Természetvédelem
A Mecseki Láthatatlanok kisbattyáni eseményei
Kik voltak a Mecseki Láthatatlanok?
Kik voltak a Mecseki Láthatatlanok?
1956 november 4-ére virradóra a 6-os számú főúton bevonuló szovjet csapatok komolyabb ellenállás nélkül elfoglalták Pécset. A hír hallatán délelőtt született meg a jelszó: Fel a Mecsekre! 13-15 éves gyerekek, diákok, munkások, a bányász egységekből verbuvált honvéd csapatok gyülekeztek, s szabad, önkéntes ellenállók hamarosan parancsnokságot is alakítottak.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

Ábra: Mecsekerdő Zrt.
A kisebb-nagyobb csatározásokkal járó felfelé vonulásuk során november 6-án délután érkeztek meg Vágotpusztára, az előre kiszemelt főhadiszállásra. Itt kezdődött meg a több irányból összegyűlt szabadságharcosok katonai rendbeállítása, némi kiképzés és az ünnepélyes eskütétel. Az egység elnevezése: „Mecseki Szabadságharcos csapat” lett. Kb. 300-an lehettek fent Vágotpusztán. Néhány golyószóró, géppuska, valamivel több puska, kevés lőszer, és egy Csepel teherautó állt a rendelkezésükre. Innen úgynevezett vállalkozásokat indítottak, amelyek részben az ellenség összeköttetési és utánpótlási vonalai ellen irányultak, másrészt a felderítést szolgálták.
November 16-án elhatározták, hogy a reménytelen bel- és külpolitikai helyzet, erősen megcsappant létszámuk és az ellenük mozgósított nagy erők bevetése miatt a csoportot feloszlatják, így mindenki szabadon választhatott további sorsát illetően: többen Jugoszlávia felé hagyták el az országot.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Legendás szakaszparancsnokuk, Málics Ottó a pécsváradi rendőrs elleni támadás során hősi halált halt.
Bár akcióikkal valódi csapásokat mértek a megszálló csapatokra, szimbolikus jelentőségük túlmutat katonai erejükön: a Mecseki Láthatatlanokat a túlerővel szemben, reménytelen helyzetben tanúsított önkéntes és hősies helytállás jelképeiként őrizte meg az emlékezet.
A Mecseki Láthatatlanok történetének kisbattyáni eseményei
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nagyszerűsége megmutatkozott abban, hogy a világpolitikára is kiható országos történések mellett a „vidék forradalma” az egész országot megmozgatta, szervesen kiegészítve a fővárosi eseményeket.
A forradalom kitörésének híre hamar eljutott Kisbattyánba is. Bors József tanító már október 23-án délelőtt a nagyszünetben hazaküldte a gyerekeket családjaikhoz.
Hamarosan nemzeti bizottságot választottak a településen, vezetője Id. Czuczor Ferenc erdész lett. Emellett nemzetőrség alakult Pető Sándor vezetésével. A komlói központ egy katonai karabélyt is utalt ki a kisbattyániak részére. A falu és környéke nyugalmára járőrszolgálat vigyázott. November 4-ig nem történt különösebb esemény.
A szovjet csapatok bevonulása után, november 4-én szorosabb együttműködés alakult ki a komlói nemzetőrségi központtal. Krassói Ferenc – aki a visszaemlékezésekben „szemüveges tanár úrként” szerepel –, Id. Czuczor Ferenc és Bors József tanácskozást tartott a kialakult helyzetről. A fegyveres felkelők a kisbattyáni vadászházban rendezkedtek be, a ház kulcsait az erdész adta át nekik, a ház egy hétig a felkelők menedéke lett. A komlói központtal Bors József tartott kapcsolatot, a híreket Id. Czuczor Ferenc hozta-vitte, a felkelők élelmiszer-ellátását Harcos Ottó tanár kérésére Horváth József újságíró és tízéves lánya, Glória oldalkocsis motorkerékpárral biztosította.
További részletekért kattintson a fényképre!
A csoport azt a feladatot kapta, hogy a Magyaregregy-Zobák-puszta közötti útvonalat tartsák ellenőrzésük alatt, akadályozzák meg a sztrájktörők bejutását Komlóra, és tartsák föl a szovjet és karhatalmista egységeket. Barna-kő volt ennek az útszakasznak a legszűkebb, legjobban védhető része. A felkelők november 11-én tűzharcban megállították a karhatalmisták teherautóit, négy volt ávós elesett. Ezután a vadászházi csapat visszavonult. A harcban valószínűleg a kisbattyáni vadászházban, valamint a Máré-várában táborozó felkelők vettek részt. Este 9-10 óra körül a Hirden állomásozó szovjet nehéztüzérség lőni kezdte a vadászházat, de csak a körülötte lévő erdő fáiban okoztak kárt. Az épületet nem érte találat, a felkelők megmenekültek. Másnap elindultak útjukra a sötét éjszakában a szabad világ felé, láthatatlanokká válva…
A kutatások során nem derült ki, hogy kik voltak, személyük ma is ismeretlen. Annyit tudunk, hogy fiatal emberek voltak, és őket a cserkész vezetők Krassói Ferenc és Harcos Ottó szervezték be az ellenállásba.
A megtorlás kezdetén, 1957 elején karhatalmisták lepték el a falut. A karabélyt megtalálták egy kútban, Pető Sándort és a falu nemzetőreit összegyűjtötték, „kihallgatásra” Komlóra vitték. A fizikai bántalmazások ellenére senki nem árult el semmit a történtekről…
A helyi eseményeket ifj. Czuczor Ferenc kutatásai alapján dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros összefoglalásából ismerjük.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen helyi hőseinek állít emléket a 2023. november 11-n átadásra kerülő Battyán-hegyi emlékhely.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI




