Természetvédelem
Visszatértek a fekete gólyák a Dél-Alföldre
A fekete gólyák is visszatértek a Körös-Maros Nemzeti Park területeire
Március második felében a fekete gólyák is visszatértek a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira. Reményeink szerint idén az időjárás kedvez majd nekik, így költésük is sikeres lesz.

Fotó: Balla Tihamér
A fekete gólyák az emberi településeken költő, jól ismert fehér gólyák rokonai, de velük ellentétben kerülik az embert, inkább az erdők rejtekében fészkelnek. Vízhez kötődő fajról lévén szó, a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül elsősorban a Körös és a Maros folyó árterében költenek.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
A Maros-ártérben a korábbi években két fészek volt ismert. Egyes években mindkét fészekben volt költés, máskor pedig csak az egyikben. Tavaly is csak az egyik fészek volt aktív. Idén március végén észleltük az első fekete gólyát, a tavaly is aktív revírben. Ez feltehetően a hím példány, amely megérkezése után azonnal elkezdte tatarozni a fészket.
Idén tavasszal már a második árhullámot tapasztalhatjuk a Maroson. Ez örvendetes a fekete gólyák szempontjából, mivel az ő elsődleges táplálékuk a hal. A mederből kilépő, hullámteret elöntő, sekély vízbe nagy mennyiségű hal úszik ki táplálkozni, illetve ikráit lerakni. Az árvíz levonultával kint rekedt halak bőséges táplálékforrást jelentenek a fekete gólyák, és számos más védett madárfaj számára. Az így kialakuló ideális táplálkozóhelyeken, augusztus folyamán, az itt költő egyedeken kívül, távolabbról érkező, sokszor több tíz fős csapatba verődő fekete gólyákkal is találkozhatunk.
Március 20. tájékán a Hármas-Körös árterében is megjelentek az első fekete gólyák. Eddig három példányt láttunk, de bizonyára követik őket a többiek is. Tavaly a térségben öt fekete gólyapár rakott fészket, sajnos azonban csak egyben volt sikeres költés. A szárazság miatti táplálékhiány hátrányosan befolyásolta az utódok felnevelését.
A Kis-Sárrét részterületen tavaly három pár fekete gólya fészkelt. Idén egy kis késéssel érkeztek vissza telelőterületeikről, s várhatóan hamarosan a költést is megkezdik.
A Fekete-Körös árterében egyelőre még nem kerültek szemünk elé fekete gólyák.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Illegális hulladékgyűjtést és tárolást végzett a görbeházai férfi
Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat emeltek
A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat az ellen a férfi ellen, aki az ingatlanain engedély nélkül különféle nagymennyiségű zöld hulladékot, építési törmeléket és vashulladékot tárolt.

Fotó: Ügyészség
A vádirat szerint a vádlottnak Görbeházán két egymás melletti ingatlana van. Ott 2021. januárjától 2022. január 11-ig 20 köbméter zöldhulladékot, 40 köbméter lombhulladékot 15 köbméter építési hulladékot, 20 köbméter fémhulladékot és egy forgalomból kivont személygépkocsi fémvázát tárolta huzamosabb ideig.
2022. január 11-én az illetékes kormányhivatal tisztviselői helyszíni ellenőrzést végeztek. Azt követően határozattal felszólították a vádlottat, hogy szüntesse meg az engedély nélküli tevékenységét, gondoskodjon a szükséges dokumentumok beszerzése iránt, majd azokat mutassa be a hatóságnak.
A kormánytisztviselők 2022. május 31-én ismételten helyszíni ellenőrzést tartottak a vádlott két ingatlanán és megállapították, hogy továbbra is nagy mennyiségű hulladék volt a telkeken.
Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
Az irányadó jogszabály alapján a vádlott ingatlanain felhalmozott anyagok hulladéknak minősülnek. Az azzal kapcsolatos tevékenységet magánszemély csak hatósági engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezheti. A vádlott azonban ilyen engedéllyel az ismételt ellenőrzés alkalmával sem rendelkezett.
Az ügyben a nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság folytatta le.
A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat a Hajdúböszörményi Járásbíróságon. A büntetővégzés meghozatalára irányuló vádiratban indítványt tett arra, hogy a járásbíróság a vádlottal szemben közérdekű munka büntetést szabjon ki.
Forrás: Ügyészség
Természetvédelem
Visszanéző (2019): A városlakó vetési varjak és az emberek együttélése
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságra több alkalommal is érkezett már panasz települések belterületén fészkelő varjak okozta problémák miatt. Leggyakrabban a madarak ürülékére és hangoskodására hivatkozva kérik tőlünk a varjúfészkek eltávolítását. Cikkünk célja, hogy a „varjúprobléma” mögé nézzünk és áttekintsük a törvényi keretek engedte megoldási lehetőségeket.
Sok a varjú vagy kevés?
A vetési varjú (Corvus frugilegus) hazai állományára vonatkozóan 1942-től állnak rendelkezésre pontos adatok, ekkor kezdték el ugyanis módszeresen felmérni a varjútelepeket. Ezekből kiderül, hogy ezek a varjak eleinte nagyobb kolóniákban költöttek és csupán kis hányaduk fészkelt kisebb kolóniákban vagy az emberi települések területén. A ’80-as évek elején végzett és célzottan a vetési varjakat érintő gyérítések következtében azonban 1980 és 1984 között, tehát mindössze 4 év alatt a telepek száma 34%-kal csökkent, míg a fészkelő állomány 53%-kal fogyatkozott meg. A nagy kolóniák elkezdtek összeomlani és a madarak kisebb telepekre kényszerültek. Mivel a gyérítés ezután is folytatódott, a ’90-es évek közepére a vetési varjú hazai állománya az egykori 300.000 párról csupán 30.000 párra, tehát mindössze a 10%-ára zsugorodott.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Bár a vetési varjút 2001-ben törvényes oltalom alá helyezték, illegális gyérítése, valamint az élőhelyeinek csökkenése továbbra is folytatódik, ezért az állományának mérete jelenleg 18500-23500 pár körül stagnál. A folyamatos emberi pusztítás hatására a fészektelepek felaprózódtak, nagyrészt megszűntek és ez arra kényszerítette a varjakat, hogy az emberi településeken keressenek menedéket.
Ezen túl a fészektelepek megfogyatkozása olyan más védett madárfajok fészkelési lehetőségeit és ennek következtében az állományát is csökkenti, melyek előszeretettel használják a vetési varjak felhagyott fészkeit. Ilyen a kék vércse, a vörös vércse és erdei fülesbagoly.
Miért költöznek a városokba?

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)
A varjak a rendszeres mérgezések és a közvetlen zavarás elől szinte menekülésszerűen költöztek az emberi települések közelébe, városi parkokba, temetőkertekbe, ahol erősen korlátozott a mérgek és lőfegyverek használata. Nem beszélve arról, hogy az itt található lakossági hulladék terített asztalt is jelent nekik. A jelenlegi konfliktusok tehát elsősorban a folyamatosan tetten érhető emberi hibáknak és félreértéseknek köszönhetőek, amikkel szabályszerűen beüldözték a varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre, ahol viszont már nem a táplálkozásuk, hanem a hangoskodásuk, szennyezésük miatt keletkezik ellentét ember és vetési varjú között. Így elmondható az is, hogy a települések külterületein található fészektelepek további zavarása, esetleges felszámolása nemhogy segítene, de kifejezetten ront a lakott területeken meglévő konfliktushelyzeteken.
Téli vendégeink is vannak
A kialakult szituáción pedig az sem segít, hogy a varjak jobb híján gyakran telelni is az emberi településekre húzódnak. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy amíg a Kárpát-medencei vetési varjak telente csupán kóborolnak, de alapvetően a költőterület környékén maradnak, addig jellemzően északkeleti irányból hatalmas varjúcsapatok érkeznek hazánkba. Emiatt tapasztaljuk télen, hogy sokkal több varjat látunk a városokban. Ám ezek a jellemzően Oroszországból, Ukrajnából és a Balti államokból érkező példányok nálunk csak téli vendégek és március közepére mind elhagyják az országot, hogy visszatérjenek a költőterületükre. A nálunk költő állomány sorsa tehát alapvetően rajtunk múlik.
Eltávolítható-e a varjúfészek?
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) alapján tilos a védett állatfajok – és így a vetési varjú – egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Azonban a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve van lehetőség a vetési varjú lakott területeken történő riasztására, esetlegesen a fészkek eltávolítására, illetve a fészket tartó fák kivágására, vagy a lombkorona visszavágásos kezelésére, de minden esetben engedélyt kell kérni a területileg illetékes Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályától.
Tehát a félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy nem a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ad engedélyt a varjútelepek megsemmisítésére, azt a területileg illetékes Kormányhivataltól kell megkérni. Az Igazgatóságot a Kormányhivatal arra kéri fel, hogy véleményezze az engedélykérelmet.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakmailag támogatni fogja a hatósági határozat kiadását, amennyiben:
- a tevékenység indokolt, azaz a varjak élettevékenysége olyan mértékben veszélyeztet más jogos érdeket – például tulajdonhoz való jogot nem mozdítható vagyontárgyak folyamatos, kárt okozó beszennyezésével, egészséges környezethez való jogot a rendszeres emberi tartózkodási helyül szolgáló területek intenzív piszkításával -, hogy az előidézett káros hatások már meghaladják a természetvédelmi közérdek védelmének pozitív hatásait;
- költési időszakon kívül történik (a költési időszak március 15-től augusztus 15-ig tart);
- vetési varjú és más védett faj egyedeinek elpusztítására nem kerül sor.
Érdemes ugyanakkor felhívni rá a figyelmet, hogy erős érdeksérelem hiányában, csupán azért, mert vannak olyan embertársaink, akiket zavar e nagyon intelligens, és az év nagy részében az ember számára is hasznos táplálkozású madarak látványa, hangja, nem támogatják automatikusan a magyar államigazgatási szervek a lakott területen található fészkek, fészkelőhelyek felszámolását.
Nemigen létezik olyan, ember közelében megtelepedő élőlény – beleértve például a kártevő rovarokat pusztító békákat és gyíkokat, vagy a valaha mindenki által szeretett fecskéket és gólyákat –, ami ne zavarna az emberek sokaságából legalább egyeseket olyannyira, hogy ezzel az állami hivatalokhoz fordulnak. A társadalom többsége azonban még mindig nem szeretne élettelen lakókörnyezetet maga körül, és tisztában van a természetes élővilág megőrzésének pozitív hatásaival, ezért a természeti értékeket szegényítő tevékenységeket nem lehet pusztán ellenszenvre alapozni, a hatóságokkal jóváhagyatni.
Ha valaki úgy érzi, hogy számos érintett lakos megalapozott, igazolt közérdeksérelemre hivatkozó panasza ellenére a varjak belterületi fészektelepeinek zavaró hatása ellen évek óta nem történik érdemi ellenintézkedés, az rendszerint nem a természetvédelmi kezelőn, vagyis a nemzeti park igazgatóságon múlik, hanem a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének hiányán, valamint a nem kellően, illetve nem jogszerűen megtervezett védekezésen.
A leggyakoribb eset, hogy a fészkek, illetve fészkelőhelyek felszámolását olyankor kezdeményezik és akarják sürgősen végrehajtani, amikor azokban a lerakott tojásokat, a kikelt fiókákat gondozzák a szülőmadarak. Az ilyenkor végzett beavatkozások a tojások, fiókák pusztulását eredményeznék, ami utóbbiak esetében állatkínzás, és a természetvédelmi jogszabályok büntetőjogi következményekkel is fenyegető megszegése. A fészkek eltávolítását jogszerűen és emberségesen a fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, és ehhez időben kell megtervezni és engedélyeztetni a beavatkozást.
Mindannyiunk közös érdeke az ember és a természet minél harmonikusabb együttélése, de ebben akkor tudnak segíteni a természeti értékek kezelői, ha párbeszéd alakul ki a lakosság, a települési önkormányzatok és a megmaradt természeti értékek védői között!
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park (2019. április 15.)
Bővebb információ: VETÉSI VARJÚ KONFLIKTUSKEZELÉSI TERV – Javaslatok a vetési varjúval, mint védett fajjal kapcsolatban keletkező konfliktushelyzetek egységes kezelésére/MME, 2008
Természetvédelem
Katymári fehér gólya fára épített fészket Horvátországban
Egy fehér gólya pár nem mindennapi fészkeléséről számoltak be Horvátországban
A napokban a Croatia Birding egy fehér gólya pár nem mindennapi fészkeléséről számolt be. A madarak egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban, Našice közelében.

A gólyák egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban. Fotó: Josip Ledinšćak
Az egyik gólya színes gyűrűjéből kiderült, hogy a madarat 2021-ben a Felső-Bácskában, Katymáron gyűrűzte Schneider Viktor kollégánk.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Bizonyára köztudott, hogy korábban a gólyák fákon, épületeken, valamint kéményeken való fészekrakása általános volt. A civilizációs változásoknak köszönhetően napjainkban a gólyafészkek leginkább villanyoszlopokon találhatók. A közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés, mindemellett az áramellátást is veszélyezteti. A gólyafészek-emelők (másnéven gólyakosarak) ezt a problémát küszöbölik ki. Az oszlopra szerelt állványokon a madarak a vezetékektől biztonságos távolságban építhetik a fészküket. A gólyafészektartó kosarak kihelyezése a területileg illetékes áramszolgáltatóval együttműködésben zajlik.

A gyűrűs madár helyváltoztatásának térképe. Forrás: Tringa Adatbázis.
Igazgatóságunk működési területén évről évre számos helyszínen – többek között a Felső-Bácskában is – megszervezzük a fehér gólyák gyűrűzését. A témához kapcsolódó korábbi cikkünk az alábbi linken érhető el:
https://www.knp.hu/hu/hirek/meggyuruztunk-95-feher-golya-fiokat-388
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park