Több mint 2900 madárpárnak adnak otthont a vállalatcsoport fészektartói

Fotó: E.ON Hungária Csoport

·        Gólyafészek-tartók kihelyezésével, a megrongálódott fészektartók javításával, madárbarát hálózati átalakításokkal és innovatív madárvédelmi eszközökkel teszi biztonságosabbá a madarak számára energiahálózatát az E.ON

·        Más-más hálózati beavatkozásokat végez a cég a gólyák, a magaslati kiülőpontokat kereső ragadozómadarak és a rosszul navigáló túzokok érdekében

·        Az E.ON a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) és a hazai nemzeti parkok szakembereivel működik együtt a madárvédelmi beavatkozások kapcsán

·        A hazánkba érkező gólyákat több mint 2900 gólyafészekkel várják

Ábra: E.ON Hungária Csoport

A gólyák augusztusi vonulását követő őszi és a téli időszakban tud az E.ON Hungária Csoport a madarak zavartatása nélkül beavatkozni a hátrahagyott fészkek környékén, ezért jellemzően erre az időszakra esik a legtöbb madárbarát hálózati átalakítás is. Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, azt az E.ON és a nemzeti parkok, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg, és mindig a helyi igényeknek megfelelően, a szakemberek által jóváhagyott technológiát alkalmazzák a hálózaton.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A visszatérő gólyák biztonságos fészkelését és költését az áramhálózat oszlopaira telepített fészektartókkal segíti az energiacég. Az idei szezonra 80 helyen telepített új fészektartókat az E.ON, a legtöbbet Szekszárd és Nagykanizsa környékén, a meglévő fészkeket pedig ahol szükséges volt, cserélték. A veszélyessé vált vagy viharban megsérült fészkeket lebontották, és új helyen, megerősítve építették újjá. A fészektartókra fonott fészekalap is került, hogy vonzóbb legyen a fészkelőhely a visszatérő madarak számára. A gólyák által minden évben újra megrakott, több évtizedes fészkek ellenőrzésére azért van szükség, mert ezek súlya akár több mázsásra is nőhet, és veszélyt jelenthet a madarakra és a hálózatra egyaránt. A madárvédelmi szakemberek ilyenkor az E.ON munkatársainak segítségével úgynevezett fészek-kikönnyítést végeznek, hogy a madarak biztonsággal elfoglalhassák azokat és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék. Az új fészektartókkal együtt már több mint 2900 fészkelőhely áll a gólyapárok rendelkezésére az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Nemcsak az érkező gólyák, de a különböző ragadozómadarak védelmére is gondolnak az E.ON szakemberei, és az idei évben is folytatják azokat a hálózatfejlesztéseket, melyek a fészkek, illetve a vadászó- vagy táplálkozóhelyek környezetében lévő hálózati elemek madárbaráttá alakítását szolgálják. Az utóbbi hónapokban 120 helyen történt ilyen jellegű madárbarát hálózati beavatkozás az E.ON szolgáltatási területén, a legtöbb Tolna, Somogy, Zala és Pest megyében.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

A madárbarát hálózati átalakítások közül kiemelkedik a Duna alacsony vízállása miatt a gólyák számára vonzó táplálkozási terület, a Dunakanyar. Dömös térségében az E.ON szakemberei leszigetelték a középfeszültségű gerinchálózat valamennyi oszlopát, és az itt portyázó fehér és fekete gólyák biztonsága érdekében beülésgátlókat is felszereltek rájuk. A korábbi évek fejlesztéseivel együtt már 12 kilométeresre nőtt ezen a szakaszon a biztonságos hálózat hossza. A Ráckevei Duna-ágon, Szigetcsép, Tököl és Szigetszentmiklós környékén a vörösvércsék és a sólymok érdekében avatkoztak be az energiacég szakemberei. Ezen a gazdag élővilágú, tőzeglápos, nagy mezőkkel és háborítatlan szigetekkel teli területen belvizek esetén a gólyák is szívesen táplálkoznak. A burkolt szigetelések, hosszú feszítőszigetelők, madárkiülők és szárnyterelők alkalmazásával az oszlopokat már biztonságos kiülőpontként használhatják prédájukra lesve a madarak.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Visszatérő problémát jelentenek azok a nagyvárosok környéki szemétlerakók, amelyeket előszeretettel látogatnak a gólyák táplálék reményében. Mivel távol tartani őket innen nem lehet, folyamatosak a hálózati beavatkozások az E.ON területén lévő szeméttelepek környékén. A Nagykanizsa melletti bagolai hulladéklerakó oszlopainak szigetelése után, amely nemrégiben fejeződött be, tavasszal kezdenek az E.ON szakemberei egy nagyobb lélegzetvételű, földkábelek létesítésével járó átalakítást Pest megyében. Mire a gólyák és cseperedő fiókáik a nagy nyári szárazságban már csak szűkösen fellelhető táplálék miatt a szeméttelep kínálata felé fordulnak, a pusztazámori szemétlerakó környéke is biztonságossá válik számukra a föld alá vitt kábeleknek köszönhetően.

Közben egész évben zajlik a Danube InGrid hálózatfejlesztési program keretében a meglévő fejszerkezetek cseréje madárbarát kialakítású eszközökre. A korábban alkalmazott oszlopkapcsolókat a teljes Észak-Dunántúlon új, zárt (szigetelt) és távolról működtethető oszlopkapcsolókra cseréli a cég, hogy az ellátásbiztonságot növelje. A fejszerkezet önmagában nem lenne madárbarát, de az E.ON saját vállalása, hogy minden érintett oszlopkapcsolót madárbaráttá átalakítva szerel fel a hálózatra.

Egyes madarak esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások – a légvezetékhálózat szigetelése, burkolatok kialakítása – nem nyújtanak kellő védelmet, így van ez a legnagyobb röpképes madarunk, a túzokok esetében is. Az alacsonyan repülő, nehézkesen navigáló túzokok nekiütközhetnek a légvezetékeknek, ezért védelmükben kizárólag a földkábelesítés jelent teljes körű megoldást. A vállalatcsoport túzokvédelmi programja keretében késő ősszel Mosonszolnok mellett, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fészkelő túzokcsapatok védelmében szüntette meg a légvezetékeket.

A madárbarát hálózati munkák nem érnek véget a gólyák érkezésével, az év további részére is számos, a természeti környezet megóvását célzó munkát tervez az E.ON. Kiemelten kezeli a cég a nemzeti parkok, madárvédelmi szakemberek irányadó javaslatait, és támogatást nyújt minden olyan esetben, amikor lakossági bejelentés érkezik és azonnali beavatkozásra van szükség például a viharban megrongálódott gólyafészkekkel kapcsolatban. Az idén születő gólyák gyűrűzésében való segítségnyújtást – ahogy az elmúlt években mindig – idén is a madárvédelmi szakemberekkel egyeztetve a nyári hónapokra ütemezte be az energiacég.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

Duna-Ipoly Nemzeti Park: Az Év Emlőse a vakond. Kinek ne lenne ismerős Zdenek Miler és Eduard Petiska: A kisvakond nadrága meséje? De mit is tudunk pontosan a főszereplő kisemlősről?

A közönséges vakond a cickányalakúak rendjének egyik képviselője. Hengeres teste 12-16 cm hosszúságú lehet, farokhossza pedig 3 cm. Testét koromfekete, bársonyos és tömött szőr fedi, aminek köszönhetően könnyedén leperegnek róla a talajszemcsék, ezzel is segítve a földalatti közlekedést. Ehhez az életmódhoz alkalmazkodtak az érzékszervei is: szemei aprók, fülkagylói nincsenek, szem-és fülnyílásait bőrredővel le tudja zárni. Orra megnyúlt, ormányszerű. Bajuszszőreivel könnyen megtalálja zsákmányállatait a járatrendszerében.  Szintén a föld alatti közlekedést szolgálja erős mellső ásólába. Felszínen ritkán figyelhető meg, csak a járatkészítés során feleslegessé vált és felszínre tolt földkupacokból, másnéven vakondtúrásokból tudjuk, hogy a közelben van.

Vadonleső logója az Év Emlőséről

A földalatti életmódjuk miatt nem igazodnak a napszakok változásához, saját belső órájuk szerint viselkednek, akár nappal vagy éjjel is elindulhatnak táplálékot keresni. Meglepően hosszú, 100 métert is meghaladó járatrendszerébe esett rovarokat, gilisztákat, pajorokat fogyasztja. Érdekesség még, hogy kifejezetten gyorsan halad az ásással, 5-15 métert is megtehet egy óra alatt. Folyosói gyakran átfedik egymást, kissé lefelé haladva lakó-vagy fiaskamrába vezetnek, melyeket fűvel, mohával és egyéb puha anyagokkal tesz otthonossá. Minden folyósó valamilyen célt szolgál: van főbejárat, vészkijárat, közlekedőfolyósók, szellőzőfolyósók és persze vadászfolyósók. Nem alszik téli álmot, hanem erre az időszakra felhalmoz egy kisebb élelemtartalékot férgekből, csigákból. Azonban szüksége van utánpótlásra, hiszen egy nap képes megenni saját testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálékot. Járatrendszerében éléskamrákat alakít ki, ami nem csak a téli hónapokban fontos számára, hanem a vemhes nőstényeknek is nagy segítség. Nem öli meg a tartalékba szánt zsákmányállatait, nehogy idő előtt megromoljanak, csak harapásával lebénítja őket, így azok mozdulatlan várják, hogy megegye őket.

Párzási időszakuk március-június környékére tehető. A nőstény 3-8 vakondfiókának ad életet, melyeket két hónapos korukig szoptat, egy éves korukra válnak ivaréretté. Április-június környékén megszaporodhatnak a túrások a fiatal állatok önállósodásával. Ebben az időszakban keresnek saját területet maguknak a fiatalok, ami nem is olyan könnyű, ugyanis az idősebb felnőttek szigorúan felosztják egymás között a területet, nem engednek betolakodókat a saját parcellájukra. Kifejezetten harciasak tudnak lenni egymással, ha egy jobb élőhelyfolt megszerzése a tét.

Magyarország egész területén előfordul, csak a mocsaras, sziklás és intenzíven művelt területeket kerüli el. A kerttulajdonosok nem mindig örülnek a felbukkanásának, hiszen a szépen megkomponált kert részét eredetileg nem képzik a vakondtúrások. Azonban ez az aprócska emlős hatalmas mennyiségű rovart tud elejteni, így nagy segítségünkre lehet a kártevők elleni védekezésben. Emellett pedig a talaj átforgatásában, korhadó levelek elkeverésében is jelentős szerepe van.

Vadonleső logója az Év Emlőséről

A földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác 1901. évi 24.655. számú körrendelete a mezőgazdaságra hasznos állatok védelme érdekében természetvédelmi oltalom alá helyezte a vakondot, és vele együtt több mint száz madárfaj és néhány más emlősfajt is. Akkor még csak „a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvények”-en kívüli területeken volt rá érvényes a védelem, azóta azonban már teljes védettséget élvez. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke jelenleg 25 000 Ft.

Szükség is van a védelmére, hiszen az 1930-as években majdnem teljes állományuk kipusztult. Tömött, selymes, puha és gyönyörű fekete bundája miatt nagy népszerűségre tett szert a szőrmeiparban, előszeretettel készítettek gereznájukból divatos kalapokat, gallérokat. A gazdasági világválság hatására azonban hanyatlani kezdett a szőrmeipar, így a milliószámra exportált vakondbundára már nem volt kereslet.

Nem csak az emberek jelentenek veszélyt számára. Legyakrabban macskabaglyok köpetében lehet beazonosítani vakondcsontokat, azonban a házimacskák és a menyétek is elkaphatják őket.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park