Természetvédelem
Visszanéző (2019): A városlakó vetési varjak és az emberek együttélése
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságra több alkalommal is érkezett már panasz települések belterületén fészkelő varjak okozta problémák miatt. Leggyakrabban a madarak ürülékére és hangoskodására hivatkozva kérik tőlünk a varjúfészkek eltávolítását. Cikkünk célja, hogy a „varjúprobléma” mögé nézzünk és áttekintsük a törvényi keretek engedte megoldási lehetőségeket.
Sok a varjú vagy kevés?
A vetési varjú (Corvus frugilegus) hazai állományára vonatkozóan 1942-től állnak rendelkezésre pontos adatok, ekkor kezdték el ugyanis módszeresen felmérni a varjútelepeket. Ezekből kiderül, hogy ezek a varjak eleinte nagyobb kolóniákban költöttek és csupán kis hányaduk fészkelt kisebb kolóniákban vagy az emberi települések területén. A ’80-as évek elején végzett és célzottan a vetési varjakat érintő gyérítések következtében azonban 1980 és 1984 között, tehát mindössze 4 év alatt a telepek száma 34%-kal csökkent, míg a fészkelő állomány 53%-kal fogyatkozott meg. A nagy kolóniák elkezdtek összeomlani és a madarak kisebb telepekre kényszerültek. Mivel a gyérítés ezután is folytatódott, a ’90-es évek közepére a vetési varjú hazai állománya az egykori 300.000 párról csupán 30.000 párra, tehát mindössze a 10%-ára zsugorodott.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Bár a vetési varjút 2001-ben törvényes oltalom alá helyezték, illegális gyérítése, valamint az élőhelyeinek csökkenése továbbra is folytatódik, ezért az állományának mérete jelenleg 18500-23500 pár körül stagnál. A folyamatos emberi pusztítás hatására a fészektelepek felaprózódtak, nagyrészt megszűntek és ez arra kényszerítette a varjakat, hogy az emberi településeken keressenek menedéket.
Ezen túl a fészektelepek megfogyatkozása olyan más védett madárfajok fészkelési lehetőségeit és ennek következtében az állományát is csökkenti, melyek előszeretettel használják a vetési varjak felhagyott fészkeit. Ilyen a kék vércse, a vörös vércse és erdei fülesbagoly.
Miért költöznek a városokba?
Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)
A varjak a rendszeres mérgezések és a közvetlen zavarás elől szinte menekülésszerűen költöztek az emberi települések közelébe, városi parkokba, temetőkertekbe, ahol erősen korlátozott a mérgek és lőfegyverek használata. Nem beszélve arról, hogy az itt található lakossági hulladék terített asztalt is jelent nekik. A jelenlegi konfliktusok tehát elsősorban a folyamatosan tetten érhető emberi hibáknak és félreértéseknek köszönhetőek, amikkel szabályszerűen beüldözték a varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre, ahol viszont már nem a táplálkozásuk, hanem a hangoskodásuk, szennyezésük miatt keletkezik ellentét ember és vetési varjú között. Így elmondható az is, hogy a települések külterületein található fészektelepek további zavarása, esetleges felszámolása nemhogy segítene, de kifejezetten ront a lakott területeken meglévő konfliktushelyzeteken.
Téli vendégeink is vannak
A kialakult szituáción pedig az sem segít, hogy a varjak jobb híján gyakran telelni is az emberi településekre húzódnak. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy amíg a Kárpát-medencei vetési varjak telente csupán kóborolnak, de alapvetően a költőterület környékén maradnak, addig jellemzően északkeleti irányból hatalmas varjúcsapatok érkeznek hazánkba. Emiatt tapasztaljuk télen, hogy sokkal több varjat látunk a városokban. Ám ezek a jellemzően Oroszországból, Ukrajnából és a Balti államokból érkező példányok nálunk csak téli vendégek és március közepére mind elhagyják az országot, hogy visszatérjenek a költőterületükre. A nálunk költő állomány sorsa tehát alapvetően rajtunk múlik.
Eltávolítható-e a varjúfészek?
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) alapján tilos a védett állatfajok – és így a vetési varjú – egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Azonban a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve van lehetőség a vetési varjú lakott területeken történő riasztására, esetlegesen a fészkek eltávolítására, illetve a fészket tartó fák kivágására, vagy a lombkorona visszavágásos kezelésére, de minden esetben engedélyt kell kérni a területileg illetékes Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályától.
Tehát a félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy nem a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ad engedélyt a varjútelepek megsemmisítésére, azt a területileg illetékes Kormányhivataltól kell megkérni. Az Igazgatóságot a Kormányhivatal arra kéri fel, hogy véleményezze az engedélykérelmet.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakmailag támogatni fogja a hatósági határozat kiadását, amennyiben:
- a tevékenység indokolt, azaz a varjak élettevékenysége olyan mértékben veszélyeztet más jogos érdeket – például tulajdonhoz való jogot nem mozdítható vagyontárgyak folyamatos, kárt okozó beszennyezésével, egészséges környezethez való jogot a rendszeres emberi tartózkodási helyül szolgáló területek intenzív piszkításával -, hogy az előidézett káros hatások már meghaladják a természetvédelmi közérdek védelmének pozitív hatásait;
- költési időszakon kívül történik (a költési időszak március 15-től augusztus 15-ig tart);
- vetési varjú és más védett faj egyedeinek elpusztítására nem kerül sor.
Érdemes ugyanakkor felhívni rá a figyelmet, hogy erős érdeksérelem hiányában, csupán azért, mert vannak olyan embertársaink, akiket zavar e nagyon intelligens, és az év nagy részében az ember számára is hasznos táplálkozású madarak látványa, hangja, nem támogatják automatikusan a magyar államigazgatási szervek a lakott területen található fészkek, fészkelőhelyek felszámolását.
Nemigen létezik olyan, ember közelében megtelepedő élőlény – beleértve például a kártevő rovarokat pusztító békákat és gyíkokat, vagy a valaha mindenki által szeretett fecskéket és gólyákat –, ami ne zavarna az emberek sokaságából legalább egyeseket olyannyira, hogy ezzel az állami hivatalokhoz fordulnak. A társadalom többsége azonban még mindig nem szeretne élettelen lakókörnyezetet maga körül, és tisztában van a természetes élővilág megőrzésének pozitív hatásaival, ezért a természeti értékeket szegényítő tevékenységeket nem lehet pusztán ellenszenvre alapozni, a hatóságokkal jóváhagyatni.
Ha valaki úgy érzi, hogy számos érintett lakos megalapozott, igazolt közérdeksérelemre hivatkozó panasza ellenére a varjak belterületi fészektelepeinek zavaró hatása ellen évek óta nem történik érdemi ellenintézkedés, az rendszerint nem a természetvédelmi kezelőn, vagyis a nemzeti park igazgatóságon múlik, hanem a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének hiányán, valamint a nem kellően, illetve nem jogszerűen megtervezett védekezésen.
A leggyakoribb eset, hogy a fészkek, illetve fészkelőhelyek felszámolását olyankor kezdeményezik és akarják sürgősen végrehajtani, amikor azokban a lerakott tojásokat, a kikelt fiókákat gondozzák a szülőmadarak. Az ilyenkor végzett beavatkozások a tojások, fiókák pusztulását eredményeznék, ami utóbbiak esetében állatkínzás, és a természetvédelmi jogszabályok büntetőjogi következményekkel is fenyegető megszegése. A fészkek eltávolítását jogszerűen és emberségesen a fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, és ehhez időben kell megtervezni és engedélyeztetni a beavatkozást.
Mindannyiunk közös érdeke az ember és a természet minél harmonikusabb együttélése, de ebben akkor tudnak segíteni a természeti értékek kezelői, ha párbeszéd alakul ki a lakosság, a települési önkormányzatok és a megmaradt természeti értékek védői között!
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park (2019. április 15.)
Bővebb információ: VETÉSI VARJÚ KONFLIKTUSKEZELÉSI TERV – Javaslatok a vetési varjúval, mint védett fajjal kapcsolatban keletkező konfliktushelyzetek egységes kezelésére/MME, 2008
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai
Természetvédelem
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei magyar elnökség alatti utolsó ülésükön Raisz Anikó államtitkár elnökletével egyhangúlag fogadták el az Európai Unió Tanácsának közös álláspontját a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendelettel kapcsolatban.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei magyar elnökség alatti utolsó ülésükön Raisz Anikó államtitkár elnökletével egyhangúlag fogadták el az Európai Unió Tanácsának közös álláspontját a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendelettel kapcsolatban. A jogalkotási folyamat egy jelentős szakaszának lezárása a magyar elnökség kézzelfogható eredményeinek sorát gyarapítja. A Tanács soron következő elnöksége a most elfogadott tárgyalási álláspont mentén folytathatja majd le az intézményközi tárgyalásokat a rendelet társjogalkotók általi végső elfogadásának érdekében. A mikroműanyagok jelentette kockázat mielőbbi kiküszöbölése különlegesen fontos, hiszen azok nem csak a természetre, de azzal együtt az emberi egészségre is veszélyt jelentenek. A miniszterek megvitatták továbbá az elhasználódott járművekről szóló rendeletjavaslatot és az EU 2040-ig kitűzött éghajlati célkitűzéséről szóló közleményt is.
A magyar elnökség újabb sikere: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben © Hungarian presidency
Az EU környezetvédelmi miniszterei úgynevezett általános megközelítésre jutottak a műanyag pellet – a műanyagtermékek gyártásához használt ipari alapanyag – környezetbe jutásának megakadályozásáról szóló rendelet tekintetében. Az új szabályok elősegítik az ellátási lánc egészében a műanyag pellet kezelésének javítását, valamint az EU-n belüli szállítást. Mindez akár 74%-kal is csökkentheti a műanyag pellet környezetbe jutását.
A műanyag pellet környezetbe kerülése a harmadik legnagyobb forrása az összes nem szándékos mikroműanyag kibocsátásnak. Az EU-ban a maguk nemében egyedülálló szabályok segítenek a vállalatoknak a műanyagpellet-veszteség minimalizálásában, hozzájárulva a határokat nem ismerő mikroműanyag-szennyezés elleni küzdelemhez.
emelte ki Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
A Tanács általános megközelítése megfelelő egyensúlyt teremt a műanyagpellet-veszteség minimalizálására irányuló ambiciózus és hatékony intézkedések bevezetése és a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése között. A szöveg emellett egyenlő versenyfeltételeket biztosít az uniós és nem uniós fuvarozók között, és kötelezettségeket vezet be a műanyag pelletet szállító tengerjáró hajókra vonatkozóan. A ma elfogadott általános megközelítés hivatalossá teszi a Tanács tárgyalási álláspontját. A rendelet végleges szövegéről várhatóan 2025. elején kezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
A magyar elnökség által készített dokumentum alapján a miniszterek irányadó vitát folytattak a járműtervezés körkörösségi követelményeiről és az elhasználódott járművek kezeléséről szóló rendelettervezetről. A rendelet célja, hogy fokozza a fenntarthatóságot és a körforgást az autóiparban azáltal, hogy az új járművek tervezése során meg kell könnyíteni az alkatrészeik újrahasznosítását és újrafelhasználását. Az egyeztetések igazolták, hogy technikai szinten számos témában jelentős előrelépés történt a magyar elnökség alatt, beleértve a rendelet hatályát, a gyártók és hatóságok kötelezettségeit, valamint a felülvizsgálatra vonatkozó záró rendelkezéseket és a releváns jogszabályok szükséges módosításait.
A környezetvédelmi miniszterek eszmecserét folytattak a 2024. február 6-án közzétett, az EU 2040-ig szóló éghajlati célkitűzéséről kiadott bizottsági közleményről. A közlemény az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó 90%-os csökkentését javasolja 2040-re az 1990-es szinthez képest. A miniszterek megbeszélésük során az EU 2040-re kitűzött éghajlati célok irányába történő sikeres átmenet előfeltételeire összpontosítottak. A 2030-ig elfogadott keret teljes végrehajtását illetően a miniszterek egyetértettek abban, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsítésre van szükség.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hangsúlyozták azt is, hogy a stabil és kiszámítható szabályozási és beruházási keret kulcsfontosságú a versenyképesség biztosításához. A dekarbonizáció és az iparpolitika összehangolása, valamint a versenyképesebb energiaárak elérése szintén elengedhetetlen e tekintetben. A társadalmilag elfogadható és igazságos átmenet érdekében a miniszterek egyetértettek a polgárok és a vállalkozások bevonásának, valamint a munkavállalók át- és továbbképzésének jelentőségével.
A magyar elnökség a Bizottsággal közösen tájékoztatta a minisztereket a közelmúlt legfontosabb nemzetközi találkozóiról és azok eredményeiről. Hivatalos munkaebéd keretében a miniszterek megbeszélést folytattak Jessica Roswall és Wopke Hoekstra biztosokkal a Bizottság 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó prioritásairól a környezetvédelmi és klímapolitika területén.
Magyar Elnökség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
Fotó: MATE
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Jelöletlen tojások
Kilőtték a svájci farkast
Elérhetőek a Gazdálkodási Napló frissített kitöltési útmutatói
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Menyhal horgászata a Bodrogon
