Természetvédelem
126 éves „erdőkísérlet” a Mecsekben
Korabeli erdészek idegenhonos fafajt telepítettek be több mint egy évszázada a Mecsekben
A Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének területén érdekes kísérletet kezdtek több mint egy évszázada a korabeli erdészek: egy idegenhonos fafajt telepítettek be, főképp azért, mert bőséges fa nyersanyaghozamot vártak tőle. Mára kiderült, hogy ez a kísérlet sokkal többet megmutatott az eredeti célkitűzésnél.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
A Dél-baranyai-dombság lankáin, a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének kezelésében áll egy idős erdő, amelyet 1897-ben telepítettek a korabeli erdészek. A hazánkban abban az időben egyre tudatosabbá váló erdőgazdálkodás számára izgalmas volt egy-egy újonnan behozott fafaj meghonosítása, így ezen a területen a környéken jól ismert csertölgy és nemes tölgyek mellett vörös tölggyel erdősítettek. Az észak-amerikai fafajt az 1700-as években hozták be Európába, de az erdőgazdálkodás csak a XIX. század végén ismerte fel a benne rejlő gazdasági potenciált.
Az egérsípot a fényképre kattintva lehet elérni!
A vörös tölgy idegenhonos, de nem invazív fafaj: Észak-Amerikában őshonos, gyors növekedésű, őshazájában nagy termetű, összefüggő erdőségek állományalkotó fafaja. A Dél-baranyai-dombság jó termőhelyein a vörös tölgy 30 métert meghaladó magassággal, kifogástalan törzsalakkal és 70-80 cm-es mellmagassági átmérővel fejlődött. A lenyűgöző növekedés eredményeként vált az egykori erdősítés erdőkísérletté.
2023-ban a Mecsekerdő Zrt. a következő megállapításokra jutott a vörös tölggyel kapcsolatban:
- A vörös tölgy adaptálása sikeres volt: hazánkban őshonos tölgyekkel és más fajokkal (például kislevelű hárssal, mezei juharral, mezei szillel, virágos kőrissel és csertölggyel) kiválóan alkot elegyes erdőtársulást. Ebből az következik, hogy a Magyarországon állományt alkotó vörös tölgy ökológiai szempontból képes az elegyes erdők természetességi fokához közelíteni, így magas biodiverzitást biztosítani.
- A mecseki termőhelyen és klímában is gyors növekedésű, a hazánkban őshonos tölgyekhez képest kétszer-háromszor gyorsabban növekszik.
- A vörös tölgy mecseki termőhelyen és klímában mintegy 80-90 éves koráig egészséges, ezután rohamos minőség- és egészségiállapotromlás jeleit mutatja.
- A vörös tölgy elegyes erdő ökológiai szempontból gazdag, magas biodiverzitású élővilágot biztosító erdőket alkot. (A magas természetességi fokú erdőkre jellemző mennyiségű rovar-, gomba és mohafaj jelenléte figyelhető meg az erdőkben.)
- A vörös tölgy főfajú erdőállományban a hazánkban őshonos, a biodiverzitás és ökológiai érték szempontjából fontos kísérő növény- és állatfajok is megtalálják az élőhelyüket.
- A vörös tölgy jó minőségű, jól kezelhető, magas gazdasági értékkel rendelkező faanyagot termel.
A Mecsekerdő Zrt. összefoglalása szerint megállapítható, hogy a vörös tölgy-kísérlet sikeres volt, hiszen egy hazánkban jól fejlődőképes, gyors növekedésű, magas ökológiai értékű erdőket alkotó, értékes faanyagot nyújtó idegenhonos fafajt sikerült hazai körülmények közé adaptálni.
Az Erdőmánia Magazin vörös tölgy-kísérletről készített kisfilmje ezen a linken tekinthető meg.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
Fotó: MATE
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Szemétszedés a Jánossomorjai Erdészet területén
182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot számoltak fel
A “Tisztítsuk meg az országot II.” hulladékfelszámolási pályázat keretében november hónapban összesen 182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása történt meg a Jánossomorjai Erdészet által kezelt állami erdőkben.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
A pályázati forrásból 7 helyszínen 5 községhatárban (Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Dunakiliti, valamint Feketeerdő) sikerült eltakarítani a többnyire erdőszéleken, közúthoz csatlakozó erdőterületeken felhalmozódott lakossági hulladékot.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az erdészet azon dolgozóinak, akik aktív résztvevői voltak a programnak, valamint azoknak a gépes vállalkozóknak, akiknek a munkája elengedhetetlen volt a sikeres megvalósuláshoz.
Forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Természetvédelem
Bábaszarka – Ismét több nagy őrgébics telel a Kis-Sárréten 6.
Ilyenkor télvíz idején is találkozhatunk áttelelő példányokkal:
A hazánkban előforduló gébicsfajok közül a nagy őrgébics a legtermetesebb, körülbelül akkora, mint egy rigó. Ilyenkor télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park minden részterületén, így a Kis-Sárréten is találkozhatunk vele.
Fotó: Boldog Gusztáv László – KMNP
Alapszíne szürkésfehér, szárnya és farka fekete. Méretéhez képest nagy a feje, melyen egy fekete szemsáv kölcsönöz szigorú tekintetet számára. Külsejét a ragadozó madarakéhoz hasonló kampós, erős csőr teszi teljessé.
Hazánkban elsősorban téli vendég, de az északkeleti országrészben kis számban fészkel is. Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában költ. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain az első példányok idén is október közepén jelentek meg. Azóta a számuk növekedett, igaz sehol sem találkozhatunk velük túl gyakran.
Kedveli a fasorokkal, facsoportokkal, bokrosokkal tarkított, nyílt mezőgazdasági területeket, pusztafoltokat. Jellemzően magányosan figyelhetjük meg, igen nagy revírt, azaz táplálkozó-területet tart fenn telelőterületén.
Rendszertanilag énekesmadár, azonban életmódja a ragadozó madarakéhoz hasonló. Tipikus vártamadár, azaz zsákmányát különböző magaslatokról kémleli, például telefon- és villanyoszlopokról, vezetékekről, bokrok, fák és egyéb száraz növények csúcsáról, de gyakran vércse módjára szitál. Költési időben sok nagytestű rovart is fogyaszt, de télen ezek hiányában főként apró rágcsálók, alkalmanként kisebb énekesmadarak szerepelnek az étlapján. Ezeket gyakran a többi gébicsfajhoz hasonlóan tövisekre, tüskés ágakra szúrja fel.
A Kis-Sárréten Mezőgyán – Geszt – Biharugra határában, egy előre meghatározott útvonalon évről-évre megszámoljuk az itt telelő példányokat. A mostani eredmény 12 példány, de a teljes területen minimum 30 példány is előfordulhat. A nagy őrgébicset ezen a vidéken népies nevén, bábaszarkának is nevezik.
Forrás: KMNP
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Jelöletlen tojások
Kilőtték a svájci farkast
Elérhetőek a Gazdálkodási Napló frissített kitöltési útmutatói
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében
Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
A bronzérmes kan
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Menyhal horgászata a Bodrogon
Társas vadászati figyelemfelhívás 2024/2025
