Természetvédelem
Vélhetően vadmacskákat fényképeztek Nógrádban – GALÉRIÁVAL
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Nógrád vármegye északi részém vadmacskákat fényképezett.
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Nógrád vármegye északi részére jár ki fényképezni. Mivel a vadfotózás az egyik legnehezebb hobbik egyike, ezért mindig csak olyan vadat örökít meg, amit éppen meglát.

Fotó: Marti Richárd – Agro Jager News
Bármilyen csöndben is próbálunk haladni, észrevéthetetlenek soha nem leszünk.Nem szabad túl nehéz célokat kitűzni, mert azokat nehéz megvalósítani. A kötetlen, szabad fotózásnál nincs szebb hobbi a természetben – kezdte beszámolóját Ricsi.
Az esetek többségében. miután leteszi az autót, sétál egy kicsit, majd leül és megközelítőleg 30 percet vár. Eggyé válik a természetettel. Megnyugszik ő is és az erdő is körülötte. A természetfotózásban két dolog elengedhetetlen: a természet mélységes tisztelete és a szerencse.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
A gyakorlott fényképész már többször megtapasztalta, hogy a helyi vadmacskaállomány megérzi: nincs mitől tartania. Kevésbé fél a vad egy vadfotóstól. A vadmacskát lefényképezni még Nógrád vármegyében is nehéz. Az elmúlt két évben nem is látta ezt a rejtőzködő ragadozót. Az idén azonban jóval nagyobb szerencsével már négy-öt alkalommal is megfigyelte a fokozottan védett macskafélét. Több esetben véletlenek sorozata után tudta csak lencsevégre kapni a vadmacskát. Egyik esetben egy mezőn pillantotta meg, amint egerészett, másodszor pedig cserkelve került elébe. A macskák viselkedése kiszámítható. Amint észreveszik az embert lelapulnak, és mozdulatlanul várnak. Eggyé próbálnak válni a természettel, úgy, hogy folyamatosan ránk néznek. Ezek pár másodpercnyi, vissza nem térő alkalmak.

Fotó: Marti Richárd – Agro Jager News
Ha szerencsénk van, a vad még egy rövid ideig helyben marad, közben mérlegeli a veszélyeket. Az esetek többségében miután eldöntötték, hogy nincs konkrét fenyegetés, kimérten, lassan eloldalognak. Többször felveszik a szemkontaktust, nézik a viselkedésünket. Ritkább esetben ez emlősökkel, madarakkal táplálkozó ragadozó faj még azt is megengedi, hogy perceken át fényképezzük – zárta beszámolóját Marti Richárd.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fényképek: Marti Richárd
Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

































