Keressen minket

Mezőgazdaság

Kitekintő: Afrikai sertéspestis ütötte fel a fejét Gyergyóremetén 

Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis

Közzétéve:

Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.

Fotó: Veres Nándor – Székelyhon

Bár az afrikai sertéspestis az emberekre nem veszélyes, a vírus rendkívül fertőző a házi- és vaddisznók között, és komoly gazdasági károkat okozhat. A Hargita Megyei Prefektus 26/2025. számú rendelete értelmében a helyi önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét, hogy: Visszavonásig, de legalább hét napig tilos bármilyen állatot a község területére be- vagy onnan kivinni. Senkinek sem szabad más gazdaságába átmennie. Ha ez elkerülhetetlen, a látogatás előtt és után kötelező a ruházat, az eszközök fertőtlenítése és a személyes higiénia. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei ellenőrzik a helyi disznótartó gazdaságokat. A lakosokat arra kérik, hogy azonnal értesítsék az állatorvost, ha betegséget észlelnek sertéseiken vagy más állataikon. A Polgármesteri Hivatal továbbá arra is kéri a lakosságot, hogy felelősségteljesen viselkedjenek, és tartsák be az előírásokat, hogy elkerülhető legyen a járvány további terjedése.

Forrás: Székelyhon

Mezőgazdaság

Baromfipestist igazolt a Nébih két Bács-Kiskun vármegyei baromfiállományban

Baromfipestis (Newcastle-betegség) vírus jelenlétét igazolták két brojlercsirke állományban Bács-Kiskun vármegyében

Published

on

Baromfipestis (Newcastle-betegség) vírus jelenlétét igazolta két brojlercsirke állományban Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A jelentős gazdasági károkat okozó, fertőző vírusos betegség Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő. Az országos főállatorvos már a gyanú alapján elrendelte az érintett állományok felszámolását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. szeptember 8-án igazolta a baromfipestis vírusának jelenlétét két Fülöpháza külterületén található, összesen mintegy 220 ezer brojlercsirkét tartó állomány esetében. Az érintett telepeken a megemelkedett elhullás, a csökkent takarmány- és ívóvíz fogyasztás, valamint a zöldes színű hasmenés hívta fel a figyelmet a megbetegedésre.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos már a gyanú alapján elrendelte az állományok felszámolását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását Az érintett gazdaságok körüli 3 km sugarú védő- és 10 km sugarú megfigyelési körzet kijelölése, az állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van.

A baromfipestisről
A baromfipestis, más néven Newcastle-betegség egy rendkívül fertőző, vírusos állatbetegség, amely a háziasított és vadon élő madarakat érintheti. A fertőzés az állományokban gyorsan terjedhet, súlyos megbetegedést és elhullást, ezáltal pedig jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség általában idegrendszeri és az enterális tünetekkel jár, de ez az állatfajtól, az életkortól, az immunállapottól és a vírus virulenciájától függően változhat.
A baromfipestis ellen hatékony vakcina áll rendelkezésre, a megelőző vakcinázás pedig a betegséggel szembeni védekezés egyik legfontosabb eszköze. Magyarországon a gazdasági célú baromfiállományokat kötelező vakcinázni, a megfelelő immunizálás, valamint a szigorú járványvédelmi szabályok következetes betartása ugyanis jelentősen hozzájárul a betegség kialakulásának és terjedésének megelőzéséhez.

A baromfipestis Magyarországon évtizedek óta nem fordult elő. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több európai országból, köztük Lengyelországból és Németországból is jelentettek megbetegedéseket. Az utóbbiban idén mintegy három évtized után azonosították ismét a betegséget.

A Nébih felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy a betegség terjedésének megelőzése érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások betartására és az előírás szerinti vakcinázásra. A megbetegedésre utaló jeleket vagy a szokatlan mértékű elhullást haladéktalanul jelezzék az állatorvosuk felé. A baromfipestis gyanúja és megállapítása esetén alkalmazandó járványügyi intézkedéseket a Newcastle-betegség elleni készenléti tervben olvashatók.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Túlélő üzemmódban vagyok”: új növényekre váltanak a gazdák a sorozatos aszályok miatt

Egy, az Egyesült Államokban fejlesztett gabonaféle új lehetőséget adhat a gazdáknak.

Published

on

Egy, az Egyesült Államokban fejlesztett gabonaféle új lehetőséget adhat a gazdáknak, hogy javítsák a talaj állapotát, miközben a növények ellenállóbbá válnak az aszállyal és a heves esőzésekkel szemben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Youtube

Bryce Black egy, a súlyos aszálytól megtépázott búzatáblában térdel. Két búzaszálat tart a kezében, és azon morfondírozik, milyen kicsi rajtuk a kalász a megszokotthoz képest.

A tavalyi, október végi esőzések után a negyedik generációs gazda bizakodó volt az 1 800 acre (728 hektár) őszi búzával kapcsolatban. Ám a száraz tél és tavasz akkor hozott rendkívüli aszályt, amikor a búzának nedvességre lett volna szüksége a megerősödéshez. Végül nagyjából 1 500 acre-t (607 hektár) tudott learatni, de a hozam a legalacsonyabb volt, amióta 2017-ben átvette a családi gazdaságot.

„Ez olyan volt, hogy összeszorítja az ember a fogát, és valahogy túlteszi magát rajta” – mondja Black, aki a család 4 500 acre (1 821 hektár) nagyságú földjén kukoricát, szóját és cirokot is termeszt. „Elkeserítő, tudja? És az embernek szinte fogalma sincs, mit tegyen.”

Ilyen időjárási szélsőségek idején a gazdák gyakran keresnek új módszereket, hogy megóvják terményeiket és a jövedelmüket.

Mi az az évelő gabona?

Néhány gazda már beilleszti az évelő gabonaféléket a vetésforgóba, hogy ellenállóbbá tegye gazdaságát az olyan szélsőséges időjárással szemben, mint az aszály vagy a heves esőzések. Kutatók azon dolgoznak, hogy a ma elterjedt, egyéves gabonák – például a búza, a cirok és a rizs – évelő változatait fejlesszék ki, de a munka lassan halad. Az elterjedt alkalmazás a gazdák körében azért is nehéz, mert az évelő növények kevesebbet teremnek, a betakarításuk problémás, és a piac is még csak formálódik.

A nehézségek ellenére Blacket izgatja a lehetőség. „Túlélő üzemmódban vagyok” – mondja. „Ha el tud vetni valamit, és aztán négy-öt évig nem kell hozzányúlnia… az rengeteg pénzt, rengeteg munkaerőt, mindent megspórolna. Ez teszi vonzóvá az egészet.”

David Mueller öt éve vetett be egy 12 acre (5 hektár) nagyságú táblát Kernzával, egy évelő gabonafélével, amely hasonlít Európa és Nyugat-Ázsia egyes részein honos füvekhez.

Az évelő gabonákat nem kell minden évben újra vetni, betakarítani, majd ismét elvetni. Ehelyett csak néhány évente egyszer kerülnek a földbe.

A kutatók szerint gyökérzetük, amely akár több láb mélyre is lenyúlhat, mélyebbről is képes vizet felvenni a talajból. Ez segít abban, hogy jobban átvészeljék a rövid ideig tartó aszályokat. Heves esőzések idején pedig a nagyobb gyökérstruktúrák képesek felszívni azt a felesleges vizet, amely különben lefolyna és erodálná a talajt. A mélyebb gyökerek több szenet is képesek megkötni, csökkentve a légkört terhelő szennyezést.

Az intézet, ahol az évelő növényeket fejlesztik

A Kernza azon több évelő gabonaféle egyike, amelyet a Kansas állambeli Salinában működő The Land Institute (forrás: angol) fejleszt; az intézet Mueller farmjától körülbelül egyórányi autóútra, északra található. Az intézet 2001-ben kezdte meg hivatalosan a Kernza háziasítását, és világszerte kutatókkal és gazdákkal dolgozik együtt azon, hogy a búza, a rizs, a cirok és más gabona- és olajnövények évelő változatait fejlessze ki.

Délkelet-Ázsiában és Afrika egyes részein már vannak gazdák, akik évelő rizst vetnek és aratnak a földjeiken. A Kernza azonban áll a legelőrébb: az első termést 2010-ben takarították be egy gazdaságban.

Az Egyesült Államokban tavaly 3 511 acre (1 421 hektár) területen termesztettek Kernzát, szemben a 2025–26-os szezonban betakarított vagy bevetett 37,2 millió acre (15,1 millió hektár) őszi, tavaszi és durum búzával.

Mueller Kernza-táblája annak a csaknem 100 acre (40 hektár) földnek az egyike, amelyet 2018 óta ezzel a növénnyel vetett be. A család Halsteadben, Kansas államban fekvő farmján olyan területek talajának helyreállítására használja a növényt, ahol gond van a vízelvezetéssel, vagy ahol újra kell építeni a szervesanyag-tartalmat; emellett mintegy 600 acre (243 hektár) kukoricát és ugyanennyi szóját is termesztenek.

Azt is mondja, hogy a Kernza körülbelül a búza műtrágyaigényének egyharmadát használja, és mivel csak néhány évente kell elvetni, ritkábban kell beindítania a benzint fogyasztó mezőgazdasági gépeket.

„Nemcsak nyereségesen tudjuk hasznosítani ezeket a területeket, hanem közben építjük is a talajt, és olyan előnyökön dolgozunk, amelyek remélhetőleg később más növények termesztését is jövedelmezővé teszik ezeken a földeken” – mondta Mueller.

A talajromlás súlyos fenyegetés

Az ENSZ 2024-es jelentése szerint 2050-re a talajromlás több mint 20 billió dolláros veszteséget okozhat a világgazdaságnak. Az évelő növények termesztése kevésbé zavarja meg azt a szenet megkötő talajt.

A talaj egyfajta tározóként működik: a szakértők szerint elnyeli az éghajlatváltozásban szerepet játszó, a légkört melegítő szén-dioxidot. Az éves művelés – az ekézés, vetés, betakarítás és ismétlés ciklusa – megterheli a talajképződést, amely évezredeket vesz igénybe, és gyorsan lerontja a termőföld állapotát. Az évelő növények gyökerei a szenet mélyebbre is bevihetik a talajba, ahol kisebb az esélye, hogy bolygassák – mondja Laura van der Pol, a The Land Institute vezető talajökológusa.

A több szenet tartalmazó talaj ráadásul általában kedvezőbb a növények számára.

„Úgy tűnik, az évelő növények bevonása a mezőgazdaságba gyakorlatilag az egyetlen út ahhoz, hogy még nemzedékeken át legyen termőtalajunk, ha továbbra is élelmiszert akarunk termelni” – mondta van der Pol. „Nehezen elképzelhető, hogy eljussunk oda, ahol egyszerre van talajunk és bőséges élelmünk évelő növények nélkül.”

Alacsonyabb hozamok, nehezebb betakarítás

Kísérleti programokban világszerte tesztelik az évelő gabonákat: azt vizsgálják, hogyan termeszthetők különböző térségekben, éghajlaton és talajon, de a kutatás még kezdeti szakaszban van, és lassan halad.

A legfőbb kihívást a terméshozam jelenti – mondja Lee DeHaan, az intézet Kernza-háziasítási programjának vezetője. A Kernzát termesztő gazdák a környékbeli búzatermésnek nagyjából 20–40 százalékának megfelelő hozamot érnek el. Ennek oka, hogy az évelő növénynek nemcsak a maghozó kalászokra, hanem a talaj mélyébe hatoló gyökerek növesztésére is energiát kell fordítania, hogy több mint egy évig életben maradjon. Ez szöges ellentétben áll az egyéves növényekkel, amelyeket úgy nemesítettek, hogy egyetlen tenyészidőszak alatt a lehető legtöbb energiát fordítsák minél több mag képzésére.

A Cornell Egyetem kutatói azt is megállapították, hogy a Kernza-tábla létrehozása nehéz, mert az első évben komoly versenyt vív a gyomokkal. Az optimális vetésmennyiség meghatározása, amellyel a hozam maximalizálható, szintén folyamatban lévő kutatás – teszi hozzá Matthew Ryan, a Cornell Egyetem fenntartható növénytermesztéssel foglalkozó professzora.

Mueller szerint az új Kernza-fajták már többet teremnek, mint a korábbiak, de ahogy a növény öregszik, a hozam visszaeshet. Az évelő rizs hozamai viszont hasonlóak az egyéves fajtákéhoz – közlik a The Land Institute szakemberei.

Kifejezetten a Kernza betakarítása is problémás lehet. A szem például kisebb, mint a búzáé, és a gazdák, illetve a kutatók még keresik a legjobb módját annak, hogyan alakítsák át a mezőgazdasági gépeket úgy, hogy a mag ne sérüljön a betakarítás során.

Ryan szerint ugyanakkor azok a gazdák, akik aszály vagy nagy árvíz miatt veszteséget szenvednek a termésben, gyakran kezdenek el azon gondolkodni, hogyan tehetnék ellenállóbbá a gazdaságukat.

„Úgy vélem, a gazdák másoknál jobban érzékelik, hogy változik az éghajlat” – mondja. „Ezek az események gondolkodásra késztetik az embereket, és úgy érzem, arra ösztönzik a gazdákat, hogy ilyen gyakorlatokat vezessenek be.”

Forrás: Euronews

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Soha nem látott aszálykár sújtja a magyar mezőgazdaságot

Már több mint 1,5 millió hektárra érkezett kárbejelentés, ebből 1,4 millió hektárt érint az aszály. A helyzet a 2022-es rekordot is meghaladja.

Published

on

Emberemlékezet óta nem volt ennyi válság az agráriumban. Az idei év minden eddiginél nagyobb kihívás elé állította a magyar gazdákat – ezt a kárbejelentések száma és a károsodott területek nagysága is világosan mutatja, amik már most nagyobbak, mint a történelmi 2022-es aszály idején voltak.

Fotó: AÉM

Nem akármilyen év az idei. Az aszály, a szélsőséges időjárás és a termelés bizonytalansága egyszerre nehezítette a gazdák munkáját.

A Magyar Államkincstár friss adatai szerint augusztus 31-ig már több mint 1,5 millió hektárra érkezett kárbejelentés. Ebből több mint 1,4 millió hektárt az aszálykár érint.

A legtöbb aszálykár-bejelentés, az áprilistól kezdődő időszak óta Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből érkezett.

A kárjelentett terület csaknem 55 százalékán napraforgó és szemes kukorica található. Előbbi esetében eddig több mint 410 ezer hektárra, utóbbinál pedig csaknem 355 ezer hektárra jelentettek aszálykárt.

Látva a komoly mértékű aszályt, egyértelműen kimondható, hogy a magyar mezőgazdaságnak alapvető alkalmazkodásra van szüksége a megváltozott klimatikus viszonyok között. Éppen ezért ezt az alkalmazkodást a támogatási rendszer átalakításával ösztönöznénk, hozzáigazítva azt a vízmegtartás és a fenntarthatóbb művelési módok támogatásához.

Forrás: AÉM

Tovább olvasom