Természetvédelem
Végéhez közeledik a tavaszi madárvonulás
Lassan végéhez közeledik a tavaszi madárvonulás
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain hetek óta madaraktól mozgalmas a határ. Zajlik, s lassan végéhez közeledik a tavaszi madárvonulás. A nálunk telelő, de tőlünk északabbra költő fajok útra keltek, az itteni fészkelők pedig visszatértek hosszú vándorútjukról.

Fotó: Gyurgyalag. Balla Tihamér – Körös-Maros Nemzeti Park
A Kígyósi-pusztán április második felében már alig-alig találkozhattunk telelő, de tőlünk északabbra költő récefajokkal. Megjöttek viszont a nálunk költő récék. A ragadozó madarak esetében is hasonló a helyzet, a telelők elmentek, a kék vércsék, kabasólymok és hamvas rétihéják pedig megérkeztek. Várjuk még a legkésőbbi időpontban, általában május elején-közepén visszatérő énekesmadarunkat, a kis őrgébicset. A tőlünk északabbra fészkelő partimadarak közül április utolsó hetében láttunk még néhány havasi partfutót és pajzsoscankót. A nálunk költők döntő többsége a hónap végére megérkezett, bíbicek, nagy godák, piroslábú cankók, sárszalonkák népesítik be a tájat.
A Kis-Sárréten is végéhez közeledik a klasszikus tavaszi madárvonulás. Még több északi vendég itt tartózkodik, de lassan ők is továbbállnak. Nemrég visszaérkeztek telelőhelyeikről a hamvas rétihéják, egyes példányok már a tavalyi fészkelőhelyek környékén nászrepülnek. A fattyúszerkők, kormos szerkők és fehérszárnyú szerkők kisebb-nagyobb csapatai rendszeresen átvonulnak a térségben. Az elmúlt napokban figyeltük meg az első üstökösgémeket, s visszaérkeztek a szalakóták első példányai is. Az énekesmadarak közül a tövisszúró gébicsek szintén most érkeztek meg, de előkerült egy szokatlanul korai kis őrgébics is.
A Cserebökényi pusztákon március közepén a pusztai vízállásokon 6000 bíbic, 2500 aranylile, és 4000 seregély tartózkodott. A több száz pajzsoscankó mellett 90 nagy goda, 66 nagy póling és 110 kis póling volt a területen. Március 20-tól folyamatosan érkeztek a gólyatöcsök, gulipánok, piroslábú cankók, s az első fehér és fekete gólyák. Április elején az itt telelő fajok közül még öt gatyás ölyvet, tíz kékes rétihéját és egy nagy őrgébicset láttunk, de még április végén is előfordult egy-egy gatyás ölyv és kékes rétihéja. A pusztákon téli vendég kék galambokat a visszatérő örvös galambok váltották fel. Az első füsti fecskéket április 3-án figyeltük meg, s április 10-re számuk már szépen gyarapodott. Ekkor érkeztek meg a hamvas rétihéják, és vonultak a fakó rétihéják. Április közepén tértek vissza dél-afrikai telelőhelyükről az első kék vércse csapatok, majd rövidesen a szalakóták is megjelentek. Szól a sárgarigó és a kakukk, s láttunk kis őrgébicset is. Április 25-ig a gyurgyalagokon kívül az összes vonuló madár megérkezett.
A Kardoskúti-pusztán a partimadarak közül a pajzsoscankóknak még április utolsó hetében is erős volt a vonulása. A csúcsot április 20-án észleltük, ekkor 1620 példányt számoltunk. A bíbicek és aranylilék után ők voltak a legtöbben a partimadarak közül. A havasi partfutók száma is folyamatosan gyarapszik, eddig 111 volt a legmagasabb számuk, a vonulási csúcs május elején várható. Érdekesség, hogy a havasi partfutókhoz csatlakozott néhány apró partfutó, Temminck-partfutó és tavi cankót is sikerült megfigyelnünk. Április közepéig a kékes rétihéják elvonultak észak felé és előkerült néhány hamvas rétihéja. Az énekesmadaraknál megkezdődött a rozsdástorkú pityerek vonulása, s április utolsó hetében megjöttek az első tövisszúró gébicsek is. A kakukkok már jó ideje vonulnak és intenzíven hallatják hangjukat. A nádi énekesek közül itt van már a cserregő nádiposzáta, a foltos nádiposzáta, a nádirigó és a nádi tücsökmadár is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Makói Tájegységébe is számos olyan madárfaj visszatért már, mely a telet délen, akár az Egyenlítőtől is délebbre töltötte. Április utolsó hetében észleltük az idei első kakukkokat, vadgerléket, gyurgyalagokat. A ragadozó madarak közül most jelentek meg az első kék vércsék. Hamvas rétihéják is tartózkodnak a térségben, melyek viszont csak itt állomásoznak, majd tovább vonulnak a költőterületeikre.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a korábbi években látványos volt a tavaszi madárvonulás, tavaly és az idén azonban más a helyzet. Az utóbbi hetekben alig-alig érzékelhető némi madármozgás. Ennek oka, hogy kevés volt a csapadék, ezért nincsenek belvízfoltok, gyepi vízállások. Hébe-hóba látunk egy-egy kisebb pajzsoscankó csapatot, 10-20 aranylilét, néhány bíbicet és a később költő piroslábú cankók egy-egy példányát. Látványosan elmaradtak a gyülekezések. Az erdőkbe visszaérkeztek a fülemülék, énekelnek a barátposzáták és a rozsdás csukok, s hallani már a kakukkok hangját is. Az erdők sem annyira telítettek, mint korábban: kevesebb a sordély, a cinege és az őszapó is. A réti fülesbaglyok viszont nagyobb számban teleltek Dévaványa környékén, tíz pár pedig már fészket is rakott.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Illegális hulladékgyűjtést és tárolást végzett a görbeházai férfi
Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat emeltek
A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat az ellen a férfi ellen, aki az ingatlanain engedély nélkül különféle nagymennyiségű zöld hulladékot, építési törmeléket és vashulladékot tárolt.

Fotó: Ügyészség
A vádirat szerint a vádlottnak Görbeházán két egymás melletti ingatlana van. Ott 2021. januárjától 2022. január 11-ig 20 köbméter zöldhulladékot, 40 köbméter lombhulladékot 15 köbméter építési hulladékot, 20 köbméter fémhulladékot és egy forgalomból kivont személygépkocsi fémvázát tárolta huzamosabb ideig.
2022. január 11-én az illetékes kormányhivatal tisztviselői helyszíni ellenőrzést végeztek. Azt követően határozattal felszólították a vádlottat, hogy szüntesse meg az engedély nélküli tevékenységét, gondoskodjon a szükséges dokumentumok beszerzése iránt, majd azokat mutassa be a hatóságnak.
A kormánytisztviselők 2022. május 31-én ismételten helyszíni ellenőrzést tartottak a vádlott két ingatlanán és megállapították, hogy továbbra is nagy mennyiségű hulladék volt a telkeken.
Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
Az irányadó jogszabály alapján a vádlott ingatlanain felhalmozott anyagok hulladéknak minősülnek. Az azzal kapcsolatos tevékenységet magánszemély csak hatósági engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezheti. A vádlott azonban ilyen engedéllyel az ismételt ellenőrzés alkalmával sem rendelkezett.
Az ügyben a nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság folytatta le.
A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat a Hajdúböszörményi Járásbíróságon. A büntetővégzés meghozatalára irányuló vádiratban indítványt tett arra, hogy a járásbíróság a vádlottal szemben közérdekű munka büntetést szabjon ki.
Forrás: Ügyészség
Természetvédelem
Visszanéző (2019): A városlakó vetési varjak és az emberek együttélése
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságra több alkalommal is érkezett már panasz települések belterületén fészkelő varjak okozta problémák miatt. Leggyakrabban a madarak ürülékére és hangoskodására hivatkozva kérik tőlünk a varjúfészkek eltávolítását. Cikkünk célja, hogy a „varjúprobléma” mögé nézzünk és áttekintsük a törvényi keretek engedte megoldási lehetőségeket.
Sok a varjú vagy kevés?
A vetési varjú (Corvus frugilegus) hazai állományára vonatkozóan 1942-től állnak rendelkezésre pontos adatok, ekkor kezdték el ugyanis módszeresen felmérni a varjútelepeket. Ezekből kiderül, hogy ezek a varjak eleinte nagyobb kolóniákban költöttek és csupán kis hányaduk fészkelt kisebb kolóniákban vagy az emberi települések területén. A ’80-as évek elején végzett és célzottan a vetési varjakat érintő gyérítések következtében azonban 1980 és 1984 között, tehát mindössze 4 év alatt a telepek száma 34%-kal csökkent, míg a fészkelő állomány 53%-kal fogyatkozott meg. A nagy kolóniák elkezdtek összeomlani és a madarak kisebb telepekre kényszerültek. Mivel a gyérítés ezután is folytatódott, a ’90-es évek közepére a vetési varjú hazai állománya az egykori 300.000 párról csupán 30.000 párra, tehát mindössze a 10%-ára zsugorodott.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Bár a vetési varjút 2001-ben törvényes oltalom alá helyezték, illegális gyérítése, valamint az élőhelyeinek csökkenése továbbra is folytatódik, ezért az állományának mérete jelenleg 18500-23500 pár körül stagnál. A folyamatos emberi pusztítás hatására a fészektelepek felaprózódtak, nagyrészt megszűntek és ez arra kényszerítette a varjakat, hogy az emberi településeken keressenek menedéket.
Ezen túl a fészektelepek megfogyatkozása olyan más védett madárfajok fészkelési lehetőségeit és ennek következtében az állományát is csökkenti, melyek előszeretettel használják a vetési varjak felhagyott fészkeit. Ilyen a kék vércse, a vörös vércse és erdei fülesbagoly.
Miért költöznek a városokba?

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)
A varjak a rendszeres mérgezések és a közvetlen zavarás elől szinte menekülésszerűen költöztek az emberi települések közelébe, városi parkokba, temetőkertekbe, ahol erősen korlátozott a mérgek és lőfegyverek használata. Nem beszélve arról, hogy az itt található lakossági hulladék terített asztalt is jelent nekik. A jelenlegi konfliktusok tehát elsősorban a folyamatosan tetten érhető emberi hibáknak és félreértéseknek köszönhetőek, amikkel szabályszerűen beüldözték a varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre, ahol viszont már nem a táplálkozásuk, hanem a hangoskodásuk, szennyezésük miatt keletkezik ellentét ember és vetési varjú között. Így elmondható az is, hogy a települések külterületein található fészektelepek további zavarása, esetleges felszámolása nemhogy segítene, de kifejezetten ront a lakott területeken meglévő konfliktushelyzeteken.
Téli vendégeink is vannak
A kialakult szituáción pedig az sem segít, hogy a varjak jobb híján gyakran telelni is az emberi településekre húzódnak. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy amíg a Kárpát-medencei vetési varjak telente csupán kóborolnak, de alapvetően a költőterület környékén maradnak, addig jellemzően északkeleti irányból hatalmas varjúcsapatok érkeznek hazánkba. Emiatt tapasztaljuk télen, hogy sokkal több varjat látunk a városokban. Ám ezek a jellemzően Oroszországból, Ukrajnából és a Balti államokból érkező példányok nálunk csak téli vendégek és március közepére mind elhagyják az országot, hogy visszatérjenek a költőterületükre. A nálunk költő állomány sorsa tehát alapvetően rajtunk múlik.
Eltávolítható-e a varjúfészek?
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) alapján tilos a védett állatfajok – és így a vetési varjú – egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Azonban a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve van lehetőség a vetési varjú lakott területeken történő riasztására, esetlegesen a fészkek eltávolítására, illetve a fészket tartó fák kivágására, vagy a lombkorona visszavágásos kezelésére, de minden esetben engedélyt kell kérni a területileg illetékes Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályától.
Tehát a félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy nem a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ad engedélyt a varjútelepek megsemmisítésére, azt a területileg illetékes Kormányhivataltól kell megkérni. Az Igazgatóságot a Kormányhivatal arra kéri fel, hogy véleményezze az engedélykérelmet.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakmailag támogatni fogja a hatósági határozat kiadását, amennyiben:
- a tevékenység indokolt, azaz a varjak élettevékenysége olyan mértékben veszélyeztet más jogos érdeket – például tulajdonhoz való jogot nem mozdítható vagyontárgyak folyamatos, kárt okozó beszennyezésével, egészséges környezethez való jogot a rendszeres emberi tartózkodási helyül szolgáló területek intenzív piszkításával -, hogy az előidézett káros hatások már meghaladják a természetvédelmi közérdek védelmének pozitív hatásait;
- költési időszakon kívül történik (a költési időszak március 15-től augusztus 15-ig tart);
- vetési varjú és más védett faj egyedeinek elpusztítására nem kerül sor.
Érdemes ugyanakkor felhívni rá a figyelmet, hogy erős érdeksérelem hiányában, csupán azért, mert vannak olyan embertársaink, akiket zavar e nagyon intelligens, és az év nagy részében az ember számára is hasznos táplálkozású madarak látványa, hangja, nem támogatják automatikusan a magyar államigazgatási szervek a lakott területen található fészkek, fészkelőhelyek felszámolását.
Nemigen létezik olyan, ember közelében megtelepedő élőlény – beleértve például a kártevő rovarokat pusztító békákat és gyíkokat, vagy a valaha mindenki által szeretett fecskéket és gólyákat –, ami ne zavarna az emberek sokaságából legalább egyeseket olyannyira, hogy ezzel az állami hivatalokhoz fordulnak. A társadalom többsége azonban még mindig nem szeretne élettelen lakókörnyezetet maga körül, és tisztában van a természetes élővilág megőrzésének pozitív hatásaival, ezért a természeti értékeket szegényítő tevékenységeket nem lehet pusztán ellenszenvre alapozni, a hatóságokkal jóváhagyatni.
Ha valaki úgy érzi, hogy számos érintett lakos megalapozott, igazolt közérdeksérelemre hivatkozó panasza ellenére a varjak belterületi fészektelepeinek zavaró hatása ellen évek óta nem történik érdemi ellenintézkedés, az rendszerint nem a természetvédelmi kezelőn, vagyis a nemzeti park igazgatóságon múlik, hanem a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének hiányán, valamint a nem kellően, illetve nem jogszerűen megtervezett védekezésen.
A leggyakoribb eset, hogy a fészkek, illetve fészkelőhelyek felszámolását olyankor kezdeményezik és akarják sürgősen végrehajtani, amikor azokban a lerakott tojásokat, a kikelt fiókákat gondozzák a szülőmadarak. Az ilyenkor végzett beavatkozások a tojások, fiókák pusztulását eredményeznék, ami utóbbiak esetében állatkínzás, és a természetvédelmi jogszabályok büntetőjogi következményekkel is fenyegető megszegése. A fészkek eltávolítását jogszerűen és emberségesen a fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, és ehhez időben kell megtervezni és engedélyeztetni a beavatkozást.
Mindannyiunk közös érdeke az ember és a természet minél harmonikusabb együttélése, de ebben akkor tudnak segíteni a természeti értékek kezelői, ha párbeszéd alakul ki a lakosság, a települési önkormányzatok és a megmaradt természeti értékek védői között!
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park (2019. április 15.)
Bővebb információ: VETÉSI VARJÚ KONFLIKTUSKEZELÉSI TERV – Javaslatok a vetési varjúval, mint védett fajjal kapcsolatban keletkező konfliktushelyzetek egységes kezelésére/MME, 2008
Természetvédelem
Katymári fehér gólya fára épített fészket Horvátországban
Egy fehér gólya pár nem mindennapi fészkeléséről számoltak be Horvátországban
A napokban a Croatia Birding egy fehér gólya pár nem mindennapi fészkeléséről számolt be. A madarak egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban, Našice közelében.

A gólyák egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban. Fotó: Josip Ledinšćak
Az egyik gólya színes gyűrűjéből kiderült, hogy a madarat 2021-ben a Felső-Bácskában, Katymáron gyűrűzte Schneider Viktor kollégánk.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Bizonyára köztudott, hogy korábban a gólyák fákon, épületeken, valamint kéményeken való fészekrakása általános volt. A civilizációs változásoknak köszönhetően napjainkban a gólyafészkek leginkább villanyoszlopokon találhatók. A közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés, mindemellett az áramellátást is veszélyezteti. A gólyafészek-emelők (másnéven gólyakosarak) ezt a problémát küszöbölik ki. Az oszlopra szerelt állványokon a madarak a vezetékektől biztonságos távolságban építhetik a fészküket. A gólyafészektartó kosarak kihelyezése a területileg illetékes áramszolgáltatóval együttműködésben zajlik.

A gyűrűs madár helyváltoztatásának térképe. Forrás: Tringa Adatbázis.
Igazgatóságunk működési területén évről évre számos helyszínen – többek között a Felső-Bácskában is – megszervezzük a fehér gólyák gyűrűzését. A témához kapcsolódó korábbi cikkünk az alábbi linken érhető el:
https://www.knp.hu/hu/hirek/meggyuruztunk-95-feher-golya-fiokat-388
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park