Természetvédelem
Sikeresen költöttek a fehér gólyák
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés:
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés, amelyhez csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. A 2024-es, teljes Magyarországot lefedő cenzus adatelemzése még nem zárult le, de az előzetes adatok alapján 1958 óta az egyik legmagasabb átlagos fészkenkénti fiókaszámot hozta az idei év.

Fotó: MME
A sikertelen párokkal együtt a fészkenkénti átlagos fiókaszám 2,9. Ennél csak 2000-ből (3,0) és 2011-ből (3,1) ismerünk magasabb értéket (a sokéves átlag 2,4). Mindebben közrejátszhatott a madarak sikeres telelése és vonulása, a táplálékmennyiséget növelő tavaszi csapadék, majd a kis fiókák növekedésében kritikus több napos hideg-esős periódusok elmaradása is.
A felmérésben az MME önkéntesei mellett (akik főként a Turdus telefonos alkalmazás segítségével gyűjtötték az adatokat) egyes nemzetipark-igazgatóságok munkatársai is részt vettek, így még csak az ismert fészek feléről áll rendelkezésre információ az MME TermészetLesen adatbázisában (a kalkuláció 2941 gólyapár adatai alapján készült). Az viszont már most is látszik, hogy a 2019-ben tapasztalt 4000 páros mélypontról az utóbbi években felfelé elmozduló gólyaállomány idén is mutatott némi növekedést.
A becslések alapján 12–13 ezer gólyafióka repülhetett ki 2024-ben Magyarországon. Ez a költőpárok alacsonyabb száma miatt csak a sokéves átlagnak felel meg, a korábbi nagyobb állomány egy gyengébb évben is több fiókát repíthetett összességében. A fiókaszám átlagos értéke önmagában azt sem jelzi, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióban vágnak neki az önálló életnek. Sok tényezőtől függ, hogy megérik-e az ivarérettséget jelentő 3-5 éves kort. Mindez egyrészt figyelmeztetés is, hogy vannak feladataink a gólyavédelem terén (táplálkozóhelyek megőrzése, fészkek védelme, áramütések megelőzése stb.), másrészt bizakodásra is alapot ad, hogy elegendő utánpótlást jelent ahhoz, hogy a következő években se csökkenjen gólyaállományunk.
Forrás: MME
Természetvédelem
A vadlovakat nem viseli meg a téli hideg a Hortobágyon
2026 januárban az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagyobb mennyiségű hó, és hideg érkezett a Pentezug Rezervátumba. H
2026 januárban az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagyobb mennyiségű hó, és hideg érkezett a Pentezug Rezervátumba. Habár mi ettől kicsit elszoktunk, a rezervátumban élő Przewalski-lovak számára ez nem okoz gondot, hiszen a 2025 őszi csapadéktól és viszonylag melegebb hőmérséklettől az élőhelyük vegetációja a nyári aszály után meg tudott újulni annyira, hogy megfelelő zsírtartalékot halmozzanak fel az előttük álló téli időszakra. Köszönhetően ennek az állatok kondíciója és a tömött téli bundája nagyszerű védelmet nyújt a hidegben – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.

Fotó: Csobán Péter
Az ősi vadlófajok a jégkorszakban is remekül boldogultak bolygónk északi féltekén, és a Belső-Ázsiába visszatelepített Przewalski-lovaknak a sokszor hetekig –30 °C alatti hőmérséklettel kell dacolni.

Fotó: Csobán Péter
A Pentezugban még az ilyen zordabb időszakban sem etetik őket, a jelenleg 300 egyedet számláló állományban minden egyed már a Hortobágyon született, és a projekt kezdete óta eltelt több mint negyed évszázad alatt kiválóan alkalmazkodtak az itteni sokszor szélsőséges körülményekhez.

Fotó: Csobán Péter
Mivel sem a mozgásukat (nem tereljük, vagy rekesztjük őket a területen belül), sem az élőhelyüket ( nincs kaszálás, nádvágás ) nem alakítjuk mesterségesen, a téli időszakban a nyáron kevésbé használt területeken ( az északi legelő, zsombékok, nádasok ) legelnek, illetve a befagyott vizek partján a jeget feltörve, valamint a havat fogyasztva jutnak folyadékhoz.

Habár folyamatosan monitorozzák a területet és az állatok mozgását, kondícióját, illetve a természetes nagytestű ragadozók hiányában az állomány nagyságát is szabályozzák, a legjobb amit velük tehetnek, hogy teret adnak nekik és békén hagyják őket, hisz a Przewalski-ló ma már a hortobágyi tulokkal együtt a Pentezugban otthonra és az ember megjelenése előtti nyugalomra talált.
Hortobágyi Nemzeti Park
Pentezug Rezervátum
Csobán Péter
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Madároduk készülnek Szolnokon – önkénteseket várnak a természetvédők
Egész héten, sőt már a múlt héten is a műhelyben dolgoztak a Madármegfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület munkatársai, akik nagyüzemben készítik a madárodukat. Sajnos a saját projektjeikkel így nem tudnak haladni, ezért önkéntesek segítségét kérik.

Önkénteseket keresnek Szolnokon, akik madároduk összeszerelésében tudják támogatni az egyesület munkáját.
A költési szezonra különféle odúkat készítenek, és ehhez a munkához keresnek önkénteseket. A feladatok egyértelműek: összeszerelés, festés, tetőzés, valamint fúrás és csiszolás – áll az egyesület közleményében.
Amennyiben te is csatlakoznál, keresd őket a Facebookon. Kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.

Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.

Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.

A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.

Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.

Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.





