Keressen minket

Természetvédelem

Legyél te is gólyahírnök, akár a tiszakesziek

Gólyamegfigyelő programot indítottak Tiszakesziben

Közzétéve:

Igazán példaértékű az, amit Tiszakesziben egy ökológiai gazdálkodással foglalkozó család kezdett el az idei évben. Karakas Károlyné Zsuzsa és férje elindított egy gólyamegfigyelő programot a helyieknek, akik lelkesen gyűjtik az adatokat a településükön költő, fészkelő védett madarakról.

Fotó: Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Évek óta figyeljük a fehér gólyákat a gyerekeinkkel. Tesszük ezt azért is, mert fontosnak tartom, hogy a környezeti nevelést minél korábban elkezdjük, hiszen annál természetesebb lesz a gyerekeknek annak tisztelete, szeretete – mesélte történetét Zsuzsa. Mint elmondta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól bérelnek legelő- és szántó területeket, amelyet az elmúlt időszakban sikerült a gólyák számára is páratlan táplálkozóhellyé tenniük.

A “Legyél Te is gólyahírnök!” programot azért találtam ki, mert tudom, hogy a községünkben sokan figyelik és foglalkoznak az évek óta visszatérő gólyákkal. Úgy gondoltam, kell valaki, aki ezt összefogja, az adatokat összegyűjti és át tudja adni azoknak a szervezeteknek, akiknek ez hasznos információ – részletezte az ötletgazda, akinek a program kezdete óta folyamatosan küldik a fotókat, adatokat az önkéntes gólyahírnökök. Sőt, a kezdeményezés híre eljutott az Agrárminisztériumba is, Dr. Nagy István agrárminiszter pedig egyedi pólókat gyártatott a tiszakeszi gólyahírnököknek.

 

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A programra – amit még a gólyák visszaérkezése előtt hirdettek meg – többen is jelentkeztek, mint amennyi gólyafészek található Tiszakesziben. Még egy ovis csoport is részt vesz az adatgyűjtésben. Időközben már kiderült, hogy minden fészkekbe (ami 14 db) visszaérkeztek a “régi lakók”, viszont a megfigyeléseknek köszönhetően tudják azt is, hogy a fiatalabb egyedek 5 új, még nem túl stabil, fészket is készítettek.

Fotó: Bükki Nemzeti Park

Ezekre a helyekre fészkelési időszakon kívül megpróbálok majd új fészektartó állványokat igényelni, hogy jövőre már biztonságosan tudják a fészkeket építeni. Sajnos 6 fészektartó üresen áll, azokat valamiért nem veszik birtokba a gólyák – mondta Karakas Károlyné.

Az önkéntes, tiszakeszi gólyahírnökök feladata csupán annyi, hogyha bármit tapasztalnak a fészkekkel kapcsolatban, akkor írnak a program kiírójának, küldenek fotót vagy videót, s ha netán baj van, akkor mihamarabb segítséget hívnak. Mivel egy fészket többen is figyelnek, így még több információt lehet begyűjteni.

Remélem, lesznek még olyan települések rajtunk kívül is, akik hasonlóképpen el tudnak indítani egy ilyen összefogást. Ezt a csendes megfigyelést nemcsak a fehér gólyák esetében lehet hasznosítani, hanem más madárfajoknál is – tette hozzá Zsuzsanna, s reméljük mi is, hogy az ő példájuk másoknak is megtetszik majd.

KAPCSOLÓDÓ:

Forrás: Bükki Nemzeti Park

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom