Keressen minket

Természetvédelem

Miért van szükség a kaszálás bejelentésére ?

Kaszálási szabályok a Natura 2000-es gyepterületeken

Közzétéve:

A Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló 269/2007. kormányrendelet 5. §. (3) előírja, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken a kaszálás tervezett kezdési idejét kötelező legalább öt munkanappal korábban írásban bejelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóság felé.

A harisokra (Crex crex) az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. A haris költési sikere biztosítható lenne a megfelelő védőzóna kialakításával, vagy ha a munkát nem kezdik meg július vége előtt. Fotó: Kozma Attila

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

A Natura 2000-es gyepek számos védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű jelölő faj számára jelentenek szaporodó és táplálkozó helyet. A kaszálórétek több földön fészkelő madárfajnak nyújtanak fészkelőhelyet, ilyen például a haris (Crex crex), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a túzok (Otis tarda). A kaszálás megzavarhatja a fészkelő madarakat, rontva ezzel a fiókák túlélési esélyeit. A legnagyobb természeti károkat azonban a fészkek elkaszálása okozhatja. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Emellett a frissen kaszált gyepek fontos táplálkozó területei többek között a fehér gólyáknak (Ciconia ciconia) és a kék vércséknek (Falco vespertinus).

A védett vagy jelölő növényfajok magérlelés előtti lekaszálása kedvezőtlen az adott faj megmaradása szempontjából. Továbbá számos, nem védett növényfaj tápnövényként szolgál védendő rovarfajok egyedei számára. Jó példa erre a monofág vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), aminek kizárólagos tápnövénye az őszi vérfű vagy másik nevén orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis). A tápnövények korai lekaszálásával egy-egy rovarfaj teljes generációja is megsemmisülhet az adott élőhelyen.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Az időben benyújtott bejelentéssel a nemzeti parki igazgatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megelőzzék az olyan természeti károkat, amelyek egy nem megfelelően végzett kaszálásból esetlegesen adódhatnak. A kaszálás bejelentő beérkezését követően, ha megfelelő benne minden adat a kaszálás körülményeire vonatkozóan, akkor nem küld az igazgatóság az elfogadásról külön értesítést. Azonban, ha a kaszálás időpontját valamilyen okból módosítani szükséges, vagy a kaszálás területét korlátozni kell, akkor az igazgatóság munkatársai felveszik a kapcsolatot a gazdálkodóval.

A nemzeti park igazgatóságok a Natura 2000 gyepterületeken előforduló fajokról, életközösségekről több évre visszamenőleg rendelkeznek adatokkal. Így egy tervezett kaszálásról szóló bejelentésből a meglévő biotikai adatok, illetve az aktuális terepi bejáráson tapasztaltak alapján már nagy biztonsággal el tudják dönteni, hogy az adott területen a tervezett kaszálás veszélyezteti-e valamely kiemelten védendő faj egyedeit vagy sem.

A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövényén, az őszi vérfüvön (Sanguisorba officinalis). Fotó: Patalenszki Adrienn

A bejelentővel kapcsolatban további információ, valamint a bejelentést segítő formanyomtatványok ITT érhetőek el.

A területileg illetékes nemzeti park megállapításához pedig nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Amennyiben a betakarítási munkák közben védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madár fészkét, vagy fiókáját találják meg, abban az esetben kérjük a gazdálkodóktól a munka átmeneti felfüggesztését és a nemzeti park igazgatóság haladéktalan értesítését az alábbi elérhetőségen. A sikeres fészkelés vagy fiókamentés érdekében kérjük, hogy a további munkavégzést az igazgatóság munkatársának iránymutatása alapján folytassák. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja. Valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami INNEN tölthető le. A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben már korábban ITT írtunk.

A mezőgazdasági területeken a nyár eleji betakarítási munkák közül talán a kaszálás veszélyezteti legjobban az élővilágot. A különböző időpontokban végzett kaszálások hatása a gyepek élővilágára nézve nagyon eltérő lehet, így természetvédelmi szempontból kiemelten fontos szempont a kaszálás helyes időzítése. Legyünk hát körültekintőek, hogy a munkavégzés során megelőzzük a vadon élő állatok értelmetlen pusztulását!

Forrás: Bükki Nemzeti Park

Természetvédelem

Vadászok mentettek réti sast, a Madárkórház megműtötte

Published

on

A Duna-Dráva Nemzeti Park területéről érkezett a páratlan ragadozó madár talpfekély műtéti kezelésére. A sast Drávaszentes közelében, nem messze a határtól fogták be vadászok. Tollai és lábai sérültek – tájékoztatott a Hortbágyi Madárkórház.

Drávaszentesi vadászok fogták be a beteg réti sast, amelyet a Hortobágyi Madárkórházba szállítottak. Forrás: Hortobágyi Madárkórház

A madár lábain kialakult talpfekélyt altatásban, műtéti úton lehet meggyógyítani, így az eljárás hosszadalmasabb, továbbá lábanként ismételni kell az eljárást, hogy elkerüljük a hosszú altatással járó kockázatot. Január 23.-án első műtétjén már átesett – közölte Dr. Déri János állatorvos.

A réti sast Dr. Déri János műtötte meg. Forrás: Hortobágyi Madárkórház

Elsőként Isoflurane gázzal altatták a madarat, hogy csökkentsék stresszt és ne érezzen fájdalmat. Inhalációs maszkként pet-palackot alkalmaztak. Miután elaludt, a műtéti területet letisztították és izolálták. A duzzadt, gennyet és sarjszöveteket tartalmazó markot a talp felől szikével megnyitották.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

Ezután az oda nem illő vadhúst, és a gennyet távolították el. Ezt követően hidrogén-peroxidos, valamint betadine-es átmosás után összevarrták és amoxicillin antibiotikummal lokálisan lekezelték.

A veszélyes madár petpalackot kapott, hogy az aszisztencia is biztonságban legyen. Forrás: Hortobágyi Madárkórház

Tekintve, hogy az ízület másik oldalán is talltak duzzanatot, az előbbi eljárást megismételték. Miután mindegyik vágott sebet összevarrták végül egy ideiglenes „papucsot” készítettek, amely egy 1,5-2 cm magas henger, így ameddig a gyógyulás tart ez védi a talpát.

Forrás:
Hortobágyi Madárkórház

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A legősibb fafaj lett az Év Gyógynövénye 2025-ben!

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság idén a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) választotta az Év Gyógynövényének

Published

on

A 2025. Év Fája a korai juhar – olvashattuk az OEE hírét számos fórumon. Most újabb döntés született: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság idén a páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) választotta az Év Gyógynövényének!

Számunkra kiemelt hír, hogy még egy fafaj szerepel az Év Fajai között. Mi több, egy minden értelemben egyedülálló dendrológiai kuriózum, egy élő kövület…  Impozáns parkfaként és gyógyító növényként egyaránt ismerjük a „Ginkgót”. Itt a vele kapcsolatos érdekességekből idézünk fel egy csokorra valót.

Fotó: Pintér Beáta – Ipolyerdő Zrt.

Amint már írtuk, az egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezetek rendre megválasztják az aktuális Év Faját, különös figyelmet irányítva rájuk.

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Kelet-Ázsiában őshonos és szerte a világon, így Magyarországon is díszfaként ültetett növény. A világ legősibb fennmaradt fafaja, amelynek legyező alakú leveleit a Távol-keleten évszázadok óta alkalmazzák gyógyászati célra. A modern terápia a páfrányfenyőt elsősorban az agy vérellátásának zavarából eredő koncentrációképesség-csökkenés, a demencia, az Alzheimer-kór, a perifériás keringés problémái, a szédülés és a fülzúgás kezelésére javasolja.

További számos, idegvédő gyógyhatását részletezi a szakirodalom. Hatóanyagait kapszulák, tabletták és teák formájában kínálja fogyasztásra az egészségipar.

Fotó: Ipolyerdő Zrt.

Egyes leírások szerint, a levelének rovarölő hatása is van. Okos gyűjtők és könyvtárosok a ritka könyveiket ginkgo-levélből készült könyvjelzővel óvják meg a könyvmolyoktól. Belsőépítészek állítják, hogy a ginkgofa-burkolatú helyiségben sem szúnyog, sem svábbogár, sem poloska nem jelenik meg. Különlegességéhez méltó döntés, hogy idén ezt a fajt választották az Év Gyógynövényének! 

Ginkgo tehát olyan botanikai kuriózum, amelynek szerepe számos területen figyelemre méltó – a kultúrától az orvostudományig. Ez a fa nem csupán a múlt tanúja, hanem a jövő ígérete is: ellenállóképességével és időtállóságával inspirálja az embereket.

Különlegességeinek felidézését kezdjük az ősi mivoltával!

Kutatások szerint, a Ginkgo nemzetség képviselői – köztük a máig fennmaradt biloba faj is – már a perm időszakban, mintegy 270 millió évvel ezelőtt megjelentek.

Elképesztő, hogy ez még a földtörténet legnagyobb – a dinoszauruszok korát megelőző, az akkori élővilág nagy részét megsemmisítő – kihalási eseményét megelőző korszak volt!

Páfrányfenyőnk tehát változatlan alakban élte túl az utóbbi 300 millió évet, az annak a korábbi fajok többségét elsöprő, a növény- és állatvilágot időről-időre teljesen átalakító katasztrófáival együtt. Egyedüli hírnöke annak a fejlődési vonalnak, amelynek tagjai voltak az ősi cikászok és páfrányok. Levéllenyomatai néhány kőzetben olyan mennyiségben fordulnak elő, aminek alapján egykor létezhettek ginkgo-erdők is. Igazi élő kövület tehát, a földtörténeti középkor flórájának utolsó maradványa.

 

Felfedezésének és elterjesztésének története is teljesen egyedi:

Ginkgo fennmaradt hírmondóira több mint egy évezrede, Kelet-Kínában bukkantak rá, itt talált menedékre az utolsó jégkorszak idején. A természetben veszélyeztetetté vált, megőrzésében a buddhista szerzetesek játszottak nagy szerepet. Eleinte, a levelei alakja miatt Ya Chiónak (kacsalábnak), majd a terméséről Yin Hsingnek (ezüst baracknak) is nevezték.

Matuzsálemi korú egyedeit máig komoly tisztelet övezi – egykor áldozati helyként használták, ereklyékkel díszítették őket.

Japánba, illetve Korea területére már sok-sok évszázada áttelepítették. Európában egy német orvos adta az első leírását 1690-ben, majd 1730 körül honosították meg Hollandiában. (Az első európai fát ma is láthatjuk: jelenleg 22 méter magas és négyméteres átmérővel büszkélkedhet.)

Magyarországon a Ginkgo a 19. század második felében, dísznövényként terjedt el, parkokban és kertekben. Legidősebb hazai példányaival az ELTE füvészkertjében találkozhatunk – ezeket 1848-ban ültették. Impozáns facsoportja díszlik a Margitszigeten is. Pósfai György Dendrománia című gyűjtése tíznél több olyan Ginkgót tart nyilván szerte az országban, melyek törzsének körmérete megközelíti, vagy meghaladja az öt métert.

Ma a nagyobb dísznövény-kertészetek számos törzsalakját termesztik és forgalmazzák nálunk, még bonsai-habitusú fácskát is nevelhetünk belőle.

Kuriózum alaktani és élettani értelemben is:

Ginkgo tehát a tűlevelű fenyők elődje, egyetlen élő képviselője a páfrányok és a tűlevelűek közötti „átmeneti szakasznak”. Bár magyar nevében szerepel a „fenyő” szó, az igazi fenyőkkel ellentétben nincs gyantatermelése, nincsenek gyantajáratai.

Kérge szürkésbarna, rügyei hegyesek, zöldesvörösek. Levelei legyező alakúak, változatosan bemetszettek – innen a latin fajneve is (biloba – kétkaréjú) – a hosszúhajtásokon spirálosan, a rövidhajtásokon csomókban nőnek. Élénkzöldek, őszre aranysárgára váltanak át.

Törzse sudár, csúcsa elérheti a harmincméteres magasságot.

Kétlaki növény, azaz a hím- és nőivarú virágai más-más egyedeken vannak. Barkaszerű porzós virágai sárgák, csoportosan nyílnak a tavasz végén. Nővirágai zöldek, később fakadnak, a nyelükön párosával állnak.

Húsos köpenyű, gömbölyű termései ősszel sárgára érnek, majd a földre hullanak.  Markáns tulajdonsága, hogy a rothadásnak induló termésburok macskaürülékhez hasonló szagú, kellemetlen bűzt áraszt.  A kertészek ezért határozottan kerülik a nőivarú egyedek ültetését.

A porzós egyedek lombhullása korábban kezdődik, a korai kiválogatásuk mégsem könnyű.

Érdekesség, hogy a ginkgónak (nyitvatermő létére) csonthéjas magja van, a csíranövénye pedig két sziklevelű. A magas keményítőtartalmú ginkgó-mag Kínában és Japánban orvosság értékű csemegének számít: pirítva fogyasztják, tüdőbajt is gyógyítanak vele. A buddhisták húsételek helyettesítőjeként ették, afrodiziákumként is hatásosnak tartották.

Ginkgo életereje igazán különleges:

Ősi fafaj, amely túlélt mindent – a földtörténeti katasztrófákat, a jégkorszakokat, elviseli az embert és egyelőre az aktuális klímaváltozást is. Meddig képes erre egy-egy példány?

Kutatók állítják, hogy a faj genomjából hiányzik a sejthalálért felelős gén, mely azt jelenti, hogy a Ginkgo tulajdonképpen szinte „örök életű”. Az idős egyedei is termelnek osztódó szöveteket, és ezek semmiben nem különböznek a vizsgált fiatal és sok évszázados fákban. Az öregedő fatestben lelassul az osztódás, de nem áll le – így a növekedés kvázi sosem fejeződik be.

A Föld legidősebb ginkgói is ezt mutatják. A legöregebb példány Európában lassan 300 éves, Japánban pedig regisztráltak 1200 éves egyedet, míg Kínában élnek 3000 évnél idősebb fák is.

A megújulásának egyik módja csaknem egyedi a növényvilágban. Ugyanis, amikor a fa elérkezettnek látja az időt, hogy utódaiban éljen tovább, a törzsén elkezd ún. „chi-chiket” fejleszteni. A szó emlőt jelent, amire megjelenésükben hasonlítanak a Ginkgo léggyökér-szerű képződményei. Rajtuk vegetatív rügyek találhatók, melyekből a növény képes megújulni.

Fotó: Ipolyerdő Zrt.

A törzsön ilyenkor lassan fejlődő dudorok keletkeznek. Ez azt jelzi, hogy a fa az életének utolsó szakaszába lépett, mert ez van beleprogramozva a génkészletébe.

A chi-chik a talaj felé kezdenek fejlődni, majd legyökereznek. Egy ideig együtt nőnek az anyafával annak részeiként, de ez nem tart örökké. Amint a belőlük kifejlődött utódok megerősödnek, az anyafa lassan elhal és átadja a helyét nekik…

A tudomány szerint, a Ginkgo rendkívül ellenálló a környezeti változásokkal és szennyezésekkel szemben. Az egyik legmegdöbbentőbb története, hogy több példánya túlélte a hirosimai atombombázást 1945-ben. Ezek a fák a robbanást követően is újrahajtottak, és ma is élnek, szimbolizálva a túlélés és a megújulás erejét.

E történet tovább növelte a Ginkgo iránt tanúsított tiszteletet és csodálatot világszerte.

A Ginkgo a művészetben:

Ginkgo számos művészt megihletett az évszázadok során. Alkotások sora készült vele kapcsolatban a szobrászattól a festészeten és a porcelánművészeten át, a magas költészetig.

A német költőfejedelem, Goethe kedvenc fája volt, versében így örökítette meg:

Johann Wolfgang von Goethe: Ginkgo biloba

 

Napkeletről jött a fája,

és most itt kertemben él.

Sejtelemmel nézek rája,

titkot kérd e falevél.

Egyetlenegy teremtmény-e

mely megosztá önmagát?

Vagy egy választott pár lénye

lett eggyé e lombon át?

Verseimben leltem választ

erre, mélyet és nagyot.

Érezhetted bennük már azt:

egy s mégis kettős vagyok.

 

E keletről gondjaimra

bízott fának levele

a tanult főt okosítja,

titkát fejtvén vele.

Egyetlen élő levélkét

látunk kettéválva mi?

Vagy kettőt, mik eltökélték:

egynek fognak látszani?

E kérdésre, mit megoldott

elmém, választ így adok:

nem sejteti-e dalom, hogy

egy s mégis kettős vagyok.

Weöres Sándor fordítása

 

Köszönjük Dr. Hirka Anikó és Pintér Beáta erdőmérnök-kutatók anyaggyűjtéshez adott segítségét!

Forrás: Ipolyerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Eltékozolt vizeink: lenyűgöző rövidfilm mutatja be a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit

Szendőfi Balázs természetfilmes új dokumentumfilmet mutatott be:

Published

on

Budapest, 2025. január 30. – Az Eltékozolt vizeink című alkotás Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült. A film gyönyörű felvételeken keresztül mutatja meg, hogy a klímaváltozás korában milyen károkat okoz hazánkban az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és szabályozott folyóvizeken át, és hogyan szárad ki az ország, legfőképpen az Alföld. A rövidfilmben azonban azt is láthatjuk, hogy miként pezseg az élet azokon a területeken, ahol már helyreállították a vizesélőhelyeket és megtartják a vizet a tájban. A február 2-i vizesélőhelyek világnapja alkalmából bemutatott, kijózanító alkotás a múlt és a jelen bemutatása mellett egy jobb jövőt remél Magyarország kiszáradó tájai számára, amihez megoldásokat is kínál.

Fotó: Youtube

Hazánk vizesélőhelyeinek mára több mint a 90%-a eltűnt, a meglévők jelentős része pedig nem jó állapotú. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a természet megóvása érdekében rendkívül fontos szerepük lenne, azonban gazdasági megfontolásból ezeket a területeket más célokra használják. Lecsapolásuk megszüntetése és a területek helyreállítása egyre sürgetőbb feladat, erre hívja fel a figyelmet az új rövidfilm.

Szendőfi Balázs természetfilmes méltán népszerű alkotásai már több ízben is megmutatták a nézőknek, hogy miért fontos megőrizni és helyreállítani hazánk természeti értékeit. A Volt egyszer egy vadvízország, a Megsebzett táj vagy a Hegyek-völgyek halai mind arról tanúskodnak, hogy van miért küzdeni, ha szeretnénk megóvni a körülöttünk lévő természetet és fenntartani azokat a szolgáltatásokat, amiket ezek az ökológiai rendszerek biztosítanak minden élőlény – köztük az ember – számára.

Az Eltékozolt vizeink konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy a múltban és a jelenben milyen gyakorlatok vezettek odáig, hogy Magyarország jelentős része – legfőképp az Alföld – egyre nagyobb vízhiánnyal küzd, ami a felszínen a vizesélőhelyek eltűnéséhez, a felszín alatt pedig a vízkészletek látványos gyorsaságú csökkenéséhez vezetett, különösképpen a Duna–Tisza közi Homokhátságon.

A film létrejöttét támogató, Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásért című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében több éve elkötelezett munka folyik annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a hazánkat sújtó vízgazdálkodási problémákra, miközben konkrét megoldási lehetőségeket is bemutatnak. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a települési és vízgyűjtő szintű, természetközeli megoldásokon alapuló, fenntartható vízgazdálkodás fontosságára felhívja a figyelmet. Ennek céljából született meg az Eltékozolt vizeink című rövidfilm elkészítésének gondolata.

A filmet nézve betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan szövik át a tájat az 1970-es évekig kiépült – és néha még napjainkban is bővített – belvízelvezető csatornák és vízelvezető árkok, és hogyan zúdul le a víz a szabályozott, egyenes patakokban. Így ahelyett, hogy az éltető víz lassan beszivárogna a talajba és elraktározódna a természetben, sebesen elfolyik, még jobban kitéve a területet a klímaváltozás miatt egyre súlyosbodó hőhullámok és aszályos időszakok hatásainak.

A rövidfilmben bemutatott szárazodás nem csak az elmúlt évszázadok gyakorlatának eredménye, hanem még ma is zajlik. A szakértők egyetértenek abban, hogy a szárazodásnak számos oka van, de ezek közül csak néhányra lehetünk közvetlenül hatással. Az egyik legfontosabb a területi vízgazdálkodás módjának és a tájhasználatnak a megváltoztatása. A projektpartnerség, a természetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek elengedhetetlennek tartják a szemléletváltást ezen a téren.

„A víz elvezetése helyett, ahol csak lehet, a természetes vízmegtartó megoldásokat kell előtérbe helyezni, amihez két kulcsfontosságú változás szükséges. Az egyik az évtizedekkel ezelőtt kiépített csatornarendszerek felülvizsgálata és a klímaváltozással beköszöntő új viszonyokhoz való adaptálása. Sajnos ezek működésükkel még ma is csapolják a tájat, és hozzájárulnak a területek kiszárításához. A csatornákon elhelyezett műtárgyak (például zsilipek) lezárásával ez a folyamat lassítható és visszafordítható. Emellett pedig az eltűnt vizesélőhelyek helyén vissza kell adni a területet a víznek: az új zöldmezős beruházásoknak nem szabad a táj további lecsapolását eredményezniük, a korábban lecsapolt vizesélőhelyek egy jelentős részét pedig helyre kell állítani, hogy az időszakosan megjelenő többletvizet elvezetés helyett meg lehessen őrizni a szárazabb időszakokra” – mondta Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.

„Az Eltékozolt vizeink című rövidfilm legfőbb üzenete, hogy közösen kell helyet keresnünk a víznek a tájban, hogy megállítsuk Magyarország kiszáradását. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt ezt az üzenetet hivatott életre kelteni, hiszen a különböző szereplők – kormányzat, önkormányzatok, vízügyi szakemberek és civil szervezetek – közötti hatékony együttműködésre épít, és mutat példát a közös munkában rejlő lehetőségekre a vízgazdálkodás területén” – mondta dr. Szatzker Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium projektvezetője.

A megdöbbentő szárazságot illusztráló képek mellett az Eltékozolt vizeink gyönyörű felvételeken mutat be olyan jó példákat is, ahol a természetalapú vízmegtartó megoldások megvalósultak: patakmedreket állítottak helyre, belvízelvezető csatornákat zártak le, teret adtak a víznek, ezáltal ma már a száraz, üres területek helyett buja természet nyújt otthont növény- és állatfajok tömegének.

Az Eltékozolt vizeink című film ide kattintva érhető el.

 

A LIFE LOGOS 4 WATERS projektről

A 2021-ben indult LIFE LOGOS 4 WATERS projekt elsődleges célja, hogy a természetalapú vízgazdálkodási megoldások népszerűsítésével elősegítse a víz visszatartásán alapuló vízgazdálkodásra való átállást és támogassa az önkormányzatok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását.

A projekt két mintavízgyűjtő területén – Bátya és Püspökszilágy környéke – összesen 14 önkormányzat összefogásával demonstrációs céllal különböző típusú természetalapú vízmegtartó megoldásokat valósítanak meg és tesztelnek. A projekt azonban nemcsak a területeken végzett, gyakorlatban alkalmazott természetalapú zöld infrastruktúra-intézkedésekkel járul hozzá a vízhiány és villámárvizek kezeléséhez, hanem számos egyéb tevékenységgel és projekteredménnyel is támogatja azokat. A teljesség igénye nélkül csak néhányat kiemelve: közösségi döntéshozáson alapuló Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórumok felállítása, különböző célcsoportoknak szóló képzési anyagok, önkormányzatok körében meghirdetett pályázati programok, online Integrált Önkormányzati Döntéstámogató Platform létrehozása, szemléletformáló lakossági kampány, környezeti nevelési program, helyi bemutatóközpont és tanösvények.

A projekt az Európai Unió LIFE alapjának támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Államtitkárságának vezetésével, Bátya Község Önkormányzata, Püspökszilágy Község Önkormányzata, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a WWF Magyarország részvételével.

A LIFE LOGOS 4 WATERS projektről a projekt weboldalán olvashat bővebben.

Forrás: WWF

Tovább olvasom