Természetvédelem
Sordélyok énekelnek a dél-alföldi tájakon
Sordélyok énekelnek a Körös-Maros Nemzeti Park területén
A Körös-Maros Nemzeti Park területén többfelé a tavasz jellegzetes hangjai közé tartozik a sordély éneke. Legnagyobb testű (a verébnél zömökebb megjelenésű) hazai sármányfélénk főként a mezőgazdasági jellegű területeken látható, hallható.

Fotó: Biró István
Éneke inkább érdes csiripelésnek hangzik, melyet elsősorban egy kiugró helyről, bokor tetejéről, valamilyen oszlopról, karóról, esetleg egy erősebb növényi kóróról hallat.
A madár fő jellegzetessége, hogy a szakemberek úgynevezett indikátorfajként tartják számon. Az indikátorfajoknak különleges környezeti, ökológiai igényeik vannak, ezért állományaik nagysága jól tükrözi az adott területen bekövetkezett kedvező, vagy kedvezőtlen változásokat. Az indikátorfaj másik fontos ismérve, hogy jól felismerhető, könnyen határozható, más fajjal össze nem téveszthető a külleme, így a laikus szemlélő is jó eséllyel felismerheti. Állományaik nagysága tehát könnyebben becsülhető, számolható.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A sordély élőhelyigénye alapján elsősorban az extenzív, külterjesen művelt mezőgazdasági területekhez köthető, ahol változatos élőhelyszerkezet, szántók, gyepek, cserjések, gazos foltok egyaránt megtalálhatók. Ezeken a helyeken minimális a vegyszer- és műtrágya-felhasználás, aminek köszönhetően gazdag táplálékkínálat áll a sordélyok rendelkezésére. Magyarországon is elsősorban azokon a sík és alacsony dombvidéki területeken találjuk, ahol a felsorolt ismérvek jellemzőek.
Évente kétszer költ, három-hat tojást rak. Fészkét a talajhoz közel, bokrok aljába, vagy sűrű növényzetre rakja. Fiókanevelés idején elsősorban rovarevő, de ezt az időszakot kivéve táplálékát különféle magvak, főleg gyommagvak képezik. Csak kemény teleken húzódik le a délebbi tájakra, így az utóbbi évek enyhe telein kisebb csapatokba verődve télen is találkozhattunk vele.
Az utóbbi évek agrár-környezetvédelmi intézkedései, pályázati lehetőségei sok más madárfaj mellett a sordély életfeltételeit is hosszabb távon biztosítják.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









