Keressen minket

Természetvédelem

Szinte elfogyott a víz a Drávából

Közzétéve:

Időkép: Alig van víz a Drávában, nemrég megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint rekordja is. Kritikusan kevés víz van a Drávában, a barcsi hídnál már akár át is gyalogolhatnánk a folyón. Itt dőlt meg pár hete a legalacsonyabb vízállás rekordja is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a korábbi -172 cm (2016) után február 16-án -173 cm került a dobogóra. 

Megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint rekordja is a Dráván (Kép: Időkép)

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Időkép logója. (Ábra: Időkép.hu)

Szakértők szerint az alacsony vízállás abból is adódik, hogy sok helyen az ipari tevékenység következtében a Dráva medre mélyebb lett az évek során. A rekord alacsony vízszint bár sok szempontból kedvezőtlen hatású, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai nem aggódnak, türelmesen várják a tavaszi vízszint-emelkedést.

illusztráció

Közel 3 hete ingadoznak az értékek a valaha mért legalacsonyabb vízállás közelében. (Ábra: Hydroinfo.hu)

Február 28-án is megközelítettük a legalacsonyabb vízszintet, ezen a napon Barcsnál -161 centiméterig apadt a folyó. Szerkesztőségünknek Halavuk Zsuzsa, barcsi lakos küldött meghökkentő képeket. Korábbi fotóival összehasonlítva méginkább szembetűnő a vízszint csökkenése.

Forrás: Szabó Beáta meteorológus – Időkép

Fényképek: Időkép

Természetvédelem

Beköltözött az első mogyorós pele az odútelepünkre

A Nyugat-Bükki Tájegység területén kialakított odútelepen megjelent az első mogyorós pele

Published

on

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Eger közelében, a Nyugat-Bükki Tájegység területén kialakított odútelepünkön megjelent az első mogyorós pele!Idén márciusban 50 darab fából készült, mesterséges odút helyeztünk ki egy Egerhez közeli erdő szélén. A program célja, hogy a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) módszertana szerint hosszú távon nyomon kövessük a hazai pelefajok – a fokozottan védett erdei pele (Dryomis nitedula), a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) és a nagy pele (Glis glis) – odúhasználatát és állományváltozását. Ezek az apró termetű, főként éjszaka aktív rágcsálók a sűrű, változatos cserjeszintű erdőket kedvelik.

A fotón egy nagy pele (Glis glis) látható, amelyet még 2015-ben figyeltünk meg a területen – bízunk benne, hogy ez a faj is hamarosan birtokba veszi az odútelepet

A területen korábban is ismert volt a jelenlétük, így az odúk kihelyezésének célja nem ezen állatok előfordulásának igazolása, hanem az odúhasználat és az állománydinamika hosszú távú nyomon követése. Az előírt módszertan szerint márciustól októberig havonta egyszer ellenőrizzük az odúkat, és minden alkalommal feljegyezzük a bennük talált életnyomokat. A fészkek és egyéb nyomok alapján meg tudjuk állapítani, hogy melyik pelefaj használja az adott odút, sőt arra is következtethetünk, milyen célból veszi igénybe – például pihenésre vagy táplálkozásra.

Az odúkat úgy helyeztük ki, hogy a bejárat a fatörzs felé nézzen, ezzel is növelve a pelék megtelepedésének esélyét. Előfordul azonban, hogy madarak is birtokba veszik azokat. Eddig széncinegékkel (Parus major) és kék cinegékkel (Cyanistes caeruleus) találkoztunk, de időnként darázsfészkekbe is belebotlottunk. Ezen a területen többször is megfigyeltük, hogy a cinegék a moha mellett vaddisznószőrt is felhasználnak a fészkek béleléséhez, olykor meglepően nagy mennyiségben.A második ellenőrzés során több odúban madárfészkeket és tojásokat is találtunk, ugyanakkor nagy örömünkre az egyik odúban egy békésen összegömbölyödött, alvó mogyorós pelét is megfigyeltünk! Az ellenőrzéseket minden alkalommal óvatosan és zajmentesen végezzük, hogy ne zavarjuk a madarak nyugalmát sem. A pele például fel sem ébredt a “látogatásunk” ideje alatt.

Reméljük, hogy idővel mindhárom pelefaj birtokba veszi az odútelepünket, és a jövőbeni odúellenőrzéseink során ezen fajok képviselőivel is találkozhatunk.

A Képgalériában az odúellenőrzésekről, valamint a területen rögzített pele előfordulásokról –erdei pele és a nagy pele megfigyelésekről – tekinthetnek meg fotókat.

Forrás: Hák Flóra – BNPI

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom