Természetvédelem
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Rendőrök és erdészek közös szolgálatot adtak a Vérteserdő Zrt. területén
A Vérteserdő Zrt., a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőrkapitányság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Tatabányai Polgárőrség közös járőrszolgálatot indított a Társaság által vagyonkezelt gerecsei erdőterületeken tapasztalható illegális tevékenységek – falopás, motorkerékpározás, hulladéklerakás – ellenében. A hétfői járőrözés résztvevői az Koldusszállási Vadászház előtt egy közös sajtótájékoztatót tartottak az eligazítást követően.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
Limp Tibor, a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy hasonlóan a júniusi akciósorozathoz a mostani közös járőrözés fő célja is – a tettenérések mellett – a megelőzés. Állandó problémát jelent, – országos szinten is – az illegális hulladéklerakás, a quadozás és a falopás. Ez utóbbi az ősz, a hidegebb időszak beköszöntével gyakoribbá válik. A járőrök az erdőbe nem jogkövető módon behajtókat igazoltatják.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A Vérteserdő Zrt. a Vértes és a Gerecse hegységek, valamint a Császári-dombság és a Bakonyalja tájegységeken, mintegy 46000 hektár erdőterületet kezel.
A jóhiszeműen, tudatlanságból szabálysértést elkövetőket figyelmeztetik. Erre példa, amikor valaki a nyitott sorompónál az erdei útra hajt be. Lopás, természeti károkozás esetén pedig megteszik a szükséges intézkedéseket, feljelentést. Az erdészetvezető felhívta a figyelmet a fagyűjtés legális módjára. Faanyag érvényes szerződéssel gyűjthető az erre kijelölt területeken, a szállítás pedig az erdész által kiadott érvényes szállítójeggyel történhet.
Kreidl Csaba rendőr alezredes, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztályának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a kapcsolat az erdőgazdasággal már hosszú évekre visszatekint. A járőrözés során a rendőrségi és az erdészeti állomány megismeri egymást, tapasztalatokat cserélnek. A közös szolgálatot minden esetben kiértékelik, elemzik, hogy a további, hasonló akciósorozatok még hatékonyabbak legyenek.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A Gerecsének ezen a részén is fészkel több rétisas pár. Az utóbbi időszakban létszámuk ugyan növekedett, de még mindig sérülékeny fajként tartják számon. Természetvédelmi értékük forintban – anyagilag – is mérhető. Ha azonban – például egy zajos crossmotor miatt – elhagyják a fészküket, akkor az már pénzben nehezebben kifejezhető kár. Ilyen esetekben a madaraknak új territóriumot kell találniuk, a természetvédelmi szolgálatnak pedig meg kell keresni őket, új kapcsolatokat felvenni a helyileg illetékes tulajdonosokkal, területgazdákkal. Hívta fel a figyelmet Szabó Máté, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
További részletekért kattintson a fényképre!
Majd hozzátette, hogy a crossmotorozás, offroadozás 2007-2012 közti időszakban nagyon „népszerű” volt. Az erdészekkel és a hatóságokkal intenzív együttműködésnek köszönhetően szerencsére visszaszorulóban van a védett területeken ez a jelenség, de még mindig lehet 1-1 keréknyomot találni, melyekkel károkat okozhatnak az orchideák ilyen őszi, tél eleji időszakban is fellelhető tőlevélrózsáiban.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A rendőrség részéről kutyás járőr és drónos szakember is segítette az összehangolt, komplex munkát. Sőt a készenléti rendőrség kötelékéből két motoros is szolgálatot teljesített az akcióban. A 32 KW teljesítményű, kb. 100 km hatótávolságú, kis hanghatással üzemelő járművekkel az autók által nehezen megközelíthető helyeket is elérik.

Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A lítium akkumulátorokkal felszerelt motorokat korábban az amerikai űrügynökségnél, a NASA-nal dolgozó elektromérnök fejlesztette ki. Viszonylag drága eszközökről van szó, de számos esetben már bizonyítottak. Erdészeti ellenőrzési céllal történő „bevetésükre” eddig néhány helyen került sor, a Gerecsében pedig most először.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI




