Keressen minket

Természetvédelem

Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban

Közzétéve:

Komádi Dél-Biharban fekszik, közigazgatási területének döntő többsége a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik, azonban a Sebes körös bal partján lévő földek, erdők, nádasok már a Körös-Maros Nemzeti Park fennhatósága alá esnek. Erről azonban az állatok nem tudnak és különösebben, a város Önkormányzatának belső udvarán álló, néhány lucfenyőn tanyát verő, fülesbaglyokat sem érdeklik az emberek által különféle határokat elrendelő közigazgatási jogszabályok. Ha úgy vesszük némi igazság mégiscsak van a dologban, mert ez itt, ha ma két vármegye is, valójában a Kis-Sárrét egybefüggő része, amelynek szívdobogását ma is rendületlenül a Sebes-Körös adja. Főleg akkor, ha át is emelik a gátakon, amire napjainkban egyre nagyobb szükség és érdeklődés mutatkozik.

Tökéletes a mimikrije a fülesbaglyoknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Tóth Ferenccel, Komádi város polgármesterével a napokban találkoztunk, amikor is feltűnt, hogy az  önkormányzat udvarán fehér pecsétek színezik a fák alját. Annyira természetes a sárréti embernek a körülötte lévő környezet, a táj, hogy szinte észre sem veszik a mindennapokban, milyen természeti kincsek veszik körül az itt élőket.

S hogy ez mennyire jó az állatoknak, mi sem bizonyítja jobban, hogy egyik baglyot sem érdekli, mikor reggel megélénkül a hivatal, megélénkül az udvar. Autók érkeznek, ajtók csapódnak, éppen csak gyerekzsivaj nincs és odafönt a fákon meg megannyi füles bagoly hiszi azt, őket bizony nem látja senki!

Háborítatlan a nyugalom a Komádi Önkormányzat belső udvarán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Szinte várjuk őket minden télen, csak a takarító kollégák nem, mert olyankor sokkal több munkájuk akad. Az udvart is fel kell seperni, itt a fák alatt is és mondanom sem kell, annyi köpet van, hogy, ha pár napig nem szednénk össze, kupacokban halmozódna fel a fák alatt – mutatja Szabó Károly városgazda.

Tóth Ferenc polgármester kiemelte, hogy a téli vendégek érkezését azonban, még akkor is, ha plusz munkát jelent a munkatársainak, az egész hivatal várja, miközben a város határában még túzok is költ.

Az erdei fülesbaglyok Magyarországon védettek!
Természetvédelmi értékük: 50 000 Ft

Ezen a vidéken még szervesen él az emberekben, hogy vigyáznak, óvják a természetet s ha hegyek itt nincsenek is, mégis érdemes meglátogatni a várost, mert a természeti értékek sokaságát fedezhetjük fel Komádiban.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Ezek közül most az egyik legnagyobb látványosság a telelő fülesbaglyok. Aki Komádiban jár, nyugodtan kéredzkedjen be, nézze meg a fülesbaglyokat a város főterén.

A baglyok kapcsán azonban érdemes kiemelni, hogy január utolsó hetében szervezte meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a szokásos bagolyszinkront, amelyhez az Agro Jager News információi szerint bárki csatlakozhat, illetőleg az alábbi linken megfigyeléseit rögzítheti is.
Erdei fülesbaglyokat látott. Megfigyeléseit itt rögzítheti!

Köpetek és fehér pecsétek jelzik, hogy itt bizony baglyok tanyáznak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Magyarországon állományai a téli időszakban megerősödnek, mert hozzánk érkeznek az északi vendégek. Főleg rágcsálókat fogyasztanak, de a köpeteket vizsgálva, biztonsággal megállapítható, hogy énekesmadarakat is zsákmányolnak, főként verebekre csapnak le. Különösebb odafigyelést nem igényelnek. Kifejezetten nyugalomra, csendességre vágynak s ha tehetjük, szárazságtűrő örökzöldeket ültessünk a környezetünkbe.

Akit érdekel, kéredzkedjen be a portán is lesse meg a füles baglyokat a Komádi Önkormányzat udvarán! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ha Komádiba látogatna, akkor keresse fel a város honlapját, nézze meg Google térképen, hogyan juthat el a Sebes-Körös melletti kisvárosba.

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom