Keressen minket

Vadászat

Mint egy konzervdobozt, úgy „bontotta ki” a gépkocsikat a medve

Egy hónap leforgása alatt már öt gépkocsit tört fel a medve vagy a medvék a zetelaki gát környékén

Közzétéve:

Betört szélvédők, kifeszített ajtók, kitépett műszerfal, felhasított ülések, leszaggatott karosszériaelemek – egy hónap leforgása alatt már öt gépkocsit tört fel a medve vagy a medvék a zetelaki gát környékén. A nagyvad már akkor is megpróbál bejutni az autókba, ha azokban nincs is élelmiszer. A helyi vadásztársaság igazgatója szerint egy jármű sincs biztonságban a környéken. A károsultak többsége külföldi, vagy idelátogató belföldi turista, akik számára a tetemes kár mellett a hazajutás is nagy problémát okoz. 

Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon

Két autót tört fel a medve szerdára virradóra a zetelaki gát közelében, a Széllikként ismert üdülőzónában. A gát jobb oldalától egy rövid út vezet a domboldalra, ahol jórészt hétvégi házak állnak, ezek egyikének az udvarába jutott be az állat, óriási kárt okozva az ott álló gépkocsikban.

Jól láthatóan mindenáron be akart jutni a járművekbe, eközben az egyiknek leszaggatta a tükrét, kihasított egy darabot a karosszériából is, felfeszítette az egyik hátsó ajtót, amitől betörhetett a kocsi ablaka, így juthatott be az utastérbe, ahol a hátsó ülést is felhasította. Hasonlóan próbált bejutni az udvaron álló másik gépkocsiba is, annak is kifeszítette, kihajlította az egyik ajtaját.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ez már az ötödik ilyen eset a környéken egy hónap leforgása alatt – kezdett bele a történtekbe Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója. Szerinte nincs biztonságban már egy gépkocsi sem a környéken, ugyanis élelem se volt a feltört autókban, az udvart pedig villanypásztor védte, igaz, csak kétsoros, a medve mégis bejutott és súlyosan megrongálta a járműveket. Az élelemforrással asszociálja a medve a kocsit. Most már mindegy, hogy kiszagolja vagy sem, hogy van-e benne, így is úgy is megnézi. És ez nagy kárral jár. Komoly károkkal. Leírhatatlan. Abban a zónában most már nincsen biztonságban egy kocsi sem” – fogalmazott a vadásztársaság vezetője, aki egyelőre nem tudja, hogy egy vagy több medve okozza-e a jellegzetes károkat. Maradnak a kárral Értesüléseink szerint lakókocsikat is feltört a nagyvad, és Benke József szerint is előszeretettel látogatja a zetelaki víztározó partján a táborhelyet, de a szélesebb környéket is. A Szencsed patak aljában egy ukrán házaspár Toyotáját törte fel a medve, a keddről szerdára virradó éjjel megrongált autók károsultjai magyarországi turisták, és a többi eset kárvallottjai is többségükben idelátogató vendégek, többnyire belföldiek – tudtuk meg a vadgazdálkodási szakembertől, aki azt is elmondta, hogy az egyik autónak a műszerfalát is kitépte a medve.

Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon

Azon túl, hogy tönkremegy a nyaralásuk és egy óriási kárral maradnak, a hazajutás is komoly problémát okoz a károsultak számára, hiszen a kocsik szervizelésre szorulnak, ki kell hívni a rendőrséget, beszerezni a javítási engedélyt, ráadásul a kárt utólag sem térítik meg számukra. Nincs törvény erre – mondta el Benke József. Az egyetlen módja annak, hogy kártérítést kaphassanak az, hogy beperelik a szakminisztériumot, azaz környezetvédelmi tárcát, és meg is nyerik a pert. Az ukrán károsultak egyébként perre viszik az ügyet – tudtuk meg a vadásztársaság igazgatójától, aki arra is kitért, hogy bírósági eljárás nélkül csak akkor kaphat kártérítést egy ilyen eset kárvallotja Romániában, ha Casco-biztosítás van az autóján. A károkozó medvék ellen csak akkor tudnak tenni, ha a károsultak azonnal hívják a 112-es sürgősségi segélyhívószámot, később már nem sok lehetőségük van erre. Ilyen esetekben is csak a polgármesterből, a rendőrség, csendőrség és a vadásztársaság képviselőiből álló bizottság dönthet a sürgősségi beavatkozásról. Ugyanakkor lehetséges, hogy az autókat feltörő nagyvad egy bocsos anyamedve, és etikátlan lenne kilőni egy ilyen medvecsaládot – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mit tudnak tenni az autófeltörések megakadályozására.

Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon

„Ez a vonat már elment” A beavatkozás hosszú évek óta tartó hiánya vezetett ehhez a helyzethez – foglalta össze tömören a medveproblémák elharapódzásának okát Benke József. A medvevadászat 2016-os betiltása óta eltelt nyolc év alatt két medvegeneráció nőtt fel, és körülbelül ennyi idő kellene a helyzet visszarendezéséhez is. Mindezt azonban csak vadászatokkal lehetne elérni, a vadgazdálkodási szakember szerint hajtóvadászatokra lenne szükség ahhoz, hogy a medvék újra elkezdjenek félni az embertől. Ugyanis már nem tartanak a civilizációs zajoktól, az emberi környezettől, sőt, gyakran könnyen hozzáférhető élelemforrásként tekintenek a gazdaságokra, termőföldekre, gyümölcsösökre, karámokra, és persze a kukákra is. „Ne képzeljék, hogy a csoda történik és varázsütésre jóra fog változni a helyzet. Ez a vonat már elment” – fogalmazott a helyzet rendezésével kapcsolatban Benke József. Szerinte politikai szinten is sok mulasztás történt az elmúlt években e téren. Mennyivel értéktelenebb egy 70 éves pásztor élete, mint egy 19 éves turistáé? – tette fel a kérdést a nemrég elfogadott medvevadászati kvóta megszavazásához vezető tragédiára utalva, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy olyan esztendő is volt a közelmúltban, amikor országszerte nyolc embert öltek meg a medvék. A kvótáról egyébként úgy véli, hogy szinte semmit nem fog megoldani, ugyanis a levadászható medvék száma nagyon alacsony ahhoz képest, hogy mekkorát nőtt medvepopuláció az utóbbi években. Nagyjából 15 ezer hektáronként lőhető ki egy medve – érzékeltette a helyzetet.

Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon

Hívatlan vendég a lagziban és privát „medveles” a kukáknál Nagy Attila, Zetelaka polgármestere két olyan esetről tud, amelyekben személyautókat rongáltak meg a medvék, az egyik ráadásul egy lagzi helyszínén történt. Nem riasztotta el a zaj az állatot – mondta kérdésünkre –, valószínűleg már annyira megszokta az ember jelenlétét, hogy egyre közelebb merészkedik. Nekiesett az egyik kocsinak, de nem tudja pontosan, hogy ott milyen kárt okozott, ugyanis nem ő, hanem az alpolgármester járt azon a helyszínen. A másik esetben egy hétvégi ház tulajdonosa, aki egyébként már hozzászokott a medvék jelenlétéhez, az autója hátsó ülésén felejtett valami élelmiszert, ahhoz próbált hozzáférni a medve. A gépkocsi egyik első ablaka valamennyire le volt engedve, így ott próbált bejutni a nagyvad, „szó szerint szétszedte” az első ülést, de végül nem járt sikerrel – mesélte a településvezető. A lakók félnek. Féltik a gyermekeiket, féltik a jószágaikat, és nekünk kevés az eszközünk. A csendőrség sokszor 30-40 kilométeres távolságból érkezik, a vadász Zetelakáról vagy Varságról, az állatorvos szintén Varságról, vagy onnan, ahol éppen van, tehát mi, a polgármester vagy az alpolgármester érünk a leggyorsabban a helyszínre, de egymagunkban nem intézkedhetünk. Mire a csapat összeáll, a medve már odébbállt és távolról figyeli a helyzet alakulását, és amikor a csapat elvonul, újra visszamegy. Szerintem már kitanulták azt is, hogy mikor jön a csapat: szirénázással érkezik a rohammentő és a csendőrség, és akkor már tudják, hogy menni kell. Nagyon intelligens állatok, újabbnál újabb trükköket vetnek be, hogy élelemhez jussanak” – fogalmazott Nagy Attila.

Fotó: Zetelaka és Társai Vadásztársaság – Székelyhon

A polgármester kitért ugyanakkor arra is, hogy a tájékozatlanság és a nemtörődömség is hozzájárul a medveproblémák előfordulásához. A medvebiztos, ráccsal és villanypásztorral körülvett két szeméttárolójukhoz is naponta ki kell járjon egy önkéntes, hogy a hanyagul otthagyott szemetet összeszedje és a kukákba rakja. Van, aki a ketrecen belül teszi le a hulladékot, de nem csukja be az ajtót, más viszont csak lelassít a kocsival és egy laza mozdulattal ledobja a szeméttározó mellé. Volt viszont olyan is a község egyik üdülőzónájában, hogy valaki egy „medvelest” hozott létre az egyik kukánál. Az alma még nem érett akkor, így valószínűleg az egyik áruházban vásárolhatott be zsákos almából, és azt leöntötte a kuka mellé, „mert ő ott medvét akart látni” – számolt be az esetről a település vezetője. Nagy Attila szintén kitért a kormány által nemrég jóváhagyott kilövési kvótára. Szerinte túl kevés medve levadászására ad lehetőséget a vonatkozó törvény, így nincs esély rá, hogy az intézkedés megoldja a problémát. „2016 óta eltelt nyolc év, és azóta nem volt vadászat. Ha most ugyanazt a kvótát hagyják jóvá, mint amikor hatezres medvepopulációval számoltunk – most mondjuk van kétszer annyi –, akkor látható, hogy nem elég. Kétszer ekkora kvótára lenne szükség csak ahhoz, hogy szinten tartsuk a jelenlegi populációt, és háromszor ennyire ahhoz, hogy visszajussunk az eredeti medvelétszámhoz, tehát a 2016-os szintre, amikor még nem voltak problémák” – vélekedett a polgármester.

Forrás: Székelyhon

Vadászat

Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.

A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.

Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye

2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.

20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.

A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.

A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.

A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:

  1. Viserálek Martin – Vas
  2. Rózsa Martin – Somogy
  3. Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK

Somogy vármegye helyezettjei:

  1. Rózsa Martin
  2. Boda Csaba
  3. Beda János

Vas vármegye helyezettjei:

  1. Viserálek Martin
  2. Viserálek Balázs
  3. Piri Gábor
  4. Bándoli Miklós

Fotó: OMVK

Zala vármegye helyezettjei:

  1. Ángyán Ákos
  2. Timbókovics Balázs
  3. Kovács Tamás

Fotó: OMVK

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom