Fokozott ellenőrzések indultak a Rétközben a visszatérő ragadozómadár-mérgezések miatt. A Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz térségére kiterjedő közös járőrözéseket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Természetvédelmi Őrszolgálata, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság és az Ibrányi Rendőrőrs indította el. Az első, sajtónyilvános akciót 2026. március 3-án tartották.

Az első közös szolgálat március 3-án Balsa mellett

2022 óta az említett települések környezetében 27 mérgezés miatt elpusztult állat került elő. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy legalább 12 fokozottan védett sas (hat parlagi sas és hat rétisas) pusztult el mérgezés miatt, de más védett ragadozó madarak, így öt egerészölyv és egy barna rétihéja is az illegális cselekedet áldozatává váltak Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz települések térségében.

A tavaszi időszak kiemelten érzékeny a mérgezések szempontjából. Ez összefügg a ragadozók és az apróvadfajok szaporodási ciklusával, valamint a ragadozógyérítések fő időszakával is. A megelőzés ezért ebben az időszakban különösen fontos. Az idei évben a HNPI természetvédelmi őrszolgálata és az Ibrányi Rendőrőrs járőrei közös ellenőrzéseket indítottak az MME kutyás egységével a mérgezések megelőzése és az elkövetők felderítése érdekében. Az első ilyen ellenőrzésre március 3-án kedd reggel került sor, amely sajtónyilvános esemény volt, így a média képviselői is betekintést nyerhettek a közös munka részleteibe és a méreg- és tetemkereső kutyás egység napi munkájába. A kezdeményezés azonban nem egyszeri akció: a következő hetekben további közös ellenőrzésekre lehet számítani a térségben.

Gávavencsellőn egy korábbi esetnél a bizonyítékok begyűjtése

A cél egyértelmű: megóvni hazánk kiemelkedő természeti értékeit, és üzenetet küldeni arról, hogy a védett állatok ellen elkövetett bűncselekmények nem maradnak következmények nélkül. A közeljövőben az ország más területein is fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.

A fent említett térségben, a korábbi eseteknél a toxikológiai vizsgálatok az elpusztult madarak szervezetében nagy mennyiségű, Magyarországon régóta betiltott növényvédőszer-hatóanyagot, karbofuránt mutattak ki. A rendkívül mérgező szer mezőgazdasági felhasználása 2006 óta tilos, 2008 óta pedig már a birtoklása is bűncselekménynek számít. A korábbi években nem sikerült azonosítani a mérgezések forrását, azonban a tavalyi évben a keresőkutyák segítségével már méreganyaggal kezelt házi baromfi csalétkeket is sikerült felderíteni. Hazánkban nem jellemző, hogy ugyanazon a területen évről évre ismétlődjenek a védett állatok elleni mérgezések, ezért az eset egyértelműen tudatos és visszatérő bűncselekményre utal. Az elkövető(k) láthatóan nem riadnak vissza a felelősségre vonástól, ami indokolttá teszi a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek szorosabb együttműködését.

Az MME 2013 óta működteti méreg- és tetemkereső kutyás egységét, amelynek elsődleges feladata a védett madárfajok ellen elkövetett bűncselekmények terepi helyszínelése országszerte a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával együttműködésben. A speciálisan képzett kutyák eddig több mint 1100 mérgezett állatot és csalétket találtak meg, kulcsszerepet játszva többek között a fokozottan védett parlagi sas és a kerecsensólyom kárpát-medencei állományának védelmében. Az MME kutyás egysége a kezdetek óta szoros és hatékony együttműködésben dolgozik az Országos Rendőr Főkapitánysággal a munkakutyák kiképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban, valamint segíti a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát is az országos jelentőségű madármérgezési ügyek felderítése kapcsán.

A fokozottan védett sasok mérgezése rendszeresen megtörténik a térségben

Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége 2023 és 2028 között az Európai Unió és a magyar állam támogatásával a LIFE SakerRoads projekt (LIFE-2021-SAP-NAT-NATURE-101074704) keretében dolgozik a ragadozó madarak ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében.