Természetvédelem
A vadmacska nyomában: a nyugati határvidék rejtélyes ragadozója
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss tanulmányt közölt a vadmacskáról
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által koordinált vadmacska programban nemcsak elpusztultan talált példányokat vizsgálunk részletesen, hanem terepi adatgyűjtést is végzünk. Egy friss tanulmány a faj nyugati határvidéki jelenlétét és életmódját tárja fel, egy olyan régióban, ahol a vadmacska előfordulása eddig ismeretlen volt.
Fotó: BalatonScience
Miért veszélyeztetett a vadmacska?
Az európai vadmacska Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja, Magyarországon fokozottan védett. Fennmaradását elsősorban közeli rokonával, a házi macskával való kereszteződés veszélyezteti, ami genetikai leromláshoz vezet a vadmacskaállományban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vadmacska állománya felhígul a házi macskák „tengerében”, és mint önálló faj, lassan eltűnik. Skóciában ez sajnos már be is következett.
Rejtett életmód
A vadmacska rejtőzködő, magányosan élő ragadozó, amely főként szürkületben és éjszaka aktív, de nyugalmas területeken és kölyöknevelés idején nappal is megfigyelhető. A nappalt faodvakban, sziklaüregekben, farakások alatt, magas fák ágain vagy kotorékban tölti.
Vadmacska vagy házi macska?
A vadmacskát és a cirmos mintázatú házi macskákat első pillantásra nehéz megkülönböztetni, különösen a hibrideket. Megbízható azonosítás csak genetikai vizsgálattal lehetséges. Azonban néhány külső jegy segíthet terepi megfigyeléskor.
Fontos külső jegyek
• A vadmacska farka vastagabb, dús szőrzetű, tompa végződésű és fekete végű. Rajta 3-5 sötét gyűrű található, amelyek élesen elválnak a világosabb sávoktól. A házi macska farka vékonyabb, hegyesebb végű, rajta több, keskeny gyűrű lehet.
• A vadmacska hátán egy sötét sáv fut, amely a faroktőnél véget ér, míg a házi macskánál a sáv vagy a farkon is folytatódik, vagy hiányzik, vagy elmosódik.
• A vadmacska zömökebbnek tűnik, szélesebb fejű, kisebb fülű és vaskosabb lábú, mint a házi macska. Bundája halványabb, szőrzete hosszabb, oldalsávjai folytonosak, a házi macskáé pettyezett.
A hibridek gyakran öröklik a vadmacskára jellemző vastag farkot és nagyobb testméreteket, de a farokgyűrűk kevésbé markánsak.
Kutatás a terepen
A kutatók különféle illatcsalikat, így macskagyökeret és macskamentát használtak, hogy kameracsapdák elé csalogassák az állatokat. A vizsgálatot két és fél év alatt közel félszáz helyszínen, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végezték. Az eredmények szerint a helyszínek felén vadmacskákat, felén házi macskákat, és sok helyszínen mindkét fajt azonosították.
Eltérő viselkedés
Mindkét faj főként éjszakai életmódot folytat, de a vadmacskák aktivitásmintázata tavasszal a kölyöknevelési időszakról árulkodott. További érdekesség, hogy a házi macskák észlelése télen visszaesett a vadmacskákhoz képest. Az illatcsalira is eltérően reagáltak: a házi macskákat szinte azonnal odavonzotta, míg a félénkebb vadmacskáknál az észlelési gyakoriság csak fokozatosan növekedett. Mindezek azt jelzik, hogy a megfigyelt házi macskák házaktól rendszeresen elkóboroló példányok, amelyek a zordabb időket az emberi környezet biztonságában vészelik át.
A kutatás jelentősége
A kutatás rávilágított arra, hogy a veszélyeztetett vadmacska a korábban ismert területeken túl is előfordul, gyakran osztozva élőhelyén a házi macskákkal. Ezek az eredmények fontos alapot nyújthatnak a faj hatékonyabb védelméhez, és felhívják a figyelmet a felelős állattartásra: a házi macskák kontrollált, lakáson belüli tartása kiemelten fontos a vadmacska fennmaradásához.
Együttműködés
A kutatásban a HUN-REN BLKI, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakemberei vettek részt. Eredményeiket az Applied Animal Behaviour Science szaklapban tették közzé.
Természetvédelem
Megjelent a 2025.évi természetvédelmi pályázat kiírása
Természetvédelmi pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium
Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet IV. fejezetének – az agrárminiszter feladat- és hatáskörét részletező 6. pontjához, azaz a minisztérium természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, civil feladatvállalást segítő pályázatot.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Támogatási igényt a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként jóváhagyott Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben rögzített természetvédelmi célok elérésében közvetlenül feladatot vállaló, természet- és környezetvédő céllal létrejött közhasznú szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a felhívásban rögzített tematikájú tevékenységekre, projektekre.
A pályázat felhasználható keretösszege 50 millió forint. A pályázatokat 2025. április 14-től 2025. május 13-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 1 millió, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Sikeres pályázást kívánunk!
Forrás: AM
Természetvédelem
ÁPRILIS: Négy rétihéja faj szeli a magyar eget
Áprilisban javában zajlik a tavaszi madárvonulás. A rétihéják estében ez az egyik legizgalmasabb hónap, hiszen mind a négy hazai fajjal találkozhatunk. Már a költőhelyek közelében, nádasok, vizes élőhelyek felett láthatjuk a leggyakoribb fajt, a barna rétihéját (Circus aeruginosus).
Barna rétihéja. Fotó: Simay Gábor
Többségük az elmúlt hónapban érkezett meg, de a telek enyhülésével egyre több példányuk telel át. A téli vendég és gyakori átvonuló kékes rétihéja (Circus cyaneus) száma ilyenkorra már csökkeni szokott, de jelenlétükre még ebben a hónapban is számíthatunk. Az idei évben április elején még szokatlanul nagy számban vannak jelen.
Kékes rétihéja. Fotó: Simay Gábor
A fakó rétihéja (Circus macrourus) – igaz csak kis számban – átvonul hazánkon, költőhelyei Közép-Ázsiában találhatók. Igazán szerencsésnek kell lennünk, hogy összefussunk vele a pusztában. Legkésőbb a hamvas rétihéja (Circus pygargus) érkezik meg hozzánk telelő területéről, de a hónap közepén már sokfelé láthatjuk vonuló egyedeit, melyek közül egyesek itt is maradnak fészkelni.
További természetvédelemmel kapcsolatos hírekért látogasson el az Agro Jager Természetvédelem c. rovatába! Kattintson a képre!
Bár rétihéjákat sokfelé láthatunk, legjobb eséllyel gyepek felett, alacsonyan repülve pillanthatjuk meg őket, hiszen ezek a legjobb vadászterületek számukra. Így a gyepek védelmével a rétihéják védelmét is szolgáljuk!
Fakó rétihéja. Fotó: Simay Gábor
A fotókon mind a négy faj esetében hím madarat láthatunk. A tojó és fiatalabb példányok többnyire barnák és sok esetben igen nehéz elkülöníteni a fajokat.
Hamvas rétihéja Fotó: Simay Gábor
A barna és a kékes rétihéják védettek, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 50.000 Ft. A másik két faj fokozottan védett, a fakó rétihéja természetvédelmi értéke 250.000 Ft, míg a hamvas rétihéjáé 500.000 Ft.
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta és fényképezte:
Simay Gábor
Természetvédelmi Őrszolgálat
Látott, fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A bakonyi alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris bakonyiensis) jelenlegi ismeretink alapján kizárólag a Bakonyban és az Őrségben fordul elő, így a Kárpát-medence egyik bennszülött gerinces állata! Megőrzése – mint valódi hungaricum – ezért a mi feladatunk!
A Bakonyban az alpesi gőték többsége a hegység magasabban fekvő északi illetve középső részén él, de van egy elszigetelt populáció a Keleti-Bakonyban is, a Burok-völgy környékén. Ezt az állományt tavaly kezdtük el felmérni (korábbi írásunk itt érhető el).
Szaporodóhelyeinek többsége itt a rendszeresen járt erdészei utak pocsolyáiban található, mely komoly veszélyeztető tényező az elszigetelt populáció fennmaradása szempontjából. A taposás és a víz állandó felkavarása mellett ezek a pocsolyák ráadásul tavaly nyáron ki is száradtak, még mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna, így ennek az egyébként is ritka állatnak nem volt szaporulata!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. együttműködésének köszönhetően idén komoly munkálatok zajlottak e bennszülött állatunk megmentése érdekében. A tél folyamán munkagép segítségével árkok készültek, melyekben a gőtelárvák kifejlődésére jóval nagyobb az esély. Egy részük a meglévő, kikerülhető, de sekély szaporodóhelyek mélyítésével, többségük viszont a közlekedést is nehezítő keréknyom pocsolyák mellett lett kialakítva. Utóbbiak vizét az újonnan kialakított árkokba vezettük be. Az új árkok többségéből sajnos elszivárogna a víz, ezért még kora tavasszal, a gőték szaporodása előtt elkészült ezek vízzáró bélelése is.
Forrás: Dr. Riezing Norbert – DINPI
Magyar vizslát mentettek a katasztrófavédelem munkatársai Büsüben
Kitekintő: USA – Pisztrángtúra Montanában a Feketelábúak földjén – magyar felségjellel
Így edzik a lovas rendőröket és társaikat
KITEKINTŐ: Dél-Afrika – A Sziklaművészeti Kutatóintézet
Rábapordányi tehenészetben jelent meg az RSZKF
KITEKINTŐ: Szlovákia – Keddig 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust
Az első vaddisznó – A babos
Tájékoztatás a MePAR Böngésző megszűnéséről
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Medve támadt egy férfire, ő meg erre belevágta a fejszéjét az állat fejébe (VIDEÓ)
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
KITEKINTŐ: Orvvadászok kerültek a rendőrök hálójába
Sárba tiporták a becsületét, betelt a pohár a rókatetemek szállításával hamisan megvádolt vadásznál
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Móró Balázs: A régen várt remetém
Baranya Vármegyei Diana Vadászhölgy Klub
KITEKINTŐ: Holtan találtak egy férfit, tele sebekkel – medve támadhatta meg
