Természetvédelem
Sastollakkal a mérgezések nyomában
Az illegális mérgezésekről közölt cikket az MME
Az Ecology and Evolution szaklapban frissen publikált magyar kutatás szerint a hím parlagi sasokat jobban tizedelheti a mérgezés, mint a tojókat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), együttműködésben az Állatorvostudományi Egyetem Molekuláris Ökológia Kutatócsoportjával és a nemzetipark-igazgatóságokkal már több mint két évtizede követi nyomon a hazánkban fészkelő parlagi sasok túlélését. Ennek legfontosabb oka, hogy az elmúlt évtizedekben több mint száz példány esett az illegális mérgezések áldozatául.
Második éves parlagi sas (fotó: Orbán Zoltán – MME)
Ábra: MME
A parlagi sasok félénk és zavarásra érzékeny madarak, ezért nagyon nehéz őket hagyományos módszerekkel egyedileg azonosítani. Ebben áttörést jelentett az a magyar-spanyol tudományos együttműködés során 2005-ben kidolgozott módszer, amely lehetővé teszi, hogy akár egyetlen vedlett tollból is megfelelő mennyiségű és minőségű DNS-t lehessen kivonni.
Ennek segítségével a fészkek környékéről évente gyűjtött vedlett tollakból a kutatócsoport munkatársai DNS-ujjlenyomatot készíthettek. Így minden évben megállapítható a költő madarak kiléte és a sokéves adatsorokból a túlélési rátájuk is megbecsülhető. Egy újonnan publikált tanulmányban azt mutatták ki, hogy a hazánkban költő parlagi sasok túlélése miként függ a mérgezéstől, amely a mai napig az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a fokozottan védett fajra nézve.
Összesen több mint 600 költő parlagi sas (208 hím és 411 tojó) életét követték nyomon az egyedi DNS-ujjlenyomatokkal a vizsgálat 12 éve alatt (2011-2022). Az azonosított hímek jóval alacsonyabb számának az volt az oka, hogy hímektől kisebb eséllyel sikerült vedlett tollat gyűjteni, mivel a költési időszakban főleg a hímek vadásznak, így kevesebb időt töltenek a fészek környékén és kisebb eséllyel hullatják el ott a tollukat. Annak érdekében, hogy a hímekről is elegendő mennyiségű adatot szerezzenek, sok esetben apasági vizsgálattal állapították meg a hímek kilétét a fiókáik DNS-mintáit felhasználva.
Az eredmények alapján a hazánkban költő parlagi sasok éves túlélése általánosságban véve magas (92%), azonban mindkét ivar túlélésében csökkenés volt kimutatható azokban az években, amelyekben nagyobb mértékű volt a mérgezések előfordulása. Az eredmények arra is utalnak, hogy a hímek túlélési rátája a tojókénál erőteljesebben csökkent a mérgezések hatására. Különösen igaz volt ez a 2011-2012-es időszakra, amelyre kifejezetten nagymértékű mérgezés volt jellemző.
A talált ivari különbséget több tényező is okozhatja. Egyrészt, valószínűleg fontos szerepet játszik benne a már előbb említett viselkedésbeli különbség, azaz, hogy a hímek többet vadásznak a költési időszakban, mint a tojók, így feltételezhetően több lehetőségük is van mérgezett tetemmel vagy prédával találkozni. Másfelől a hímek valamivel kisebb termetűek mint a tojók, és emiatt feltehetően kisebb dózisú méreg elfogyasztása is elegendő a pusztulásukhoz.
Az eredmények megerősítik a mérgezések negatív hatását a parlagi sasok populációjára, alátámasztva ezáltal, hogy a mérgezéses esetek felderítése és megelőzése nagy jelentőséggel bír a fokozottan védett parlagi sas megőrzése szempontjából.
A fajmegőrzési programot és a genetikai vizsgálatokat az Európai Unió LIFE Nature programja támogatta (Helicon LIFE és PannonEagle LIFE, www.parlagisas.hu).
Forrás: Zsinka Bernadett PhD-hallgató – MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
A vadlovakat nem viseli meg a téli hideg a Hortobágyon
2026 januárban az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagyobb mennyiségű hó, és hideg érkezett a Pentezug Rezervátumba. H
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026 januárban az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagyobb mennyiségű hó, és hideg érkezett a Pentezug Rezervátumba. Habár mi ettől kicsit elszoktunk, a rezervátumban élő Przewalski-lovak számára ez nem okoz gondot, hiszen a 2025 őszi csapadéktól és viszonylag melegebb hőmérséklettől az élőhelyük vegetációja a nyári aszály után meg tudott újulni annyira, hogy megfelelő zsírtartalékot halmozzanak fel az előttük álló téli időszakra. Köszönhetően ennek az állatok kondíciója és a tömött téli bundája nagyszerű védelmet nyújt a hidegben – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.
Fotó: Csobán Péter
Az ősi vadlófajok a jégkorszakban is remekül boldogultak bolygónk északi féltekén, és a Belső-Ázsiába visszatelepített Przewalski-lovaknak a sokszor hetekig –30 °C alatti hőmérséklettel kell dacolni.
Fotó: Csobán Péter
A Pentezugban még az ilyen zordabb időszakban sem etetik őket, a jelenleg 300 egyedet számláló állományban minden egyed már a Hortobágyon született, és a projekt kezdete óta eltelt több mint negyed évszázad alatt kiválóan alkalmazkodtak az itteni sokszor szélsőséges körülményekhez.
Fotó: Csobán Péter
Mivel sem a mozgásukat (nem tereljük, vagy rekesztjük őket a területen belül), sem az élőhelyüket ( nincs kaszálás, nádvágás ) nem alakítjuk mesterségesen, a téli időszakban a nyáron kevésbé használt területeken ( az északi legelő, zsombékok, nádasok ) legelnek, illetve a befagyott vizek partján a jeget feltörve, valamint a havat fogyasztva jutnak folyadékhoz.
Habár folyamatosan monitorozzák a területet és az állatok mozgását, kondícióját, illetve a természetes nagytestű ragadozók hiányában az állomány nagyságát is szabályozzák, a legjobb amit velük tehetnek, hogy teret adnak nekik és békén hagyják őket, hisz a Przewalski-ló ma már a hortobágyi tulokkal együtt a Pentezugban otthonra és az ember megjelenése előtti nyugalomra talált.
Hortobágyi Nemzeti Park
Pentezug Rezervátum
Csobán Péter
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Madároduk készülnek Szolnokon – önkénteseket várnak a természetvédők
Egész héten, sőt már a múlt héten is a műhelyben dolgoztak a Madármegfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület munkatársai, akik nagyüzemben készítik a madárodukat. Sajnos a saját projektjeikkel így nem tudnak haladni, ezért önkéntesek segítségét kérik.
Önkénteseket keresnek Szolnokon, akik madároduk összeszerelésében tudják támogatni az egyesület munkáját.
A költési szezonra különféle odúkat készítenek, és ehhez a munkához keresnek önkénteseket. A feladatok egyértelműek: összeszerelés, festés, tetőzés, valamint fúrás és csiszolás – áll az egyesület közleményében.
Amennyiben te is csatlakoznál, keresd őket a Facebookon. Kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.
Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.
Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.
A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.
Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.
Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A vadlovakat nem viseli meg a téli hideg a Hortobágyon
Madároduk készülnek Szolnokon – önkénteseket várnak a természetvédők
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Folyamatos a vadetetés az EGERERDŐ Zrt. területén
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
Mesterhármas 1980-ból
