont egyre több madárvendég érkezik hozzánk. A Kis-Sárréten ez leginkább a különböző vízimadarak tekintetében nyilvánul meg, hiszen a kiterjedt halastórendszer és a környező mocsarak kitűnő pihenő- és táplálkozóhelyet kínálnak számukra, különösen most, az őszi lehalászások alatt.
Az elmúlt napokban a vadrécék száma folyamatosan növekedett, a heti maximum már elérte a 8000 példányt. Legnagyobb mennyiségben a tőkés récék vannak jelen, mintegy 5500 példányban, de a csörgő récék száma is meghaladja már az ezret. Kisebb számban előfordulnak kanalas, kendermagos, nyílfarkú, kontyos, barát- és cigányrécék is. A vadludak létszáma szintén napról-napra növekszik, nyári lúdból már csaknem 4000, nagy lilikből pedig közel 3000 példány tartózkodik a térségben. A hajnali és az esti behúzásuk igen látványos mozzanata a tájnak.
A lecsapolt tavakon nagyon sok partimadár táplálkozik. Leggyakoribb a bíbic, melyből mintegy 1500 példány van jelen. Nagy pólingból több mint 200 példányt számoltunk. Kisebb számban előfordulnak havasi partfutók, sarlós partfutók, füstös cankók, szürke cankók, pajzsoscankók és ezüstlilék is.
A rétisasok száma 12-15 példány körül mozog, ritkábban egy-egy vándorsólyom is szem elé kerül a halastavakon. A pusztai területeken egyre több a kék galamb, a térségben ismert hat éjszakázóhelyen közel 2000 példányt számoltunk. Örvös galambból is előfordulnak még kisebb-nagyobb csapatok. Annak ellenére, hogy szokatlanul kevés a rágcsáló (mezei pocok, egér stb.), az egerészölyvek száma is egyre növekszik. A napokban megjelentek az első gatyás ölyvek, s egyre több a kékes rétihéja is. A ritkábban szem elé kerülő fakó rétihéjából szintén láttunk egy példányt a közelmúltban, őszi vonulásuk a vége felé jár.
Akik tehát november 6-án eljönnek Biharugrára, a Bihari Madárvártára, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Márton-napi rendezvényére, azok minden bizonnyal a mostaninál is gazdagabb madárvilágban gyönyörködhetnek majd.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








