A pilisvörösvári rendőrök folytatták az ellenőrzéseket. Akciót tartottak az egyenruhások 2023. január 16-án reggel Solymáron és Pilisvörösváron. A kirajzás célja elsősorban a falopások, illegális fakitermelések megelőzése, megakadályozása volt, de értelemszerűen egyéb szabályszegések mellett sem mentek el.
A pilisvörösvári rendőrök folytatták az ellenőrzéseket. Akciót tartottak az egyenruhások 2023. január 16-án reggel Solymáron és Pilisvörösváron. A kirajzás célja elsősorban a falopások, illegális fakitermelések megelőzése, megakadályozása volt, de értelemszerűen egyéb szabályszegések mellett sem mentek el.
A fényképen látható autót Patalom és Büssü között fogták meg a rendőrök 2017-ben. Fotó: Rendőrség
A rend őrei 15 sofőrrel szemben állapítottak meg kisebb fokú közlekedési szabálysértést, melyet minden esetben helyszíni bírsággal szankcionáltak. Két sofőr közigazgatási bírságot kapott, mivel nem használták a biztonsági övet.
A Pilisvörösvári Rendőrőrs munkatársai a jövőben is rendszeresen szerveznek hasonló ellenőrzéseket.
2017. januárjában, Pándon fát loptak egy Opel Corsával. Fotó: Rendőrség
Egyben továbbra is kérik mindenkitől, bizonytalan eredetű faanyagot ne vásároljanak! Ha gyanús tüzelőt árusító teherautót látnak, gyanús emberek ajánlanak „rendkívül kedvező” áron tűzifát, hívják a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-1-236-2883 telefonszámon, vagy tegyenek bejelentést a 112 központi segélyhívón!
Mintavételezés indult: vizsgálják a víz minőségét a szikes tavakban
Vízmintavételt végeztek a héten – a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében – a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak, amely a tavak állapotának felmérését szolgálja. Különösen fontos mindez az elmúlt évek aszályai után – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető és Unyi Miklós vízügyi koordinátor a legkarakteresebb felső-kiskunsági szikes tavak – Büdös-szék, Böddi-szék, Kelemen-szék, Zab-szék – és a hozzájuk csatlakozó vízterek – Pipás-szék, Libás-szék, Kis-rét – vizéből vettek több ponton mintát. Ezeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézet munkatársa, dr. Boros Emil fogja elemezni a szikes jelleget adó fő tulajdonságok szerint, úgymint a sótartalom által meghatározott vezetőképesség, a pH (kémhatás) és a víz zavarossága.
Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető az egyik vízmintával
Munkatársaink hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy hosszú idő után ismét megteltek vízzel a szikes tómedrek. A vízmélység átlagosan kb. 40 cm, ami még ugyan elmarad az ideálistól, de például a tavalyi évhez képest – amikor jóval kevesebb víz volt a tavakban – jelentős pozitív fejlemény. Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy az aszályos esztendők és ezzel összefüggésben a talajvízszint drasztikus süllyedése milyen hatással volt a szikes tavak állapotára, hiszen ezeknél a sajátos élőhelyeknél a vízkészletet a felszín alatti ásványi anyagokban, sókban gazdag vizek feláramlása határozza meg. A vizek kémiai és fizikai paramétereinek hosszú távú monitoringja sok információt szolgáltathat a szikes tavak állapotának változásáról, ennek követése a száraz, aszályos évek miatt különösen fontos.
“A szikes tavak fokozottan védett területek, amelyek nem látogathatóak!
Bemutatásukat, megtekintésüket a Gulipán-tanösvény teszi lehetővé!”
Munkatársaink az erős szélnek köszönhetően a tólengés különleges jelenségének is szemtanúi lehettek a Zab-széknél. Ilyenkor a tóban lévő vizet a tartós, egy irányból fújó erős szél átnyomja a széliránnyal ellentétes partszakaszra, ahol a partot a hullámzás errodálja, alámossa. Ennek hatására egy-egy szezonban a szikes tó medre akár 30-40 centimétert is vándorolhat, terjeszkedhet évente.
2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe.
MME: 2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről.
A fénykép illusztráció. (Fotó: Pixabay)
Megoldást egyedül a szigetelést védő keményburkolatok kínálnak, melyek közül napjainkban már rendelkezésünkre állnak a szélesebb körben alkalmazható, ragasztással rögzíthető, könnyített keményburkolatok.
A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.
(Fotó: Orbán Zoltán)
A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:
a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;
Harkály falrongálás Budapest belső, nem zöldövezeti részén
(videó: Orbán Zoltán)
Amint az a fenti videón is látható, a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
(Fotó: Orbán Zoltán)
A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
A falrongáló harkályok ellen védelmet a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.
(Fotó: Orbán Zoltán)
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok
A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. További alapvető információ a falrongálás elleni védekezés kapcsán, hogy a sima, kemény felületeken nem képesek megkapaszkodni (így ezeket megbontani sem tudják).
Tudjuk róluk, hogy a betont, a téglát, a mű- és terméskövet, a márványt, az üveget, az épületeken alkalmazott fémlemezeket nem bontják meg, ráadásul ezek mintegy felén (a beton, a tégla és a terméskő kivételével) megkapaszkodni sem tudnak. Ezek az anyagok éppen ezért klasszikus, harkályálló épület keményburkolatokat is jelentenek.
Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt tégla, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően a beugrók fedésére is alkalmasak – 8 fotó, katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Vedlenek a túzokkakasok, készülnek a nászidőszakra
Lassan nászruhát öltenek a Körös-Maros Nemzeti Park területén élő túzokkakasok. Szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
Lassan nászruhát öltenek a Körös-Maros Nemzeti Park területén élő túzokkakasok. Szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.
Fotó: Czifrák Gábor – KMNP
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
A túzokkakasok évente kétszer vedlenek, míg a tojók csak egyszer. A kakasok második, részleges vedlése a márciusban kezdődő nászidőszakkal, a dürgéssel függ össze. Rendszerint már decemberben megkezdik a vedlést: szürke nyaktollazatukat vörös színűre váltják, és fehér bajusztollakat növesztenek. A bajusztollak egyébként kormeghatározó bélyegek is, minél több és minél hosszabb bajusztollai vannak egy kakasnak, annál idősebb. A kakasok másik korhatározó bélyege a nyak vastagsága, a dürgések következtében ugyanis nyakbőrük kitágul, nyakuk megvastagszik.
A kakasok téli vedlése csak részleges, azaz csak a nyaktollaikat váltják, a többi tollazatuk ugyanaz marad. A tojók és a kakasok teljes vedlése nyáron, júliusban kezdődik.
Fotó: Czifrák Gábor – KMNP
A túzokkakasok tehát már felkészültek a március végén kezdődő, s egészen április végéig (esetenként május elejéig) tartó dürgési időszakra. Most még 35-40 példányos csapatokban mozognak, a tojók pedig a tavalyi csibéikkel vegyes csapatokban járják a határt.
Felhívjuk figyelmüket, hogy KMNPI Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja a korábbi évekhez hasonlóan idén áprilisban is lehetőséget biztosít a túzokdürgés megfigyelésére.
