Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének terepi programjai során a résztvevők két különleges alföldi erdőterület, a nyíregyházi Sóstói-erdő és a Debreceni Nagyerdő erdőkezelési gyakorlatával is megismerkedhettek. A szakmai programok középpontjában a tölgygazdálkodás, a természetvédelmi és közjóléti célok összehangolása, az invazív fafajok visszaszorítása, valamint a klímaváltozás és a vízhiány jelentette kihívások kezelése állt – tájékoztatott a Nyírerdő Zrt.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

Natura 2000-es parkerdő Nyíregyháza mellett

A nyíregyházi Sóstói-erdőben zajló erdőkezelői tevékenységet is bemutatták a Vándorgyűlés szervezői.

A 370 hektáros erdőterület zöld szigetként köti össze a várost és Sóstófürdőt. Az erdő legnagyobb, állami tulajdonú részének kezelője a Nyíregyházi Erdészet.

Az erdei séta során a résztvevők hallhattak a mesterséges erdőfelújításról, a szerkezetátalakításról, az invazív fafajokról és azok visszaszorításáról, valamint az itt folyó avaráthelyezéses kísérletről.

Szó esett a talajvíz-visszapótlási tervekről, a madárodú-programról, valamint a lakossági és ifjúsági szemléletformálásról is.

A program arra is választ adott, hogyan lehet a természetvédelmi és közjóléti célok elérését üzemi keretek között biztosítani.

A szakmai programot követően a résztvevők a Sóstói Múzeumfaluban a tirpák hagyományokból kaptak látható, hallható és kóstolható ízelítőt.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

Közel 200 éves kocsányos tölgyes a Debreceni Nagyerdőben

A Vándorgyűlés másik terepi programja Debrecenbe vezetett.

A résztvevők elsétáltak a Debreceni Nagyerdő legidősebb, csaknem 200 éves kocsányos tölgyes állományához, ahol az erdő történetéről, természetvédelemről és az erdész elődök munkásságáról hallhattak.

Soha nem látott akciókkal, outlet fegyverekkel érkezett a Benelli! Részletekért kattintson a képre!

Felidézték a Magyarország természetvédelmi törzskönyvében 1-es számú tételként szereplő, 36 hektáros nagyerdei erdőterület bejegyzésének történetét, valamint kiváló erdészelődök munkásságát.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

A jelenkor kihívásaira is választ keresnek

A múltidézés mellett a jelenkor kihívásai és a Debreceni Erdészet erdőkezelési megoldásai is bemutatásra kerültek.

Az erdészet központjában a résztvevők a Nagyerdő és az Erdőspuszták tavainak ökológiai vízpótlása érdekében indított Civaqua programról hallhattak.

A szakmai programot követően a Hortobágy különleges ízeivel ismerkedtek meg a vendégek.

Zárásként a belvárosban felkeresték a Református Nagytemplomot, és ellátogattak a líciumfához is, amely a hagyomány szerint a reformáció egyik szimbóluma.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

Közös kihívások, eltérő erdőkezelési megoldások

A nyíregyházi és a debreceni program jól mutatta, hogy az alföldi tölgyesek kezelésében ma már egyszerre kell figyelembe venni a természetvédelmi, gazdasági, közjóléti és vízgazdálkodási szempontokat.

Miközben a Sóstói-erdőben a szerkezetátalakítás, az invazív fajok visszaszorítása és a talajvíz-visszapótlás került előtérbe, a Debreceni Nagyerdőben az idős kocsányos tölgyesek megőrzése és az ökológiai vízpótlást szolgáló Civaqua program kapott hangsúlyt.

Nyírerdő Zrt.

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla

A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.

A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla

A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.

Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!

A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.

Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla

Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre

A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.

A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.

Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A farkas bükki állománya évek óta messzemenően követi a fajra jellemző viselkedésformákat, amit kameracsapdáink felvételei is igazolnak. A faj bükki élőhelyei azonosak az évszázaddal ezelőtti adatok alapján ismert élőhelyekkel. A gyűjtött hullatékok elemzéséből, a nyomolvasás eredményeiből tudjuk, hogy szükségleteinek megfelelően, sikeresen zsákmányolnak. Az itt élő farkascsalád territoriális viselkedését a szakirodalomban is ismert módon tartja, alapvetően rejtett életmódot él.

Fotó: BNPI

Ábra: Facebook

A farkasok közvetlen megfigyelése ritka jelenség, mivel kifinomult érzékszerveikkel sokkal hamarabb érzékelik az embert, mielőtt az észrevenné őket, így legfeljebb az optimális szélviszonyok, az aktuális észlelés helyszínén a farkasok viszonylagos zavartalansága, vagy egy, az emberrel még rossz tapasztalatot nem szerzett fiatal egyeddel történő találkozás esetén van esély közvetlenül megfigyelni őket.

A megfigyelések alapján továbbra is egyértelműen megállapítható, hogy a farkasok jelenléte alapvetően nem befolyásolja a zsákmányul szolgáló vaddisznók, szarvasok, őzek fennmaradását. A nagyragadozók természetes szükségleteiknek megfelelően e fajokból zsákmányolnak, de ez nem vezet a vadászható vadfajok eltűnéséhez. Kameracsapdáink felvételein a farkasok mellett a táplálékállatok is rendszeresen megfigyelhetők. A ragadozók tápláléka sem kizárólag nagytestű patásokból áll. Gyakran fogyasztanak kisebb emlősöket, rágcsálókat is, de olykor az erdei gyümölcsöt sem vetik meg. A farkasok – gazdálkodva a rendelkezésre álló táplálékkal – rendszeresen váltogatják táplálkozó-területüket.

Ezúton cáfoljuk azt az Igazgatóságunkhoz is eljutott híresztelést, hogy a bükki farkasok mesterséges betelepítés eredményeként telepedtek meg a nemzeti park területén. Napjainkban Európa számos területén jelennek meg farkasok, akár a korábbi évtizedekben nyilván tartott élőhelyektől több száz kilométernyi távolságban is. Ennek oka a faj természetes mobilitása és az a szemléletváltozás az emberi társadalomban, amely felismerte a farkasnak, mint csúcsragadozónak az ökológiai rendszerekben elfoglalt alapvető és szükséges szerepét, ellentétben a korábban eluralkodott, a farkasok kíméletlen üldözését eredményező hiedelmekkel. A nagyragadozók hazai állományának alakulása a fajokkal kapcsolatos, bizonyítottan jelenlévő illegális elejtésekkel magyarázható. A farkasok Szlovákiából, esetleg Lengyelországból érkező egyedeinek – napi átlagos aktivitást feltételezve – legfeljebb néhány nap szükséges, hogy elérjék a Bükk területét. A közelmúltban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén felbukkanó, nyakörvvel felszerelt barnamedve, „Iwo” példája is mutatja, hogy a nagyragadozók észak-magyarországi, természetes úton történő megjelenésének nincs jelentős fizikai akadálya.

Az ökológiai rendszert (termelők, fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók) a nagyragadozók jelenléte és tevékenysége teszi teljessé és fenntarthatóvá. A farkas jelenléte hozzájárul az erdők állapotának javulásához, az erdő felújulásához. Folyamatosan mozgatja, kondicionálja a vadállományt, így csökkenti annak koncentrált taposása, rágása révén keletkezett természeti károkat, javítja a természetes erdőtársulások és a gyepek állapotát. Az erdészek munkáját ez alapvetően segíti (lásd természetszerű erdőgazdálkodás), a vadállomány kondícióját, túlélési képességét pedig a gyengébb egyedek szelekciója által növeli.

A Bükk számos, a vadászható vadfajok által veszélyeztetett és nagymértékben károsított növénytársulásának állapota jelentősen javult az elmúlt néhány évben, mióta a farkasok jelen vannak a hegységben.

Forrás: BNPI