Természetvédelem
Miért van szükség a kaszálás bejelentésére ?
Kaszálási szabályok a Natura 2000-es gyepterületeken
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló 269/2007. kormányrendelet 5. §. (3) előírja, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken a kaszálás tervezett kezdési idejét kötelező legalább öt munkanappal korábban írásban bejelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóság felé.

A harisokra (Crex crex) az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. A haris költési sikere biztosítható lenne a megfelelő védőzóna kialakításával, vagy ha a munkát nem kezdik meg július vége előtt. Fotó: Kozma Attila

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)
A Natura 2000-es gyepek számos védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű jelölő faj számára jelentenek szaporodó és táplálkozó helyet. A kaszálórétek több földön fészkelő madárfajnak nyújtanak fészkelőhelyet, ilyen például a haris (Crex crex), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a túzok (Otis tarda). A kaszálás megzavarhatja a fészkelő madarakat, rontva ezzel a fiókák túlélési esélyeit. A legnagyobb természeti károkat azonban a fészkek elkaszálása okozhatja. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Emellett a frissen kaszált gyepek fontos táplálkozó területei többek között a fehér gólyáknak (Ciconia ciconia) és a kék vércséknek (Falco vespertinus).
A védett vagy jelölő növényfajok magérlelés előtti lekaszálása kedvezőtlen az adott faj megmaradása szempontjából. Továbbá számos, nem védett növényfaj tápnövényként szolgál védendő rovarfajok egyedei számára. Jó példa erre a monofág vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), aminek kizárólagos tápnövénye az őszi vérfű vagy másik nevén orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis). A tápnövények korai lekaszálásával egy-egy rovarfaj teljes generációja is megsemmisülhet az adott élőhelyen.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Az időben benyújtott bejelentéssel a nemzeti parki igazgatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megelőzzék az olyan természeti károkat, amelyek egy nem megfelelően végzett kaszálásból esetlegesen adódhatnak. A kaszálás bejelentő beérkezését követően, ha megfelelő benne minden adat a kaszálás körülményeire vonatkozóan, akkor nem küld az igazgatóság az elfogadásról külön értesítést. Azonban, ha a kaszálás időpontját valamilyen okból módosítani szükséges, vagy a kaszálás területét korlátozni kell, akkor az igazgatóság munkatársai felveszik a kapcsolatot a gazdálkodóval.
A nemzeti park igazgatóságok a Natura 2000 gyepterületeken előforduló fajokról, életközösségekről több évre visszamenőleg rendelkeznek adatokkal. Így egy tervezett kaszálásról szóló bejelentésből a meglévő biotikai adatok, illetve az aktuális terepi bejáráson tapasztaltak alapján már nagy biztonsággal el tudják dönteni, hogy az adott területen a tervezett kaszálás veszélyezteti-e valamely kiemelten védendő faj egyedeit vagy sem.

A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövényén, az őszi vérfüvön (Sanguisorba officinalis). Fotó: Patalenszki Adrienn
A bejelentővel kapcsolatban további információ, valamint a bejelentést segítő formanyomtatványok ITT érhetőek el.
A területileg illetékes nemzeti park megállapításához pedig nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu
Amennyiben a betakarítási munkák közben védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madár fészkét, vagy fiókáját találják meg, abban az esetben kérjük a gazdálkodóktól a munka átmeneti felfüggesztését és a nemzeti park igazgatóság haladéktalan értesítését az alábbi elérhetőségen. A sikeres fészkelés vagy fiókamentés érdekében kérjük, hogy a további munkavégzést az igazgatóság munkatársának iránymutatása alapján folytassák. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja. Valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami INNEN tölthető le. A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben már korábban ITT írtunk.
A mezőgazdasági területeken a nyár eleji betakarítási munkák közül talán a kaszálás veszélyezteti legjobban az élővilágot. A különböző időpontokban végzett kaszálások hatása a gyepek élővilágára nézve nagyon eltérő lehet, így természetvédelmi szempontból kiemelten fontos szempont a kaszálás helyes időzítése. Legyünk hát körültekintőek, hogy a munkavégzés során megelőzzük a vadon élő állatok értelmetlen pusztulását!
Forrás: Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala









