Természetvédelem
Arab farkasokat videóztak Izraelben – Videóval
English
Einat Shteckler környezetművész és fotós a Negev sivatag déli részén, Izraelben, arab farkasokat videózott egy vadkamerával. Az Izraeli Természetvédelmi és Parkok Hatósága folyamatosan monitorozza a farkasok mozgását és viselkedését. A szürkefarkasnak két alfaja él Izraelben – tájékoztatták lapunkat Izraelből.

Fotó: Einat Shteckler Zilberzvaig – Agro Jager News
A Golán-fennsíkon az indiai farkas (Canis lupus palippes), míg délen az arab farkas (Canis lupus arabs) él, amelyek a legnagyobb vadonélő ragadozók egyike a Közel-Keleten. Az izraeli faunában, az ökológia egyensúlyra gyakorolt hatásuk rendkívül fontos. Előszeretettel zsákmányolják a nyulakat, a rendkívül ritka gazellákat és a kőszáli kecskéket. Mivel Izraelben legálisan tilos a vadászni, ezért, néhány esettől eltekintve, a prédaállatok számát csak a ragadozók szabályozzák. Azonban a faj ökológiai élettere folyamatosan csökken, emiatt fokozódik az emberek és a farkasok közötti konfliktusok száma. Izrael egyes helyein a külterületi, sok esetben a nomád állattartás továbbra is jelentős. A farkasok ezeken az állattartóhelyeken, településeken, tanyákon, akár katonai bázisok mellett, szeméttelepeken is keresnek élelmet.
Az orvvadászat és mérgezések ellen folyamatosan küzdenek a helyi hatóságok szakemberei. A becslések szerint a Negev sivatagban, több száz arab farkas élhet. Az elmúlt napokban egy forgalmas út mellett egy vadszamarat gázolt el egy autó. Az állat elpusztult, persze jelentős anyagi kár is keletkezett. A balesetek döntő többsége éjszaka történik, mivel nappal túl meleg van, és minden vadonélő állat fekszik. A Negev -sivatagban éjszaka nem ritka, hogy tevecsorda vagy vadszamár-ménes is átválthat az úton.
Annak ellenére, hogy nincs takarás, mégis nehéz észrevenni a vadat az úton és viszonylag sok baleset is történik. A baleset után a dög ott maradt az út szélén. Persze felesleges is lenne elszállítani, mert a Közel-Keleten számos dögevő él és a ragadozókkal együtt napok alatt eltüntetik a tetemeket.
A gázolás után Einat Shteckler, azonnal kihelyezte a vadkameráját. Elsődlegesen csíkos hiénákra számított, amely főleg dögöt eszik, de ritkán vadászik is. A videó ellenőrzésekor érte igazán nagy meglepetés.
A vadszamarat aztán egy farkasfalka találta meg, amely mindösszesen hat egyedből állt. A videó minősége is kifejezetten jól sikerült, sikerült a kameráját a tetemhez közel elhelyezni és azt épségben be is tudta gyűjteni. A farkasok a bőséges élelemforrást több napig látogatták. Mivel azonban Izraelben nagyszámban él más dögevő is, az emlősök mellett több keselyű-féle is feltűnhet. A jelentős húsmennyiség hirtelen eltűnt a területről – tájékoztatta lapunkat a rendkívüli megfigyelésről Einat Shteckler.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó és videó forrása: Einat Shteckler Zilberzvaig
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








