Természetvédelem

Kékvércse rekorddöntés, és a munka, ami mögötte van

Közzétéve:

2023.03.06.

Feltöltő:

Bükki Nemzeti Park: A kék vércsék (Falco vespertinus) ugyan még bőven az afrikai telelőhelyeiken időznek, de már most el kell kezdeni illően felkészülnünk érkezésükre. Felkészülnünk ugyanúgy, mint ahogy az elmúlt 2 évtizedben is tettük.

Kék vércse hím. (Fotó: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László – Bükki Nemzeti Park)

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

A kék vércse, híresebb társaihoz – a parlagi sashoz (Aquila heliaca) és a kerecsensólyomhoz (Falco cherrug) – hasonlóan a keleti füves puszták ragadozó madara, és elterjedési területének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. A kisebb termetű sólyomfélék (Falconidae) közé tartozik, tápláléka is ennek megfelelően elsősorban rágcsálókból és rovarokból áll, de megfogja a gyíkokat és a békákat is. Akárcsak a többi sólyomfaj, ő sem épít fészket magának, hanem más madarak fészkeit foglalja el, és ha teheti, akkor ráadásul telepesen szeret költeni. Ezért régebben elsősorban a vetési varjak (Corvus frugilegus) fészektelepein nevelte fiókáit, ezek hiányában pedig leggyakrabban a szarkák (Pica pica) és a dolmányos varjak (Corvus cornix) gallyfészkeit foglalja el. Ám utóbbiak nem telepeken, hanem magányosan álló fészkeikben költenek (ún. szoliter módon), ezért a kékvércse-párok nem tudják kihasználni a többi vércse által nyújtott védelmet, így a költési sikerük is jelentősen elmarad a telepeken szaporodó fajtársaikétól. Ezek a telepek még azért is ideálisak a kék vércsék számára, mivel a vetési varjak jóval korábban kezdenek fészkelésbe, mint ahogy a vércsék megérkeznének a telelésből (április végén, május első felében), így a vércsék költése is később kezdődik, és általában ekkorra már a varjak fiókái el is hagyták a fészkeiket. Így május második felére már üres, de jó állapotú varjúfészkek várják a vércséket. Ezért is választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2009-ben a kék vércsét és a vetési varjat közösen az „év madarának”. A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500 ezer Ft.

Ember a fán, avagy a vércsék fészkelőhely-ellenőrzésének művészete. (Fotó: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László – Bükki Nemzeti Park)

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi mit is tehetünk február-március hónapokban a kék vércsékért, ha egyszer még ilyenkor valahol Afrikában járnak? Ennek megértéséhez még azt is érdemes tudnunk, hogy az 1990-es évekre, az üldöztetés hatására a hazai vetésivarjú-költőállomány jelentősen visszaesett, és ráadásul a gyepeken álló facsoportokból sokszor a települések parkjaiba költöztek be. Ide a kék vércsék nem követték őket, mivel az ő életterük az elsősorban szarvasmarhával, extenzíven legeltetett füves puszták, ahol egész nyáron találnak élelmet maguknak. A pásztoroló legeltetéssel folytatott területkezelés azért kedvezőbb számukra, mint a kaszálással történő, mivel így nem egyszerre tűnik el az a fűtömeg, amiben a táplálékukul szolgáló állatok élnek. Ezért ugyan a kaszálás után pár napig fokozott táplálékbőség áll fenn, hisz elvész a pockokat, sáskákat elrejtő növényzet, ám miután ezek elfogytak, nem marad semmi ehető a vércsék számára. (A gyepek és a legeltetés fontosságáról ezekben a cikkekben is értekeztünk: https://www.bnpi.hu/hu/hir/kik-laknak-a-fuben-avag… és https://www.bnpi.hu/hu/hir/meddig-a-szem-ellat-pus… .) A vércsék azért sem költöztek be a varjak után a falvakba, városokba, mert ezek a madarak idehaza nem különösebben „kedvelik” az emberek közvetlen közelségét.

Mesterséges vércseládát foglaló kék vércse tojó. (Fotó: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László – Bükki Nemzeti Park)

Így hát elsődlegesen a megszűnt fészektelepeket kellett pótolni, természetesen az élőhelyükül szolgáló gyepek megőrzése mellett. Ezért a Dél-Borsodi Tájegység szakemberei, önkéntesekkel és különböző civil szervezetek lelkes segítőivel karöltve, mesterséges fészkelőhelyeket, ún. vércsetálcákból és/vagy vércseládákból álló telepeket helyzetek ki a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben és annak közvetlen közelében. Ezt kezdetben saját maguk által gyártott vagy különböző kisebb pályázatok során elnyert pénzösszegek segítségével beszerzett vércseládák és -tálcák segítségével valósították meg, később pedig hatalmas segítséget jelentett „A kék vércse védelme a Pannon régióban – LIFE05/NAT/H/000122” elnevezésű, 2006-2009 között futott Life Nature pályázat. A Life pályázat lezárulta óta ez a védelmi tevékenység a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vásárolt, illetve a helyi természetvédelmi őrök és az MME Bükki Helyi Csoportjának önkéntesei által felújított/összekalapált ládákkal zajlott és zajlik jelenleg is (https://www.mme.hu/bukki-helyi-csoport/vercsetelep… ). Ezúton is köszönjük a lelkes segítségüket!

A vércseládák mellett a szalakótaodúk renoválásának, kihelyezésének is most van az ideje. (Fotó: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László – Bükki Nemzeti Park)

A mesterséges vércsetelepek létrehozásával nem „csak” a kék vércséknek nyújtunk fészkelőhelyet, hanem nagy számban foglalják el más fajok is, így a vörös vércsék (Falco tinnunculus), erdei fülesbaglyok (Asio otus), csókák (Corvus monedula), sőt, időnként még a szalakóták (Coracias garrulus) is ezekben nevelik a szaporulatukat. A „vércsetelepes” facsoportokban pedig szívesen megtelepszenek a búbosbankák (Upupa epops), örvös galambok (Columba palumbus) és a Grassland IP Life címermadarául választott kis őrgébicsek (Lanius minor) is. Sajnos időnként a szőrmés ragadozók ugyancsak felfedezik maguknak ezeket a helyeket, és egy-egy nyest (Martes foina) komoly károkat tud okozni a fészkelő állományban. Sőt, olyan is megesett már, hogy falopás, illetve vandalizmus miatt semmisültek meg vércseládák.

Fiatal kis őrgébics, aki egy vércsetelep szomszédságában kelt ki. (Fotó: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László – Bükki Nemzeti Park)

Az aktív védelmi tevékenységnek meg is lett az eredménye, hiszen a 2006-os mélypontot követően, mikor a teljes Borsodi-Mezőségen mindössze 26 pár kékvércse-párt találtunk, mára jelentősen növekedett az állományuk. Már 2009-ben 153 pár költött a térségben, ami nagyjából állandósult a következő években is, leszámítva a 2011-et, amikor is mindössze 105 pár fészkelt a területen. 2018-ban 169 pár, 2019-ben 164 pár, 2020-ban 153 pár, 2021-ben 155 pár, 2022-ben pedig, minden eddigi feljegyzett rekordot megdöntve, 190 pár kék vércse telepedett meg a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben! A tavalyi évben ezek javarészt a 13 ismert fészektelep valamelyikén voltak, de azért közel tucatnyi szaporodó párt így is szoliter költésben fedeztünk fel. A vércsék által szívesen választott költőtelepek közül kiemelkedik a Mezőcsát térségében lévő három akáccsoportban elhelyezkedő, amely 2021-ben Magyarország legnagyobb kékvércse-telepe volt! Ekkor 80 pár fészkelt itt. 2022-ben ezt a rekorder címet ugyan „elvesztette”, de ezen nem bánkódunk, hiszen tavaly itt már 90 pár kezdett költésbe! A vércsefiókák jelentős részére ornitológiai és színes gyűrű is kerül, így próbáljuk nyomon követni az itt kikelő madarakat, de erről bővebben talán majd egy másik cikkben. (Erről olvasnivaló: https://www.mme.hu/bukki-helyi-csoport/kek-vercse-gyuruzes-farkas-tanyan)

Amiért mindezt tesszük: egy mesterséges ládából kikukucskáló kékvércse-fióka. (Fotó: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László – Bükki Nemzeti Park)

Célunk, hogy ez a pozitív tendencia folytatódjon, és ehhez ugyanúgy szükség van a lelkes önkéntesekre és a hivatásos természetvédőkre, mint ahogy a helyi gazdálkodókra is. Hiszen mi rakhatunk ki száz meg száz vércseládát (már ha van), javíthatjuk őket napestig, ha a kék vércse táplálékát biztosító területek nincsenek megfelelő módon kezelve. Ezeknek a füves élőhelyeknek és a hozzá kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése a célja a LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projektnek is, amely az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg: http://www.grasslandlifeip.hu

„Szarvasvércse”. (Fotó: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László – Bükki Nemzeti Park)

Végezetül pedig reméljük, hogy a folyamatos munkának köszönhetően, az idei év végén megint arról adhatunk majd hírt, hogy 2023-ban ismét pozitív rekordot döntött a Borsodi-Mezőségen (sikeresen) költő kékvércse-párok száma!

Forrás: Balázs Péter. Seres Mihály Nándor – Bükki Nemzeti Park

Fotók: Balázsi Péter, Seres Mihály Nándor, Tóth László

Következő cikk

Milyen hatással van a műanyag a termőföldekre?

Ne hagyd ki

Lezárult a történelmi növényvédő szer-hulladékok elszállítása

Természetvédelem

A megfelelő tájgazdálkodás segíthet megelőzni az erdőtüzeket

Az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről tárgyaltak az Európai Parlament ENVI Bizottságának június 1-jei ülésén.

Published

15 óra

2026.07.15.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az erdő- és vegetációtüzek megelőzése nem csupán azt jelenti, hogy reagálunk, amikor a tűz már fellángolt. A megelőzés azon is múlik, hogyan kezelik Európa vidéki tájait az év egészében.

Fotó: FACE

Ez volt az egyik legfontosabb üzenete az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága, az ENVI június 1-jei ülésének. A képviselők az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről cseréltek véleményt Jessika Roswall környezetvédelemért, vízügyi rezilienciáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztossal, valamint Hadja Lahbib felkészültségért, válságkezelésért és egyenlőségért felelős biztossal.

A stratégiát 2026 márciusában fogadták el, azt követően, hogy az előző évben Európa-szerte több mint egymillió hektárnyi terület égett le.

Roswall biztos hangsúlyozta, hogy az erdő- és vegetációtüzekkel kapcsolatos szakpolitika középpontjában a megelőzésnek, a felkészültségnek és a hosszú távú ellenálló képességnek kell állnia. A tűzállóbb tájak kialakítását összekapcsolta a fenntartható mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással, a változatos területhasználattal, az éghető növényi anyag felhalmozódásának csökkentésével, valamint a gazdaságilag életképes vidéki térségek fenntartásával. Kiemelte azt is, hogy a földterületek felhagyása jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát.

A vita során a Natura 2000 hálózatról is szó esett. Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a természetvédelemnek és az erdőtűzkockázat kezelésének kölcsönösen erősítenie kell egymást. Olyan iránymutatásokra is hivatkozott, amelyek szerint a legeltetés és az ellenőrzött égetés védett területeken is alkalmazható, amennyiben ezek összeegyeztethetők a természetvédelmi célkitűzésekkel.

A FACE szerint a vita azt mutatja, hogy a természet védelme és a területek aktív kezelése kéz a kézben járhat. A gazdálkodók, erdészek, vadászok, földtulajdonosok és helyi közösségek egyaránt hozzájárulnak az ellenállóbb tájak fenntartásához, a területek felhagyásának mérsékléséhez és a vadon élő állatok élőhelyeinek megőrzéséhez.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szélerőmű–madár konfliktustérképet készített az MME

Az MME szakemberei levélben keresték meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert.

Published

20 óra

2026.07.15.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Levélben kerestük meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület konfliktustérképet készített, hogy a károkozás minimalizálása érdekében a jogszabályalkotásnál és a szélerőművek tervezésénél is kellő súllyal figyelembe tudják venni a döntéshozók a természetvédelmi szempontokat.

Fotó: MME

Az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kapott teret a hírekben. Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését – ez fontos lépés a fenntartható és klímabarát energiatermelés felé –, ugyanakkor ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra – és azon belül is a veszélyeztett madárfajokra – gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak, vagy éppen a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

A közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni az hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos térképet (ún. konfliktustérképet) állított össze.

A cél az, hogy a hazai szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természetvédelmi, és azon belül a madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. A körültekintő tervezéssel most még könnyen megelőzhető, hogy az olyan természeti értékeink, mint az Európai Unióban elsősorban Magyarországon élő parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, túzok, vagy éppen a közkedvelt fehér gólya hazai állományai jelentősen károsodjanak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a most közreadott konfliktustérkép egy a politikai folyamatokra válaszul, a már rendelkezésre álló adatok alapján gyorsan összeállított munkaanyag, amely egy esetleges szakmai együttműködés keretében folyamatosan frissítendő, és további terepi és tudományos adatokkal szükséges kiegészíteni.

Az elkészült szakanyagot az Élő Környezetért felelős, valamint a Gazdasági és Energetikai Minisztériumoknak is átadtuk, illetve felajánljuk szakmai együttműködésünket a madarak és szélerőművek jövőbeli konfliktusának csökkentése érdekében.

A tanulmány és térkép honlaphírben érhető el: https://mme.hu/hirek/2026/07/14/level_kapitany_istvannak_szeleromumadar_konfliktusterkepet_keszitett_az_mme

Forrás: MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

KITEKINTŐ – Németország: Farkasok testközelből

Published

2 nap

2026.07.14.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Seregély József élménybeszámolója Észak-Bajorországból:

Nyár közepén kedves ismerősök meghívtak egy vadfotós workshopra egy észak-bajorországi vadrezervátumba, ahol az volt a kitűzött cél, hogy nagyragadozókat kapjunk lencsevégre. Kaptam a lehetőségen, hiszen meglehetősen megterhelő munkám mellett, gyakran csak a vadfotózás képes igazán kikapcsolni. A lehetőség pedig, hogy olyan fajokat is fényképezhessek, amelyeket idehaza jó esetben csak állatkertben láthatnék, egészen feldobott.

Nyolcórás autóút és két ország átszelése után megérkeztünk a szálláshelyünkre, egy kis faluba. Ezzel kezdetét vette a szűk egyhetes, ám kalandokban gazdag alvásmegvonásunk, hiszen a ragadozók legfőképpen a kora hajnali, illetve az alkonyat utáni órákban aktívak. Ilyenkor azonban még a fényképezőgépeink szenzorai és nagy fényerejű objektívjeink is képesek megörökíteni őket. A túra egyik fénypontját, a számos megfigyelhető faj közül, természetesen a szürke farkas jelentette.