Természetvédelem
2023 év madara – a barkóscinege
1979-ben indította el “Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a barkóscinege nyerte.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el “Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a barkóscinege nyerte.

Fotó: MME

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
Nevével ellentétben nem valódi cinege, a legutóbbi időkig az afrikai és ázsiai régióra jellemző Timáliafélék (TIMALIDAE) közé sorolták, de a legfrissebb rendszertan már önálló, egyetlen fajt tartalmazó családba (Barkóscinegeléfe – PANURIDAE) tartozónak tekinti.
Elterjedése
Világállománya Eurázsiát kelet-nyugati irányban egy viszonylag keskeny közép-ázsiai sávban szinte teljesen átszelve Írországtól és Nagy-Britanniától Kelet-Kína és Délkelet-Oroszország határvidékéig terjed. Európa a faj elterjedési területének mintegy 15%-át teszi ki, a legészakibb fészkelők a Botteni-öböl keleti partvidékén Közép-Finnországig hatoltak fel, a legdélebbiek Dél-Görögországban a Peloponnészosz-félszigeten élnek. Hazánkban az élőhelyét jelentő nádasokban országszerte elterjedt.

Fotó: MME
Élőhely
A barkóscinege egész életét a természetes és a mesterséges halastavak, mocsarak, árterek, egyéb vízállások nádas-gyékényes növényzetében tölti. Fészeképítési sajátossága miatt különösen kedveli a kiterjedt, akár több kilométer széles nád- és gyékényszegélyeket, ahol a védett (nem aratott) belső részeken vagy a keskenylevelű gyékényesből kiálló több éves avasnád-foltokat talál.

Fotó: MME
Táplálkozás
A tavaszról őszig tartó melegebb hónapokban tápláléka alapvetően apró ízeltlábúakból áll, melyeket a nádszálak csúcsi részétől a vízfelszínig, változatos magaságban keresgélve szedeget össze. Télen a nádi bagolylepkék lárvái mellett elsősorban a nád és a gyékény, kisebb mértékben különböző lágyszárúak magjait fogyasztja, melyek emésztést segítő mechanikai aprítása érdekében homokszemeket csipeget fel.

Fotó: MME
Költés
Fészkét a nádiposzátákkal szemben nem a nád- és gyékényszálak közé, hanem avasnád- vagy nádtorzsa-alapra, megtört nádszálak alá, a vízfelszín fölé 30-40 cm-re vagy magasabbra építi. Mindkét szülő részt vesz a fészeképítésben, ami kettő-négy nap alatt készül el. Fészekalja általában 4-6 tojásból áll, a szülők felváltva kotlanak, majd etetnek, a fiókák 11-12 nap alatt kelnek ki a tojásból, kéthetes korukban repülnek ki, majd három-négyhetesen válnak önállóvá. A párok általában kétszer, alkalmilag háromszor, ritkán akár négyszer is költhetnek egy szezonban. A faj egyik különleges viselkedési sajátossága, hogy a fiatalok a kirepülést követő hetekben, hónapokban párba állnak, és ezek a párok életük végéig együtt maradnak. A költések végén a kirepült fiatalok csapatokat alkotnak, amihez ősszel felnőtt madarak is csatlakoznak, és ezek a csapatok táplálékot keresve együtt kóborolnak a téli nádasban.
Forrás: MME
Természetvédelem
Mintavételezés indult: vizsgálják a víz minőségét a szikes tavakban
Vízmintavételt végeztek a héten – a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében – a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak, amely a tavak állapotának felmérését szolgálja. Különösen fontos mindez az elmúlt évek aszályai után – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető és Unyi Miklós vízügyi koordinátor a legkarakteresebb felső-kiskunsági szikes tavak – Büdös-szék, Böddi-szék, Kelemen-szék, Zab-szék – és a hozzájuk csatlakozó vízterek – Pipás-szék, Libás-szék, Kis-rét – vizéből vettek több ponton mintát. Ezeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézet munkatársa, dr. Boros Emil fogja elemezni a szikes jelleget adó fő tulajdonságok szerint, úgymint a sótartalom által meghatározott vezetőképesség, a pH (kémhatás) és a víz zavarossága.

Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető az egyik vízmintával
Munkatársaink hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy hosszú idő után ismét megteltek vízzel a szikes tómedrek. A vízmélység átlagosan kb. 40 cm, ami még ugyan elmarad az ideálistól, de például a tavalyi évhez képest – amikor jóval kevesebb víz volt a tavakban – jelentős pozitív fejlemény. Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy az aszályos esztendők és ezzel összefüggésben a talajvízszint drasztikus süllyedése milyen hatással volt a szikes tavak állapotára, hiszen ezeknél a sajátos élőhelyeknél a vízkészletet a felszín alatti ásványi anyagokban, sókban gazdag vizek feláramlása határozza meg. A vizek kémiai és fizikai paramétereinek hosszú távú monitoringja sok információt szolgáltathat a szikes tavak állapotának változásáról, ennek követése a száraz, aszályos évek miatt különösen fontos.
“A szikes tavak fokozottan védett területek, amelyek nem látogathatóak!
Bemutatásukat, megtekintésüket a Gulipán-tanösvény teszi lehetővé!”
Munkatársaink az erős szélnek köszönhetően a tólengés különleges jelenségének is szemtanúi lehettek a Zab-széknél. Ilyenkor a tóban lévő vizet a tartós, egy irányból fújó erős szél átnyomja a széliránnyal ellentétes partszakaszra, ahol a partot a hullámzás errodálja, alámossa. Ennek hatására egy-egy szezonban a szikes tó medre akár 30-40 centimétert is vándorolhat, terjeszkedhet évente.
Fotók: Unyi Miklós, szöveg: Hraskó István
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Természetvédelem
Megoldási esély a harkályok falrongálására
2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe.
MME: 2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről.

A fénykép illusztráció. (Fotó: Pixabay)
Megoldást egyedül a szigetelést védő keményburkolatok kínálnak, melyek közül napjainkban már rendelkezésünkre állnak a szélesebb körben alkalmazható, ragasztással rögzíthető, könnyített keményburkolatok.

Szeletelt klinkertégla típusú, ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolat habosított műanyag szigetelésen (fotó: Orbán Zoltán)
A harkályok falrongálása
A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.
A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:
-
- a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;
Harkály falrongálás Budapest belső, nem zöldövezeti részén
(videó: Orbán Zoltán)
Amint az a fenti videón is látható, a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
- A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
- Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
- A falrongáló harkályok ellen védelmet a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
- A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.
(Fotó: Orbán Zoltán)
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok
A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. További alapvető információ a falrongálás elleni védekezés kapcsán, hogy a sima, kemény felületeken nem képesek megkapaszkodni (így ezeket megbontani sem tudják).
Tudjuk róluk, hogy a betont, a téglát, a mű- és terméskövet, a márványt, az üveget, az épületeken alkalmazott fémlemezeket nem bontják meg, ráadásul ezek mintegy felén (a beton, a tégla és a terméskő kivételével) megkapaszkodni sem tudnak. Ezek az anyagok éppen ezért klasszikus, harkályálló épület keményburkolatokat is jelentenek.
Napjainkban már rendelkezésünkre állnak a nem harkályálló szigetelésre ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolatok is, melyek szélesebb körben alkalmazható megoldást jelenthetnek a problémára.

Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt tégla, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően a beugrók fedésére is alkalmasak – 8 fotó, katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
Forrás: Orbán Zoltán – MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Vedlenek a túzokkakasok, készülnek a nászidőszakra
Lassan nászruhát öltenek a Körös-Maros Nemzeti Park területén élő túzokkakasok. Szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
Lassan nászruhát öltenek a Körös-Maros Nemzeti Park területén élő túzokkakasok. Szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
A túzokkakasok évente kétszer vedlenek, míg a tojók csak egyszer. A kakasok második, részleges vedlése a márciusban kezdődő nászidőszakkal, a dürgéssel függ össze. Rendszerint már decemberben megkezdik a vedlést: szürke nyaktollazatukat vörös színűre váltják, és fehér bajusztollakat növesztenek. A bajusztollak egyébként kormeghatározó bélyegek is, minél több és minél hosszabb bajusztollai vannak egy kakasnak, annál idősebb. A kakasok másik korhatározó bélyege a nyak vastagsága, a dürgések következtében ugyanis nyakbőrük kitágul, nyakuk megvastagszik.
A kakasok téli vedlése csak részleges, azaz csak a nyaktollaikat váltják, a többi tollazatuk ugyanaz marad. A tojók és a kakasok teljes vedlése nyáron, júliusban kezdődik.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP
A túzokkakasok tehát már felkészültek a március végén kezdődő, s egészen április végéig (esetenként május elejéig) tartó dürgési időszakra. Most még 35-40 példányos csapatokban mozognak, a tojók pedig a tavalyi csibéikkel vegyes csapatokban járják a határt.
Felhívjuk figyelmüket, hogy KMNPI Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja a korábbi évekhez hasonlóan idén áprilisban is lehetőséget biztosít a túzokdürgés megfigyelésére.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park