Természetvédelem
Fiatal fekete gólya
Fiatal fekete gólyát fényképeztek Nógrádban
Marti Richárd fotográfus és vadfotós, megosztotta élményeit lapunkkal: A felvételt 2023. szeptember első hetének első keddjén készítettem az első fekete gólyáról. Ami, mint kiderült, barna, és nem fekete. Na de utána kiderült, hogy mégis fekete. Nyugalom, én se tudtam követni, de aztán meglett a magyarázata. A fekete gólya azért barna, mert még juvenilis, azaz fiatal.

Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News
Barna tollazata van és még nem piros a csőre, hanem fakó zöldes. Aztán méretében sem olyan nagy, mint a kifejlett példányok, amik három kg testsúlyúak, testhosszuk pedig eléri a 90-105 cm-t. Emellett 173-205 cm közötti szárnyfesztávval rendelkeznek.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Mit érdemes tudni a fiatal fekete gólyáról? Fontos tudni róluk, hogy testsúlyban, szárnyfesztávban és testhosszban is kisebbek, mint a kifejlett társai.

Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News
A fehér gólya rokonaikkal szemben ők nem kedvelik az emberi közelséget, ezért nagy fák vastag ágaira építenek fészket, ami általában a talajtól 10-15 méter magasságban található, elég magasban ahhoz, hogy a fészketrabló vagy ragadozó állatok ne érhessék el.

Marti Richárd fotográfus és vadfotós – Agro Jager News
Ha véletlenül megsérül a fészkük, nagyon ritka az újjáépítés. A fészekben általában 3-5 tojás található és a fiókák 30-40 nap múlva kelnek ki. A fiatalok 65-70 napos tartózkodás után hagyják el a fészküket. A fiókák nem ragaszkodnak a családjukhoz és kirepülésük után nem maradnak együtt sem a szülőkkel, sem a testvéreikkel: igazi magányos repülők lesznek. Az ivarérett madarak hagyják el először a fészküke.

Marti Richárd, fotográfus és vadfotós.
Mint vonuló madarak, csak a nyarat és a fészkelési időszakot töltik az országban, a telet Afrikában. Általában nagyobb részük a Boszporuszon, egy kisebb részük a Gibraltári-szoroson halad át.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vért se izzadtam a képek elkészítésekor, miközben étkezés közben megörökítettem a növésben lévő fekete gólyát. Szerencsém volt, mert valamiért nem félt tőlem, sőt igazság szerint figyelmen kívül is hagyott. Lehet, hogy az ízletes rovarok, bogarak, vagy akár a tó és patak kisebb gerincesei jobban érdekelték, mint a fotós a nagy objektívvel a fűben.
A fotózás szakmájáról is beszéljek: a fényképeket egy Nikon D850-es vázzal és egy Sigma 150-600 mm-es objektívvel készítettem, kb. 10-30 méteres távolságból, és ellenfényben, de nem teljesen szemben a lemenő nappal – zárta beszámolóját Marti Richárd.
Írta és fényképezte: Marti Richárd
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









