Természetvédelem
247 millióval kevesebb házi veréb él Európában a nyolcvanas évekhez képest
Négy évtized alatt 247 millióval kevesebb házi veréb lett Európában, és több másik olyan madárfaj, melynek egyedei egykor mindenfelé előfordultak, szintén jelentősen visszaszorult a kontinensen egy új kutatás szerint – közölte a 444.
A Royal Society for the Protection of Birds, a BirdLife International és a Cseh Ornitológus Társaság által készített elemzés során az Európában őshonos 455 madárfaj populációját vizsgálták, és az adatok elemzéséből úgy tűnik, hogy 378 fajból ma már kevesebb egyed él velünk, mint 1980-ban. Összesen 17-19 százalék közötti lehet a visszaesés, de a populációk zsugorodása különösen érinti azokat a fajokat, melyek mezőgazdasági területek mellett, rétek közelében élnek.
A változások különösen érzékenyen érintették a házi verebeket: e madárfaj populációja a felére zsugorodott össze, míg a mezei verébből 30 millióval lett kevesebb. Az elemzés szerint mindkét faj elsősorban a megváltozott mezőgazdasági gyakorlatok miatt szenvedett veszteségeket, de a házi verebekből a városokban is kevesebb van. Hogy miért, az egyelőre még kérdéses, lehetséges magyarázatként az élelemhiány, különféle járványok, illetve a légszennyezés merült fel.
Becslések szerint az Európában költő madarak mintegy hatodával, 600 millió madárral lehet most kevesebb, mint 1980-ban. Sárga billegetőből 97 millióval, seregélyből 75 millióval, mezei pacsirtából pedig 68 millió példánnyal lehet kevesebb.
Vannak ugyanakkor madárfajok, melyek populációja növekedni tudott: 203 faj egyedeiből 340 millióval lett több negyven év alatt, de a növekedés kétharmadát nyolc faj, a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a fekete rigó, az ökörszem, a tengelic, a vörösbegy, az örvös galamb és a kék cinege hozta össze.
11 ragadozómadár is meg tudta duplázni a populációját 1980 óta, köztük a vándorsólyom, a rétihéja, az egerészölyv, a rétisas és a szirti sas. Ugyanakkor e fajok továbbra is ritkának számítanak, azaz a populációjuk e növekedés ellenére is kicsinek mondható.
Szakértők szerint a ragadozók a hatékonyabb természetvédelmi törekvéseknek, illetve a különféle mérgező mezőgazdasági anyagok visszaszorításának köszönhetik, hogy nőhetett a populációjuk. Az EU Madárdirektívája már jogi védelmet is biztosít egyes fajok élőhelyei számára, ez is kedvezhetett a madaraknak.
A BirdLife Europe vezetője, Anna Staneva szerint a most megjelent jelentés egy egyértelmű figyelmeztetés a természet részéről: bár egyes veszélyeztetett vagy ritka fajok esetében sikerült elérni eredményeket a meghozott intézkedéseknek köszönhetően, azok a fajok, melyekből korábban sok egyed élt velünk, továbbra is veszítenek populációikból.
Forrás: 444
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.