A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat az ellen a férfi ellen, aki az ingatlanain engedély nélkül különféle nagymennyiségű zöld hulladékot, építési törmeléket és vashulladékot tárolt.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a vádlottnak Görbeházán két egymás melletti ingatlana van. Ott 2021. januárjától 2022. január 11-ig 20 köbméter zöldhulladékot, 40 köbméter lombhulladékot 15 köbméter építési hulladékot, 20 köbméter fémhulladékot és egy forgalomból kivont személygépkocsi fémvázát tárolta huzamosabb ideig.

2022. január 11-én az illetékes kormányhivatal tisztviselői helyszíni ellenőrzést végeztek. Azt követően határozattal felszólították a vádlottat, hogy szüntesse meg az engedély nélküli tevékenységét, gondoskodjon a szükséges dokumentumok beszerzése iránt, majd azokat mutassa be a hatóságnak.

A kormánytisztviselők 2022. május 31-én ismételten helyszíni ellenőrzést tartottak a vádlott két ingatlanán és megállapították, hogy továbbra is nagy mennyiségű hulladék volt a telkeken.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

Az irányadó jogszabály alapján a vádlott ingatlanain felhalmozott anyagok hulladéknak minősülnek. Az azzal kapcsolatos tevékenységet magánszemély csak hatósági engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezheti. A vádlott azonban ilyen engedéllyel az ismételt ellenőrzés alkalmával sem rendelkezett.

Az ügyben a nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság folytatta le.

A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat a Hajdúböszörményi Járásbíróságon. A büntetővégzés meghozatalára irányuló vádiratban indítványt tett arra, hogy a járásbíróság a vádlottal szemben közérdekű munka büntetést szabjon ki.

Forrás: Ügyészség

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságra több alkalommal is érkezett már panasz települések belterületén fészkelő varjak okozta problémák miatt. Leggyakrabban a madarak ürülékére és hangoskodására hivatkozva kérik tőlünk a varjúfészkek eltávolítását. Cikkünk célja, hogy a „varjúprobléma” mögé nézzünk és áttekintsük a törvényi keretek engedte megoldási lehetőségeket.

Sok a varjú vagy kevés?

A vetési varjú (Corvus frugilegus) hazai állományára vonatkozóan 1942-től állnak rendelkezésre pontos adatok, ekkor kezdték el ugyanis módszeresen felmérni a varjútelepeket. Ezekből kiderül, hogy ezek a varjak eleinte nagyobb kolóniákban költöttek és csupán kis hányaduk fészkelt kisebb kolóniákban vagy az emberi települések területén. A ’80-as évek elején végzett és célzottan a vetési varjakat érintő gyérítések következtében azonban 1980 és 1984 között, tehát mindössze 4 év alatt a telepek száma 34%-kal csökkent, míg a fészkelő állomány 53%-kal fogyatkozott meg. A nagy kolóniák elkezdtek összeomlani és a madarak kisebb telepekre kényszerültek. Mivel a gyérítés ezután is folytatódott, a ’90-es évek közepére a vetési varjú hazai állománya az egykori 300.000 párról csupán 30.000 párra, tehát mindössze a 10%-ára zsugorodott.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Bár a vetési varjút 2001-ben törvényes oltalom alá helyezték, illegális gyérítése, valamint az élőhelyeinek csökkenése továbbra is folytatódik, ezért az állományának mérete jelenleg 18500-23500 pár körül stagnál. A folyamatos emberi pusztítás hatására a fészektelepek felaprózódtak, nagyrészt megszűntek és ez arra kényszerítette a varjakat, hogy az emberi településeken keressenek menedéket.

Ezen túl a fészektelepek megfogyatkozása olyan más védett madárfajok fészkelési lehetőségeit és ennek következtében az állományát is csökkenti, melyek előszeretettel használják a vetési varjak felhagyott fészkeit. Ilyen a kék vércse, a vörös vércse és erdei fülesbagoly.

Miért költöznek a városokba?

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A varjak a rendszeres mérgezések és a közvetlen zavarás elől szinte menekülésszerűen költöztek az emberi települések közelébe, városi parkokba, temetőkertekbe, ahol erősen korlátozott a mérgek és lőfegyverek használata. Nem beszélve arról, hogy az itt található lakossági hulladék terített asztalt is jelent nekik. A jelenlegi konfliktusok tehát elsősorban a folyamatosan tetten érhető emberi hibáknak és félreértéseknek köszönhetőek, amikkel szabályszerűen beüldözték a varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre, ahol viszont már nem a táplálkozásuk, hanem a hangoskodásuk, szennyezésük miatt keletkezik ellentét ember és vetési varjú között. Így elmondható az is, hogy a települések külterületein található fészektelepek további zavarása, esetleges felszámolása nemhogy segítene, de kifejezetten ront a lakott területeken meglévő konfliktushelyzeteken.

Téli vendégeink is vannak

A kialakult szituáción pedig az sem segít, hogy a varjak jobb híján gyakran telelni is az emberi településekre húzódnak. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy amíg a Kárpát-medencei vetési varjak telente csupán kóborolnak, de alapvetően a költőterület környékén maradnak, addig jellemzően északkeleti irányból hatalmas varjúcsapatok érkeznek hazánkba. Emiatt tapasztaljuk télen, hogy sokkal több varjat látunk a városokban. Ám ezek a jellemzően Oroszországból, Ukrajnából és a Balti államokból érkező példányok nálunk csak téli vendégek és március közepére mind elhagyják az országot, hogy visszatérjenek a költőterületükre. A nálunk költő állomány sorsa tehát alapvetően rajtunk múlik.

Eltávolítható-e a varjúfészek?

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) alapján tilos a védett állatfajok – és így a vetési varjú – egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Azonban a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve van lehetőség a vetési varjú lakott területeken történő riasztására, esetlegesen a fészkek eltávolítására, illetve a fészket tartó fák kivágására, vagy a lombkorona visszavágásos kezelésére, de minden esetben engedélyt kell kérni a területileg illetékes Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályától.

Tehát a félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy nem a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ad engedélyt a varjútelepek megsemmisítésére, azt a területileg illetékes Kormányhivataltól kell megkérni. Az Igazgatóságot a Kormányhivatal arra kéri fel, hogy véleményezze az engedélykérelmet.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakmailag támogatni fogja a hatósági határozat kiadását, amennyiben:

• a tevékenység indokolt, azaz a varjak élettevékenysége olyan mértékben veszélyeztet más jogos érdeket – például tulajdonhoz való jogot nem mozdítható vagyontárgyak folyamatos, kárt okozó beszennyezésével, egészséges környezethez való jogot a rendszeres emberi tartózkodási helyül szolgáló területek intenzív piszkításával -, hogy az előidézett káros hatások már meghaladják a természetvédelmi közérdek védelmének pozitív hatásait;
• költési időszakon kívül történik (a költési időszak március 15-től augusztus 15-ig tart);
• vetési varjú és más védett faj egyedeinek elpusztítására nem kerül sor.

Érdemes ugyanakkor felhívni rá a figyelmet, hogy erős érdeksérelem hiányában, csupán azért, mert vannak olyan embertársaink, akiket zavar e nagyon intelligens, és az év nagy részében az ember számára is hasznos táplálkozású madarak látványa, hangja, nem támogatják automatikusan a magyar államigazgatási szervek a lakott területen található fészkek, fészkelőhelyek felszámolását.

Nemigen létezik olyan, ember közelében megtelepedő élőlény – beleértve például a kártevő rovarokat pusztító békákat és gyíkokat, vagy a valaha mindenki által szeretett fecskéket és gólyákat –, ami ne zavarna az emberek sokaságából legalább egyeseket olyannyira, hogy ezzel az állami hivatalokhoz fordulnak. A társadalom többsége azonban még mindig nem szeretne élettelen lakókörnyezetet maga körül, és tisztában van a természetes élővilág megőrzésének pozitív hatásaival, ezért a természeti értékeket szegényítő tevékenységeket nem lehet pusztán ellenszenvre alapozni, a hatóságokkal jóváhagyatni.

Ha valaki úgy érzi, hogy számos érintett lakos megalapozott, igazolt közérdeksérelemre hivatkozó panasza ellenére a varjak belterületi fészektelepeinek zavaró hatása ellen évek óta nem történik érdemi ellenintézkedés, az rendszerint nem a természetvédelmi kezelőn, vagyis a nemzeti park igazgatóságon múlik, hanem a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének hiányán, valamint a nem kellően, illetve nem jogszerűen megtervezett védekezésen.

A leggyakoribb eset, hogy a fészkek, illetve fészkelőhelyek felszámolását olyankor kezdeményezik és akarják sürgősen végrehajtani, amikor azokban a lerakott tojásokat, a kikelt fiókákat gondozzák a szülőmadarak. Az ilyenkor végzett beavatkozások a tojások, fiókák pusztulását eredményeznék, ami utóbbiak esetében állatkínzás, és a természetvédelmi jogszabályok büntetőjogi következményekkel is fenyegető megszegése. A fészkek eltávolítását jogszerűen és emberségesen a fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, és ehhez időben kell megtervezni és engedélyeztetni a beavatkozást.

Mindannyiunk közös érdeke az ember és a természet minél harmonikusabb együttélése, de ebben akkor tudnak segíteni a természeti értékek kezelői, ha párbeszéd alakul ki a lakosság, a települési önkormányzatok és a megmaradt természeti értékek védői között!

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park (2019. április 15.)

A napokban a Croatia Birding egy fehér gólya pár nem mindennapi fészkeléséről számolt be. A madarak egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban, Našice közelében.

A gólyák egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban. Fotó: Josip Ledinšćak

Az egyik gólya színes gyűrűjéből kiderült, hogy a madarat 2021-ben a Felső-Bácskában, Katymáron gyűrűzte Schneider Viktor kollégánk.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Bizonyára köztudott, hogy korábban a gólyák fákon, épületeken, valamint kéményeken való fészekrakása általános volt. A civilizációs változásoknak köszönhetően napjainkban a gólyafészkek leginkább villanyoszlopokon találhatók. A közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés, mindemellett az áramellátást is veszélyezteti. A gólyafészek-emelők (másnéven gólyakosarak) ezt a problémát küszöbölik ki. Az oszlopra szerelt állványokon a madarak a vezetékektől biztonságos távolságban építhetik a fészküket. A gólyafészektartó kosarak kihelyezése a területileg illetékes áramszolgáltatóval együttműködésben zajlik.

A gyűrűs madár helyváltoztatásának térképe. Forrás: Tringa Adatbázis.

Igazgatóságunk működési területén évről évre számos helyszínen – többek között a Felső-Bácskában is – megszervezzük a fehér gólyák gyűrűzését. A témához kapcsolódó korábbi cikkünk az alábbi linken érhető el:

https://www.knp.hu/hu/hirek/meggyuruztunk-95-feher-golya-fiokat-388

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park