Keressen minket

Természetvédelem

Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr

Rendőrök és erdészek közös szolgálatot adtak a Vérteserdő Zrt. területén

Közzétéve:

A Vérteserdő Zrt., a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőrkapitányság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Tatabányai Polgárőrség közös járőrszolgálatot indított a Társaság által vagyonkezelt gerecsei erdőterületeken tapasztalható illegális tevékenységek – falopás, motorkerékpározás, hulladéklerakás – ellenében. A hétfői járőrözés résztvevői az Koldusszállási Vadászház előtt egy közös sajtótájékoztatót tartottak az eligazítást követően.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.

Limp Tibor, a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy hasonlóan a júniusi akciósorozathoz a mostani közös járőrözés fő célja is – a tettenérések mellett – a megelőzés. Állandó problémát jelent, – országos szinten is – az illegális hulladéklerakás, a quadozás és a falopás. Ez utóbbi az ősz, a hidegebb időszak beköszöntével gyakoribbá válik. A járőrök az erdőbe nem jogkövető módon behajtókat igazoltatják.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A Vérteserdő Zrt. a Vértes és a Gerecse hegységek, valamint a Császári-dombság és a Bakonyalja tájegységeken, mintegy 46000 hektár erdőterületet kezel.

A jóhiszeműen, tudatlanságból szabálysértést elkövetőket figyelmeztetik. Erre példa, amikor valaki a nyitott sorompónál az erdei útra hajt be. Lopás, természeti károkozás esetén pedig megteszik a szükséges intézkedéseket, feljelentést. Az erdészetvezető felhívta a figyelmet a fagyűjtés legális módjára. Faanyag érvényes szerződéssel gyűjthető az erre kijelölt területeken, a szállítás pedig az erdész által kiadott érvényes szállítójeggyel történhet.

Kreidl Csaba rendőr alezredes, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztályának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a kapcsolat az erdőgazdasággal már hosszú évekre visszatekint. A járőrözés során a rendőrségi és az erdészeti állomány megismeri egymást, tapasztalatokat cserélnek. A közös szolgálatot minden esetben kiértékelik, elemzik, hogy a további, hasonló akciósorozatok még hatékonyabbak legyenek.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.

A Gerecsének ezen a részén is fészkel több rétisas pár. Az utóbbi időszakban létszámuk ugyan növekedett, de még mindig sérülékeny fajként tartják számon. Természetvédelmi értékük forintban – anyagilag – is mérhető. Ha azonban – például egy zajos crossmotor miatt – elhagyják a fészküket, akkor az már pénzben nehezebben kifejezhető kár. Ilyen esetekben a madaraknak új territóriumot kell találniuk, a természetvédelmi szolgálatnak pedig meg kell keresni őket, új kapcsolatokat felvenni a helyileg illetékes tulajdonosokkal, területgazdákkal. Hívta fel a figyelmet Szabó Máté, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.  

További részletekért kattintson a fényképre!

Majd hozzátette, hogy a crossmotorozás, offroadozás 2007-2012 közti időszakban nagyon „népszerű” volt. Az erdészekkel és a hatóságokkal intenzív együttműködésnek köszönhetően szerencsére visszaszorulóban van a védett területeken ez a jelenség, de még mindig lehet 1-1 keréknyomot találni, melyekkel károkat okozhatnak az orchideák ilyen őszi, tél eleji időszakban is fellelhető tőlevélrózsáiban.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.

A rendőrség részéről kutyás járőr és drónos szakember is segítette az összehangolt, komplex munkát. Sőt a készenléti rendőrség kötelékéből két motoros is szolgálatot teljesített az akcióban. A  32 KW teljesítményű, kb. 100 km hatótávolságú, kis hanghatással üzemelő járművekkel az autók által nehezen megközelíthető helyeket is elérik.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.

A lítium akkumulátorokkal felszerelt motorokat korábban az amerikai űrügynökségnél, a NASA-nal dolgozó elektromérnök fejlesztette ki. Viszonylag drága eszközökről van szó, de számos esetben már bizonyítottak. Erdészeti ellenőrzési céllal történő „bevetésükre” eddig néhány helyen került sor, a Gerecsében pedig most először.

Forrás: Vérteserdő Zrt.

Természetvédelem

Éjfél utáni izzó alakzatok a kameraképen– hamvas rétihéják keresése hőkamerás drónnal

Hőkamerás drónnal ellenőrizték a hamvas rétihéják fészkeit Kunpeszér határában.

Published

on

A Predátor című akciófilm jeleneteit idézte fel a hőkamera képe június 7-én, az egyik Kunpeszér-környéki védett lápréti élőhelyen. A hőképet ezúttal kollégáink használták még pirkadat előtt, hogy kvadrokopter segítségével „predátorokat” keressenek a sűrű, magassásos, magaskórós növényzetben. 

A fokozottan védett hamvas rétihéja ugyanis ilyen növényzetben, a talajszinten építi fészkét. A költési időben számukra végzetes kaszálás mellett a területek legeltetése is kedvezőtlen számukra: a rövidre rágott növényzetben a szőrmés ragadozók sokkal könnyebben rájuk találhatnak.

Nappal visszaellenőrzött, tojásokat melengető, rejtő színezetű tojó hamvas rétihéja (fotó: Kazi Róbert)

Csoportos fészkelés

A hamvas rétihéják meglepően közel, akár 20 méterre is építhetik a fészkeiket egymástól. Ezen a védett területen több csoportos költőhelyet ismertünk meg az elmúlt években. A koncentrálódó párokra kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen kisebb területen egyetlen intézkedéssel egyszerre több egyed védelméhez is hozzájárulhatunk.

Az idei évben gabonában és természetes növényzetben is észleltünk ilyen csoportos fészkeléseket. A fészkek pontos helyének azonosítására azért volt szükség, mert a napokon belül kezdődő legeltetés a megfigyeléseink alapján érintette volna a fészkeket.

A fészken ülő tojó éjjeli hőképe (felvétel: Kazi Róbert)

Miért éjszaka repült a kvadrokopter?

Mivel a legeltetést nem szerettük volna indokolatlanul korlátozni, a lehető legpontosabb helymegjelölésre volt szükség. Nappal már több próbálkozás történt kvadrokopterekkel, de a növényzet változatos színezete, magassága és formája szinte lehetetlenné tette a fészkek megtalálását. A hőképes éjszakai repülés viszont rendkívül hatékonynak bizonyult.

A korai ébredést ellensúlyozta az eredmény: a négy ismert párból három fészkét sikerült azonosítani, így a legelésből kizárt területet is pontosan meg tudtuk határozni.

Biztonságosabb a madarakra nézve

A hőkamerás eszköz hatékonyságát jól mutatja, hogy távolról is jó felvételeket tud készíteni, miközben a kotló madarakat egyáltalán nem riasztotta meg. Később, már napfénynél egy néhány másodperces visszaellenőrzést végeztünk, melynek zavaró hatása minimális volt.

Ez a biztonsági szempont azért is fontos, mert a fészekről vagy annak közeléből felrepülő rétihéják esetenként rátámadnak a drónra, ami sérülésveszélyt jelenthet számukra

A sötétben derengő kijelzőfények különös hangulatot adnak az éjszakai órában (fotó: Turny Zoltán)

Köszönjük a hőkamerás drón biztosítását a Syba Napvédelem Kft-nek, valamint Kazi Róbertnek a szakmai segítséget! 

A fészkek felderítése a Grassland-HU LIFE integrált projekt  keretében valósult meg.

Írta: Turny Zoltán – KNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Villásfarkú ragadozó a Maros felett: a barna kánya

Időnként barna kányák bukkannak fel a Körös–Maros Nemzeti Parkban

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén nem költenek ugyan barna kányák, de időnként sikerül megpillantanunk egy-egy, a folyó felett suhanó példányt.

Ha ragadozómadár-sziluettet pillantunk meg az égbolton, sok esetben csupán az élőhelyi adottságokból már szinte egyértelműen megállapíthatjuk, milyen fajról van szó. Ha például valamelyik folyóvizünk felett közepes méretű, karcsú, enyhén villásfarkú ragadozót pillantunk meg, akkor az nagy valószínűséggel barna kánya lesz.

Fotó: Balla Tihamér

Ahogy a pusztai élőhelyekhez hozzátartozik a parlagi sas, a nádasokhoz a barna rétihéja, úgy a folyók tipikus, de ritka ragadozója a barna kánya. A Maros mentén húzódó ártéri ligeterdők, szántókkal tarkított kaszálórétek alkalmas fészkelő- és táplálkozóhelyet is kínálnak a faj számára. Mindezek ellenére hosszú évek óta nincs ismert fészkelése a hazai szakaszon, még a tiszai torkolathoz közelebb eső részeken sem, holott a Tisza mentén rendszeresen költ. Bár fészke nem került elő, azért rendszeresen fel-felbukkan a Maroson is, és mindig megkapó látványt nyújt ez a karakteres, folyókhoz kötődő ragadozó madár.

Megjelenésének legfeltűnőbb eleme az enyhén villás farka, mely a hazai ragadozók közül csak még ritkább rokonára, a vörös kányára jellemző. Világos barnásszürkés feje, barna teste, hosszú, karcsú szárnyai vannak. Táplálékának döntő részét dögök teszik ki. Előszeretettel portyázik hosszában a folyó felett, a felszínen úszó, elpusztult halakat lesve. Nyáron, amikor nagyobb számban jönnek a felszínre elpusztult kagylók, akkor azokat is szívesen fogyasztja. Igazán látványos jelenet, ahogyan csaknem vízszintesen, a vízfelszínnel párhuzamosan repülve kapja ki a vízből a sokszor nagyméretű kagylókat. A kaszálások megindulásával az ártéri rétek felett is láthatunk kányákat, az oda gyülekező, sok más ragadozó között.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

MME: Részt vettünk a 8. Európai Konzervációbiológiai Kongresszuson

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a LIFE SakerRoads projektet mutatták be Hollandiában.

Published

on

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a LIFE SakerRoads projektet és természetvédelmi tapasztalatait mutatta be az European Congress of Conservation Biology (ECCB) konferencián Leidenben, Hollandiában, július 7-én. Az ECCB a több, mint 5000 tagot számláló nemzetközi konzervációbiológiai társaság, a Society for Conservation Biology európai regionális szekciójának csúcsrendezvénye, idén közel 850 résztvevőt vonzott 25 országból, lehetőséget teremtve a természetvédelem aktuális kihívásainak és kutatási eredményeinek megosztására.

Fotó: MME

A konferencia előadásai és szekciói a természetvédelmi kutatások rendkívül széles területét ölelték fel, a fajmegőrzéstől és ökológiai kutatásoktól kezdve az élőhelyvédelemig és a gyakorlati természetvédelmi megoldásokig. A szekciók között szerepeltek többek között a kisemlősök védelme, a munkakutyák természetvédelmi alkalmazása, valamint a zöldenergia-átmenet és a természetvédelem közötti konfliktusok. A LIFE SakerRoads előadása a „Solutions from recent conservation projects” szekcióban került bemutatásra, ahol a legújabb természetvédelmi kezdeményezések tapasztalatai és eredményei kerültek a fókuszba.

Az előadást követően számos érdeklődő kérdés érkezett a tevékenységeinkkel kapcsolatban. A résztvevők kiemelték a projektünk komplexitását, a megvalósuló természetvédelmi intézkedések sokrétűségét, valamint azt, hogy rövid idő alatt is pozitív eredményeket értünk el. Ezek közé tartozik, hogy újra megjelentek a fán költő párok olyan egykori revírekben is, ahol már több évtizede nem regisztráltak kerecsensólyom-költést.

A konferencia teljes absztraktkötete itt érhető el.

Forrás: MME

Tovább olvasom