Természetvédelem
Illegális szemétlerakók
Lajosmizsén és környékén külföldi munkavállalókat és illegális szemétlerakókat ellenőriztek június 15-én. Az akcióban a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a Lajosmizsei Rendőrőrs zsarui, polgárőrök, katasztrófavédők, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) és a hulladékgazdálkodás szakemberei vettek részt.

Fotó: Szabó Gabriella
A cél a külföldi munkavállalók ellenőrzése, illetve az illegális szemét felszámolása volt. Az elmúlt időszakban több panasz, bejelentés érkezett illegális hulladékgazdálkodásról a rendőrséghez. A telkeken felhalmozott nagy mennyiségű szemét látványa és kellemetlen szaga is zavarta a környéken élőket. Ráadásul a veszélyes hulladékoktól néhányan úgy próbáltak megszabadulni, hogy elásták vagy elégették azokat.
– A probléma megoldására a társhatóságokkal közös akciót szerveztünk, melynek keretében valamennyi bejelentést ellenőriztünk – mondja Czigány János alezredes, Lajosmizse őrsparancsnoka. – A kontroll során három helyen kellett intézkedni, ahol nagyobb mennyiségű illegális szemetet találtunk.

Fotó: Szabó Gabriella
Egy ház hátsó kertjében szinte mozdulni sem lehetett a szeméthegytől. Építésből megmaradt hulladékok, szétszedett műszaki cikkek borították a földet. A katasztrófavédők ellenőrizték a kéményeket, és megállapították, a kályhában szemetet égettek. De további nyomok utaltak arra is, hogy elásva, a föld alá is tetemes mennyiségű hulladékot rejtettek. A szabályszegőket felszólították, hogy gondoskodjanak a szemét elszállításáról a kitűzött időpontig, ellenkező esetben súlyos büntetésre számíthatnak.
Ezzel egy időben az OIF munkatársai két, nem magyarokat foglalkoztató munkáltatót, valamint 26 külföldi munkavállalót ellenőriztek. Valamennyien érvényes tartózkodási és munkavállalási papírokkal rendelkeztek. Szabálytalanságot senkinél sem találtak.
Forrás: Rádi Mónika – Rendőrség
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala
















