Természetvédelem
Szükség lenne medveparkokra, egyelőre azonban nem lehet kialakítani ilyen létesítményeket
Szükség lenne medveparkokra, egyelőre azonban nem lehet kialakítani ilyen létesítményeket

Fotó: Erdélyi Bálint Előd – Székelyhon

Ábra: székelyhon.ro
Nem sikerült érdemben előrehaladni, csak apró lépésekben – így magyarázta kérdésünkre Borboly Csaba azt, hogy mi is a helyzet az általa csaknem két éve bejelentett szándékkal, hogy több száz hektáros bekerített medveparkot hoznának létre az emberek és háziállatok életét veszélyeztető nagyvadak elhelyezésére. A Hargita megyei tanács elnöke arra kérdésünkre, hogy továbbra is van-e létjogosultsága az elképzelésnek, azt mondta, ha csak abból indulunk ki, hogy nincs ahová áthelyezni a veszélyes egyedeket, akkor látható az igény.
„Májusban még az erdőőrség is írásban fordult Hargita, Kovászna, Maros, Brassó és Szeben megyei vadászterületek kezelőihez, hogy jelöljenek ki áthelyezésekre alkalmas területeket. Ez azonban rövid távon sem megoldás. Éjszaka elszállítják a medvét a szemetes mellől 25 kilométerre, reggelre pedig újra visszasétál. Most már a többség által megállapított dolog, hogy szükség van egy jól fenntartott medveparkra – indokolta. Szerinte ez elsősorban a bocsos medvék esetében lenne előnyös, ugyanakkor a városi környezethez már bocs koruktól hozzászokott nagy medvék számára is megoldást jelenthet.

Hiányzó keret Az elnök emlékeztetett, hogy korábban felhívással fordultak a közbirtokosságokhoz megfelelő terület felajánlása érdekében, több ajánlatot is kaptak, de ennél több nem történt, mert a témakörnek nincs letisztázott szabályozása, a különböző hatóságok ugyanis teljesen szubjektív módon ítélik meg az ilyen létesítményeket – magyarázta. „Több száz hektáros területekről van szó, ahol vendéglátásra és a medvék természetes életkörülmények között történő megfigyelésére lesz lehetőség. Felelőtlenség lenne úgy megépíteni egy ilyen medveparkot, hogy később arra nem adnak engedélyt. Várjuk azokat a minisztériumi szabályozókat, iránymutatásokat, amelyek biztosíthatnak minket, hogy megépíthessük együttműködésben az önkormányzattal, közbirtokossággal és további partnerekkel Hargita megye első medveparkját – részletezte. Megtudtuk azt is, az országban jelenleg egyetlen ilyen jellegű projektet finanszíroztak európai uniós forrásokból, a romániai medvepopuláció menedzsmentjére irányuló országos akcióterv részeként egy 60 hektáros rehabilitációs központ létrehozását a medvék számára a brassói Kronstadt Erdészeti Hivatal közreműködésével. Egy medvepark költségei jelentősek, a területek tulajdonosai számára a kieső területalapú támogatást is kellene biztosítani bérleti díj formájában, de más költségekkel is számolni kell – jelezte korábban Borboly, aki szerint ezeket a kiadásokat az Európai Uniónak vagy a kormánynak szükséges felvállalnia.
Forrás: Kovács Attila – Székelyhon
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







