Keressen minket

Természetvédelem

Nyilatkozat

Az MME vezetősége nyilatkozatot adott közzé:

Közzétéve:

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezúton szeretne reagálni az elmúlt két hét történéseire, melynek kapcsán a egyesületünket is érte elmarasztalás.

Fotó: MME

A háttér
A szeptember közepi hideg és csapadékos időjárás a hazánk területén tartózkodó fecskék tömeges legyengüléséhez és pusztulásához vezetett. Ezen haváriahelyzet közepette a Zala megyei helyi csoportunk vezetői a legyengült fecskék mentésébe és etetésébe kezdtek a Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomáson megjelenő laikus önkéntes segítők közreműködésével. Szeptember 16-án ebben a helyzetben érkezett egy hatósági ellenőrzés a gyűrűző állomásra, ami bár jogszerű volt, véleményünk szerint mind időzítésében, mind a megtett intézkedések egy részében szerencsétlen és indokolatlan volt. Ezt egyes önkéntesek széles körben kezdték támadni és részinformációk alapján a kialakult helyzetről a média teljesen félrevezető tájékoztatást adott.

Fenékpuszta
A Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomást az MME Zala Megyei Helyi Csoportja működteti, ahol a madármentés a madárgyűrűző állomás önkéntes, civil vezetőinek döntése volt, a madármentés nem tartozik az MME tevékenységi körébe. Egy ideje világossá vált számunkra, hogy a megfelelő engedélyek és körülmények hiánya miatt a madármentés Fenékpusztán nem folytatható, a Helyi Csoport vezetősége, majd az MME Elnöksége is úgy döntött, hogy a mentési tevékenységet fel kell számolni.

A felszámolási munka számos nehezítő körülmény miatt elhúzódott, és az MME el kell ismerje a felelősségét abban, hogy a helyzet mindenki számára megnyugtató rendezését nem tudta kellő időben elérni. Ha ez a folyamat a határozatban szabott határidőig befejeződik, akkor az egyébként jogosan elrendelt, ám időzítésében mindenképp áttervezést igénylő hatósági intézkedésre sem lett volna szükség, és ez a szerencsétlen egybeesés megelőzhető lett volna. Az MME vezetése az egész Egyesület nevében is sajnálatát fejezi ki emiatt.

Az MME országos madármentésre nem berendezkedett természetvédelmi szervezet, ezért madármentés témában leginkább hiteles szakmai tanáccsal tudja ellátni a lakosságot. A lakosság tájékoztatásán és a környezeti nevelési programjainkon túl tevékenységeink elsődleges célja, hogy Helyi Csoport-hálózatunkkal és más szakmai szervezetekkel együttműködve olyan fajmegőrzési és élőhelyvédelmi programokat valósítsunk meg, amelyekkel hosszú távon tudjuk biztosítani hazánk madarainak fennmaradását. Tagjaink és támogatóink is a hitelességünk miatt tartanak ki 50 év óta mellettünk, amelyet ezúton is köszönünk, továbbá köszönjük a nagyszámú, laikus madárbarát munkáját is, amely felbecsülhetetlen értékű!

Őszintén reméljük, hogy a munkatársainkat ért fenyegetések ellenére továbbra is az elmúlt 50 évünk sikereit figyelembe véve fogják megítélni egyesületünket. Egyúttal tisztelettel kérünk mindenkit, hogy bármelyik hibás vagy hibásnak vélt felet kíméljék meg a további szóbeli vagy írásbeli fenyegetésektől, meghurcolástól, mert egyetlen egyedet vagy fajt sem lehet agresszív fenyegetésekkel megmenteni, kizárólag összefogással és magas szintű szakmai munkával van erre lehetőség.

 

Az MME tevékenységét az Éves jelentésünk részletesen bemutatja, a 2023-as év jelentése itt érhető el: https://mme.hu/sites/default/files/2024-05/mme-eves-2023_web.pdf
A korábbi évek tevékenységeit bemutató éves jelentések az Átláthatóság menüpontunkban érhető el: https://mme.hu/atlathatosag

Madármentés téma az MME oldalán: https://mme.hu/madarmentes
Fecskevédelem téma az MME oldalán: https://mme.hu/fecskevedelem

Forrás: MME

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom