Jócskán megemelkedik 2026-ban és 2027-ben a megelőzési célú medvekilövési kvóta. A cél a populáció egyensúlyának visszaállítása és a folyamatos ember–vadvilág konfliktusok visszaszorítása. A folyamatról a szenátus után a képviselőháznak is szavaznia kell.

A települések közelébe szorított példányok lehetnek az elsődleges célpontjai a vadászatnak. A visszaélések megelőzésére a törvény is hangsúlyt fordít FOTÓ: TUCHILUȘ ALEX

Két évre megduplázta a megelőzési beavatkozásként meghatározott medvekilövési kvótát a szenátus által szerdán elfogadott törvénytervezet. A dokumentum ezen a héten kerül az alsóház elé, várhatóan április végéig elfogadják a törvényt. Az illetékesektől arról érdeklődtünk, hogy amennyiben mindkét ház rábólint, akkor hogyan fog ez a beavatkozás a gyakorlatban megvalósulni. Mutatjuk az alapot: a 2021-ből származó 81-es sürgősségi kormányrendelet módosítására javasolt törvénytervezet szerint 2026-ban és 2027-ben 859 medve lőhető ki, évente további 110 pedig sürgősségi beavatkozásban. A számok ereje, avagy miért tarthatatlan a jelenlegi helyzet?

Könczei Csaba háromszéki képviselő a tervezet kapcsán elmondta, hogy az elmúlt években elvégzett tudományos, genetikai felmérés cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy a medvék jelenlegi példányszáma – a romániai állomány 10 419 és 12 770 közötti egyedre tehető – sokszorosan meghaladja az élőhelyek eltartóképességét. Tulajdonképpen csak 4000 medvének lenne ideális az élettér az országban – 69 ezer négyzetkilométeren – mivel az élőhelyek jelenleg széttagoltak. A törvénytervezet indoklása szerint az ember és a nagyvad közötti konfliktusok eredményeként az utóbbi 20 évben 26 ember halt meg és 274 sebesült meg.

Ugyancsak e dokumentum szerint 2017 és 2022 között csak a középrégióban, a legsűrűbb medvepopulációval rendelkező hat megyében 8252 esetben jelezték a medve kártételét (gazdaságokban, mezőgazdasági kultúrákban) és 3,5 millió eurót fizetett az állam kárpótlásként. A környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint az utóbbi négy évben a kárpótlásra szánt 21 millió lejes keret kimerült. Ugyanakkor a hivatalosan nem jelentett eseteket, a csendőrség, rendőrség sürgősségi beavatkozásainak költségét, a vadak elleni védekezésre fordított erőforrásokat és a turizmusra tett negatív hatását tekintve a túlszaporodás gazdasági következményei jelentősek.

Könczei Csaba parlamenti képviselő, a törvénytervezet egyik beterjesztője és a gazdák érdekeinek képviselője FOTÓ: FACEBOOK/KÖNCZEI CSABA)

A megemelt kilövési kvóta célja meggátolni, hogy a konfliktuskerülő bocsos medvék és azok a gyengébb példányok, amelyek az életterekért és élelemért való versenyben vesztesek maradnak, hozzászokjanak az emberi környezethez és hogy újabb, a településekre való bejáráshoz szokott generációk szülessenek. Ebből a jelenségből fakad ugyanis a legtöbb ember-medve konfliktus. A törvénytervezet indoklása szerint más európai országokban a meglévő állomány 8–10 százaléka képezi a kilövési kvótát (Svédországban 16 százalék) és az nem veszélyezteti a faj fennmaradását. Nálunk ez az arány megközelítőleg 7,5 százalék.

Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint a hátralevő nyolc hónapban nem biztos, hogy ki tudják lőni az előírt példányszámot – egyes vadászterületeken az állatok sűrűségétől függően többet vagy kevesebbet – mert nem minden medve lőhető ki, ahogy az érvényes jogszabályban szerepel, hiszen most is korlátozzák az anyamedvék, a 400 pontnál értékesebb trófeát jelentő hím medvék kilövését. Ahogy az tervezett mellékletéből kitűnik, Kovászna megyében a 34 vadászterületre 86 kilövésre ítélt medvét osztottak le az előterjesztők, legtöbbet (négyet) a magyarhermányi, ojtozi, ozsdolai, torjai, és a Benedek vadászterületen. Vadászegyesületek: „oxigénbuborék” a szakmának Hargita megyében a 45 vadászterületen 106 nagyvaddal lehet kevesebb év végéig (5 példány vadászható Ivó térségében, 4–4 Varságon és Borzonton), amennyiben a jelenlegi formájában véglegesítődik a törvénytervezet. A megemelt kvóta nemcsak a medvék által sűrűn látogatott települések lakóinak jó hír, hanem a vadászegyesületeknek is, amelyeket a medvevadászat korábbi tilalmával jövedelmeik nagyrészétől megfosztottak. Benedek Barna vadgazda, a Pro Silva vadászegyesület elnöke szerint ez a rendelkezés a vadászegyesületeknek is egy oxigénbuborékot jelent, mert korábban még az őzkvótát is elkaszálták kétharmad részben.

Olyan emberek törvénykeznek, akiknek fogalmuk sincs, hogy működik a természet, mi a vadgazdálkodás – fogalmazott meg kritikát a megkérdezett. „Most értékesíthető a vadászati jog, a környezeti és törvényi feltételek is adottak ahhoz, hogy aki medvét szeretne lőni, megtehesse. Az ebből származó bevételt kiadjuk azoknak, akik őrzik és etetik a vadállományt, üzemanyagot vásárolunk, adót is fizetünk: nem látom én ezt rossz dolognak” – mondta el Benedek Barna.

Szerinte igazából még ez a kilövési kvóta sem tesz rendet, mert az állomány most a háromszorosa az ideálisnak: a medvének nincsenek természetes ellenségei, a betegségek is elkerülik, az pedig nem megoldás, hogy menhelyekre gyűjtik, etetik és kezelik őket. „Be kell kalibrálni azt az állományt, ami még fenntartható és nem okoz nagy bajokat” – vélekedik a vadgazda. Ami a dolog gyakorlati részét illeti, a Pro Silva vadászegyesület alapítója szerint nem lehetetlen küldetés év végéig teljesíteni a kvótát, hiszen több módszerrel is (hajtásból, lesből) lehet vadászni a nagyvadra. Szerinte jó lett volna korábban véglegesíteni a törvényt, mert az április-május eleji időszakban a legértékesebb a trófea, a nyár folyamán a medve bundája már csapzott, hiányos, foltos lehet.

Ha kezdődik a szaporodási időszak, már vedlenek az állatok, akkor már nem jelent elégtételt megszerezni a trófeát. Arra az aggályra, hogy esetleg megborulhat az állomány egyensúlya, mert az anyamedvéket nem lövik ki, az idősebb hímeket sem, a szakember elmagyarázta: nem jó, ha egyforma arányban vannak a nőivarú egyedek és a kanmedvék, mert akkor az utóbbiak nagyon meg kell küzdjenek a párosodás jogáért, az erősebb kanmedve akár el is pusztíthatja vetélytársát. „Mind a két nemből ki lehet lőni egyedeket, ha az állat szép is, elég nagy is és a törvény is megengedi” – mondta Benedek Barna.

A nembeli és korosztályok közötti egyensúly megőrzésére egyébként a törvény is megfogalmaz bizonyos szabályokat. Következő lépések a parlamentben Könczei Csaba képviselő tájékoztatása szerint a folyamat nem áll meg a szenátusnál. A tervezet e héten kerül a képviselőházba, Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő szorgalmazni fogja, hogy minél hamarabb kerüljön a napirendre a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságban, majd a parlamenti procedúra lezárultával remélhetőleg legkésőbb április végén elfogadják a képviselőházban is. Vitákra ugyan lehet számítani, de a tervezet beterjesztését kilenc parlamenti párt képviselője támogatta, így valószínűsíthető, hogy a végszavazás kedvező lesz – közölte Könczei Csaba..

Forrás: Székelyhon