Természetvédelem
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Rendőrök és erdészek közös szolgálatot adtak a Vérteserdő Zrt. területén
A Vérteserdő Zrt., a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőrkapitányság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Tatabányai Polgárőrség közös járőrszolgálatot indított a Társaság által vagyonkezelt gerecsei erdőterületeken tapasztalható illegális tevékenységek – falopás, motorkerékpározás, hulladéklerakás – ellenében. A hétfői járőrözés résztvevői az Koldusszállási Vadászház előtt egy közös sajtótájékoztatót tartottak az eligazítást követően.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
Limp Tibor, a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy hasonlóan a júniusi akciósorozathoz a mostani közös járőrözés fő célja is – a tettenérések mellett – a megelőzés. Állandó problémát jelent, – országos szinten is – az illegális hulladéklerakás, a quadozás és a falopás. Ez utóbbi az ősz, a hidegebb időszak beköszöntével gyakoribbá válik. A járőrök az erdőbe nem jogkövető módon behajtókat igazoltatják.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A Vérteserdő Zrt. a Vértes és a Gerecse hegységek, valamint a Császári-dombság és a Bakonyalja tájegységeken, mintegy 46000 hektár erdőterületet kezel.
A jóhiszeműen, tudatlanságból szabálysértést elkövetőket figyelmeztetik. Erre példa, amikor valaki a nyitott sorompónál az erdei útra hajt be. Lopás, természeti károkozás esetén pedig megteszik a szükséges intézkedéseket, feljelentést. Az erdészetvezető felhívta a figyelmet a fagyűjtés legális módjára. Faanyag érvényes szerződéssel gyűjthető az erre kijelölt területeken, a szállítás pedig az erdész által kiadott érvényes szállítójeggyel történhet.
Kreidl Csaba rendőr alezredes, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztályának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a kapcsolat az erdőgazdasággal már hosszú évekre visszatekint. A járőrözés során a rendőrségi és az erdészeti állomány megismeri egymást, tapasztalatokat cserélnek. A közös szolgálatot minden esetben kiértékelik, elemzik, hogy a további, hasonló akciósorozatok még hatékonyabbak legyenek.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A Gerecsének ezen a részén is fészkel több rétisas pár. Az utóbbi időszakban létszámuk ugyan növekedett, de még mindig sérülékeny fajként tartják számon. Természetvédelmi értékük forintban – anyagilag – is mérhető. Ha azonban – például egy zajos crossmotor miatt – elhagyják a fészküket, akkor az már pénzben nehezebben kifejezhető kár. Ilyen esetekben a madaraknak új territóriumot kell találniuk, a természetvédelmi szolgálatnak pedig meg kell keresni őket, új kapcsolatokat felvenni a helyileg illetékes tulajdonosokkal, területgazdákkal. Hívta fel a figyelmet Szabó Máté, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
További részletekért kattintson a fényképre!
Majd hozzátette, hogy a crossmotorozás, offroadozás 2007-2012 közti időszakban nagyon „népszerű” volt. Az erdészekkel és a hatóságokkal intenzív együttműködésnek köszönhetően szerencsére visszaszorulóban van a védett területeken ez a jelenség, de még mindig lehet 1-1 keréknyomot találni, melyekkel károkat okozhatnak az orchideák ilyen őszi, tél eleji időszakban is fellelhető tőlevélrózsáiban.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A rendőrség részéről kutyás járőr és drónos szakember is segítette az összehangolt, komplex munkát. Sőt a készenléti rendőrség kötelékéből két motoros is szolgálatot teljesített az akcióban. A 32 KW teljesítményű, kb. 100 km hatótávolságú, kis hanghatással üzemelő járművekkel az autók által nehezen megközelíthető helyeket is elérik.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A lítium akkumulátorokkal felszerelt motorokat korábban az amerikai űrügynökségnél, a NASA-nal dolgozó elektromérnök fejlesztette ki. Viszonylag drága eszközökről van szó, de számos esetben már bizonyítottak. Erdészeti ellenőrzési céllal történő „bevetésükre” eddig néhány helyen került sor, a Gerecsében pedig most először.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Természetvédelem
Az első erdei fülesbaglyok már behúzódtak a településekre
Az erdei fülesbaglyok elkezdtek beköltözni a városokba
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő erdei fülesbaglyok egy része már beköltözött telelni a városok, falvak parkjaiba. Lassan az északi tájakról érkező fajtársaik is csatlakoznak hozzájuk.
Fotó: Palcsek István Szilárd
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
Az erdei fülesbaglyok a lakott területektől távolabb, külterületi fasorokon költenek, télire azonban behúzódnak a városokba, falvakba. Itt rendszerint a parkokban, örökzöldeken (tujákon, fenyőkön) vernek tanyát. Megfigyeltük, hogy évről-évre ugyanazokat a helyszíneket használják telelésre. Valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így amikor ősszel lehullajtják leveleiket, akkor már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak, s a héják sem könnyen fedezik fel őket az örökzöldek sűrű tűlevelei között.
Idén november közepén már több településen – például Orosházán és Kardoskúton is –, megfigyeltünk erdei fülesbaglyokat a parkokban. Hamarosan bizonyára újabb csapatok érkeznek, s csatlakoznak hozzájuk a telelésre érkező, északi példányok is. Ritkán réti fülesbaglyok is feltűnnek köztük, bár azok jellemzően a telet is a külterületeken töltik.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Fészket nem épít, inkább varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, de szívesen elfoglalja a vércsék számára kihelyezett költőládát is. Jellegzetes tollfülei vannak, de azok csak díszek, az igazi fülnyílásai ugyanis a fej két oldalán helyezkednek el. Meglehetősen nagy szemei vannak, de alig-alig tudja azokat mozgatni, így ha oldalra kíván pillantani, akkor a fejét mozgatja, azt ugyanis akár 270 fokban is el tudja fordítani.
Az erdei fülesbaglyok nappal a fákon alszanak, éjszaka vadásznak. Patkányokat, házi egereket, esetenként apró testű madarakat, például verebeket, cinegéket is zsákmányolnak.
Hazánkban Kisújszállást és Túrkevét tartják a „baglyok fővárosának” mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is elérheti.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Jegesedés miatt veszélyesek a Pilisi Parkerdő területei
Jegesedés indult a fák ágain a Pilisben
Az elmúlt napok havazása és az azt követő ónos eső következtében a Pilisi Parkerdő erdeiben jegesedés indult a fák ágain. A plusz teher miatt kisebb ágak és gallyak törnek le, ami veszélyhelyzetet teremthet a túrázók számára.
Fotó: Pilisi Parkerdő
További veszélyt jelent, hogy a havazást nem előzte meg fagy, az erdőtalaj felázott, ezért helyenként nagyobb fák dőlnek ki a plusz súly miatt. A főváros térségében a nagyobb forgalmú közutak veszélymentesítését a Pilisi Parkerdő a Katasztrófavédelemmel közösen megkezdte.
A Pilisi Parkerdő az erdőben tartózkodást a hétvégén nem javasolja, a jövő hét elején újabb tájékoztatást ad az erdőben tapasztalt viszonyokról.
Forrás: OEE
Furcsa egy cím mondaná az olvasó, pedig így van. Fényképezni indultam ki a ….. Már messziről látszott, hogy madarak vannak a nyílt vízen. Távolról Tásnak, népies nevén rucának vagy vadrucának látszott a kiszemelt fotóalany. A vízfelszínén úszott és még nem tűnt kormoránnak.
Fotó: Marti Richárd
A baj csak az volt, mire megemeltem a fényképezőgépem, kiszúrt. Úgy döntött: viszlát, nem szeretne fényképet, de hát, ahogy mondani szokták: nem kívánságműsor ez, barátom. Szóval egy kép született és meg is elégedtem vele. Ekkor visszafordult és hát mit tegyen a fotós: úgy kattogott a Nikon a kezemben, mint az MG42-es második világháborús német géppuska valamelyik fronton. Aztán meg is lett az eredménye, amit itt láthattok vagy a Facebookon fotós oldalamon.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Mit is kell tudni a kormoránról?
Vízparti madár, Észak-Amerikán át, Európán keresztül, egész Ázsiában megtalálható. Hazánkban is nagy számban fészkel, főként halakban gazdag folyók és tavak partján. Télen a az állomány növekszik, mert az északi rokonok, a nagy hideg elől, hazánkba jönnek telelni.
Egy szóval kedves horgászok, ha netán látni vélnétek pár kárókatonát, akkor legyen vizes a damil, hisz mutatják merre a hal.
Fotó: Marti Richárd
Miért is kárókatona? A kormorán a másik nevét onnan kapta, hogy vadászni, csoportosan vadászik és vadászat előtt, feszes egysoros vonalba sorakoznak fel, mint a díszegység katonái. Összedolgozva a fajtársaikkal, zsákmányt a víz alatt terelik össze, mindannyiójuk halevésre lett teremtve.
Testhosszuk 80-100 cm, a szárnyfesztávolságuk 130-160 cm, a tömegük pedig 1,7 és 3 kg közötti. A vízben magasra nyújtott nyakkal úsznak. Fagyúmirigyük nincs, ezért nem tudják vízhatlanná tenni tollazatukat. Emiatt láthatóak a partok mentén kitárt szárnyakkal, ilyenkor szárítkoznak a vadászat után.
Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!
A múlt században szó szerint irtottak őket, mivel a tavak környékén, főként a halastavaknál, nagyon nagy károkat okoztak. Mára a számuk újra megnőtt. Telepeken, a folyók, tavak melletti erdőkben, fákon fészkelnek. Ha kedvezőek a körülmények, akkor a katonatelep gyorsan száz fölötti párszámra szaporodik, de gémtelepeken is költenek. A párzás után, tavasszal, április és május hónapban 4-5 tojást raknak és a fiókák 23-24 nap alatt kelnek ki. A két szülő felváltva kotlik a tojásokon.
Fotó: Marti Richárd
A leírások szerint igen okos madár. A túlszaporodás miatt az elmúlt években téli ritkítását újra engedélyezték. Az elmondások szerint megismerik a vadász csónakját és mihelyt meglátják, egyből húznak, mint a vadlibák. Lehet, többet már nem tudok lencsevégre kapni kormoránt, mert az egyikük megjegyzett magának?
Hát nagyon remélem, hogy nem… 😊
Írta és fényképezte: Marti Richárd
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a TAEG Zrt.
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Minden egy helyen a Közös Agrárpolitikáról
Országos kéknyelv-betegség vizsgálatokat rendelt el a Nébih, az eredmények óvatosságra intenek
Erdőtelepítés Natura 2000 gyepterületen
Nemesnádudvaron megrendezték a II. Vadkolbász és Borfesztivált – GALÉRIA
Osztrák vendégvadászok Iharoson
Vadgazdálkodási beszámolókkal zárult az év
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Vadásztörténet: Az erdőben esett liba
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
