Természetvédelem
Vélhetően vadmacskákat fényképeztek Nógrádban – GALÉRIÁVAL
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Nógrád vármegye északi részém vadmacskákat fényképezett.
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Nógrád vármegye északi részére jár ki fényképezni. Mivel a vadfotózás az egyik legnehezebb hobbik egyike, ezért mindig csak olyan vadat örökít meg, amit éppen meglát.

Fotó: Marti Richárd – Agro Jager News
Bármilyen csöndben is próbálunk haladni, észrevéthetetlenek soha nem leszünk.Nem szabad túl nehéz célokat kitűzni, mert azokat nehéz megvalósítani. A kötetlen, szabad fotózásnál nincs szebb hobbi a természetben – kezdte beszámolóját Ricsi.
Az esetek többségében. miután leteszi az autót, sétál egy kicsit, majd leül és megközelítőleg 30 percet vár. Eggyé válik a természetettel. Megnyugszik ő is és az erdő is körülötte. A természetfotózásban két dolog elengedhetetlen: a természet mélységes tisztelete és a szerencse.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
A gyakorlott fényképész már többször megtapasztalta, hogy a helyi vadmacskaállomány megérzi: nincs mitől tartania. Kevésbé fél a vad egy vadfotóstól. A vadmacskát lefényképezni még Nógrád vármegyében is nehéz. Az elmúlt két évben nem is látta ezt a rejtőzködő ragadozót. Az idén azonban jóval nagyobb szerencsével már négy-öt alkalommal is megfigyelte a fokozottan védett macskafélét. Több esetben véletlenek sorozata után tudta csak lencsevégre kapni a vadmacskát. Egyik esetben egy mezőn pillantotta meg, amint egerészett, másodszor pedig cserkelve került elébe. A macskák viselkedése kiszámítható. Amint észreveszik az embert lelapulnak, és mozdulatlanul várnak. Eggyé próbálnak válni a természettel, úgy, hogy folyamatosan ránk néznek. Ezek pár másodpercnyi, vissza nem térő alkalmak.

Fotó: Marti Richárd – Agro Jager News
Ha szerencsénk van, a vad még egy rövid ideig helyben marad, közben mérlegeli a veszélyeket. Az esetek többségében miután eldöntötték, hogy nincs konkrét fenyegetés, kimérten, lassan eloldalognak. Többször felveszik a szemkontaktust, nézik a viselkedésünket. Ritkább esetben ez emlősökkel, madarakkal táplálkozó ragadozó faj még azt is megengedi, hogy perceken át fényképezzük – zárta beszámolóját Marti Richárd.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek: Marti Richárd
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


































