A tavaszi és a nyári időszakban meglehetősen sok bejelentés érkezik kollégáinkhoz a sérült és megmentésre szoruló madarak kapcsán. Ezen egyedek többnyire nem árvák, ezért a befogásuk és elszállításuk helyett a megtalálásuk helyén el kell őket engedni.

A fészküket elhagyó erdei fülesbagoly fiókák táplálékellátásában eleinte szüleik segítenek (fotó: Schneider Viktor)

Talán az egyik leggyakoribb példa a bagolyfiókák esete. Gyakran értesítik kollégáinkat a települési parkok és ligetek fáin üldögélő erdei fülesbagoly fiókákról. Fontos elmondani, hogy ezek a fiatalok még jóval a röpképességük előtt elhagyják a fészkeiket. Tehát a repülni még nem képes fiókák nem sérültek, ezért a befogásukat mellőzni kell. 

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Mikor kell madarat menteni?

Fontos elmondani, hogy a ragadozók, a betegségek és a rátermettség nagy mértékben befolyásolják a különböző madárfajok egyedeinek túlélési esélyeit. Mindezek a természetes folyamatok szerves részét képezik, éppen ezért a legtöbb énekesmadár kísérletet tesz az évente többszöri költésre.

Leginkább a végveszélyben lévő fajok esetében indokolt az egyedek megmentése. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az élőhelyi feltételek helyreállítása nélkülözhetetlen a fajvédelmi tevékenységek sikeres megvalósítása során.

Ha fiókát találunk, mielőtt bármit tennénk, először is bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban bajba jutott-e az a kismadár? Amennyiben nem látható rajta sérülés, nyílt seb, lógó, nem mozgó végtag, akkor ne fogjuk be őt, a szülei és a testvérei valahol a közelben tartózkodnak, nem árvák, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ezek a fiatal madarak gyorsan biztonságos helyet fognak keresni, és ha elmegyünk onnan, a szülők hamarosan felbukkannak és folytatják az etetését.

A jól kitollasodott fiókák esetében különleges helyzetet jelentenek a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakok. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:

·        Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.

·        Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.

·        Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

·        Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.

A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket (a kiesett tojások szinte bizonyosan menthetetlenek) egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok (leggyakrabban: házi rozsdafarkú, füsti és molnárfecske) esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket. A vesszőkosarak a lakott területeken ideális műfészkei lehetnek erdei fülesbaglyoknak.

Hová vihetem a fiókát?

Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Vadaskertbe (6000 Kecskemét, Műkert út 1., telefonszám: +36-76-320-121, e-mail: info@zookecskemet.hu, www.zookecskemet.hu).

Csongrád megyében a Szegedi Vadasparkba (6725 Szeged, Szél u. 90., telefonszám: +36-62-542-530, e-mail: info@zoo.szeged.hu, www.zooszeged.hu).

Fokozottan védett, sérült faj esetén hívhatja a Természetvédelmi Őrszolgálatunk ügyeleti számát is: + 36 30 555 6171. Ezen a számon az ügyeletes kolléga naponta 8:00-20:00 között fogadja a természetvédelmet érintő, közérdekű bejelentéseket. (Más nemzetipark-igazgatóságnál más az ügyeleti szám!)

Forrás: KNP

A madarak iránti érdeklődés egyidős az emberiséggel.

A madármegfigyelés több évszázados kedvtelés a fejlett világban, ami később patinás civil szervezetek és tudományágak megalapozója lett.

A madárvédelem hazánkban is a természetvédelem fontos szakterülete.

Kiemelt oltalmat élveznek a táplálékláncot „felülről” szabályozó ragadozók.

Különleges képviselőik az éjszakai életmódú baglyok, közülük is a legnagyobb testű és legritkább fajok állnak az érdeklődés előterében.

A Börzsöny vadregényes életterét a két legméretesebb bagolyfajunk is otthonának tekinti. E cikkünk a „második helyezettről”, az uráli bagolyról szól.

Fotó: Ipolyerdo.hu

Miért különleges élettér a Börzsöny?

A Börzsöny ezerféle szempontból vonzó erdei élőhely, a madárvilágnak is az.

Hazánk legnagyobb zárt, és egyben legtagoltabb domborzatú erdőtömbje ez, melyben az idős faállományok aránya és az erdők szerkezetének változatossága országosan kiemelkedő.

Az erdők természetességének megalapozója a több évtizedes, korszerű szemléletű (egyre nagyobb részben folyamatos erdőborítású) kezelés, mely jól illeszkedik az erdő folyamataihoz, együttműködik az ökológia és a természetvédelem szempontjaival.

„Vadregényes erdőtáj – a Börzsöny” című monográfiánk szerint, a több mint 380 hazai madárfaj kétharmada a Börzsönyben is előfordul, mintegy 120 faj pedig költ is itt.

Hegységünk különösen kedvező élettere a ragadozó madaraknak, „akik” fészkelésükhöz megtalálják benne a háborítatlan erdőket, sziklafalakat, üregeket, odvas faóriásokat.

Fotó: Ipolyerdo.hu

E ragadozófaj megtelepedése hazánkban és a Börzsönyben

Az uráli bagoly (Strix uralensis) alapvetően Eurázsia északi régiójában élő éjszakai ragadozó.

A fő elterjedési területén hívül, az egyik alfaja szigetszerűen honos a Kárpát-medencét övező hegyláncok gyűrűjében.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Őshonos macskabaglyunk hatalmas termetű rokonaként, a mai Magyarország területén az 1970-es években, innen telepedett meg. A Zemplénben észlelték először, majd tovább terjedt nyugati irányba az Északi-középhegységben. Fészkelésével a Börzsönyt az ezredforduló előtti években érte el (mára a Dunát átlépve, megjelent a Pilisben is).

Nálunk fokozottan védett faj, egyedeinek természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Uniós szinten az Európai Madárvédelmi Irányelv védi.

A térkép forrása: MME

Északi bevándorlónk a zárt erdőségek madara, mely az elsősorban rágcsálókat kedvelő táplálkozásához, kisebb tisztások meglétét is igényli.

Börzsönyi megtelepedését a természetes élőhely vonzása mellett…

…a természetvédelem – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani Egyesület – munkatársai is elősegítették.

Az általuk zempléni mintára kihelyezett láda-odúk (tükrös „plafonjukkal” a költés kíméletes megfigyelését biztosítva) hozzájárultak az uráli bagoly térségi elterjedéséhez.

Az uráli bagoly szívesen elfogadja a mesterséges költőládákat, melyek segítségével megerősíthető a költőpárok territóriuma, és a sikeres költés is.

A Börzsönyben költő uráli bagoly párok száma egyes szakemberek szerint már meghaladhatja a húszat. Tekintve, hogy a párok szigorúan őrzik a territóriumukat, ez az érték harmincezer hektáros erdőtömbben jelentősnek számít.

Baglyunk megjelenése, jellemzői

Az uráli bagoly mérete tekintélyt parancsoló. A tojók általában nagyobbak, mint a hímek, testhosszuk elérheti a 60 centimétert is. Szárnyfesztávolságuk 120-140 centiméter közötti, a tömegük 600-1100 gramm lehet.

Ezzel az uráli az uhu után, a második legnagyobb testű bagolyfajunk!

A tollazatuk döntően barna, pikkelyes mintázattal, csíkokkal. Megjelenésük arányaiban a kisebb rokonhoz, a macskabagolyhoz hasonlít. Kerekded a fejük. Ragyogóan sárga szemeik, élénksárga csőrük kiemeli világosszürke fátyollal borított „arcukat”. Farkuk enyhén villás. Élettartamuk hosszú, 25 év is lehet – amit leginkább az élőhely és a táplálékforrás befolyásol.

Életmódja

Az uráli bagoly igazi éjszakai ragadozó. Kitűnő látása és a hallása révén könnyedén megtalálja táplálékát. Hangtalan röptével, rettenetes karmaival az egyik legkiválóbb vadász.

Nagyon változatos táplálkozási szokásokkal rendelkezik. Az adott terület és a körülmények függvényében alkalmazkodik a rendelkezésre álló élelemhez.

Általában kisebb emlősöket (főképpen rágcsálókat) és madarakat (kisebb baglyokat is) ejt zsákmányul. Szűkös időkben nem veti meg a nagyobb rovarokat sem, emellett akár nyulakat is képes elragadni.

Tulajdonságai folytán, csaknem a tápláléklánc csúcsán áll. Esetleges ellenségként a konkurens nagyobb baglyok és egyes nappali ragadozó madarak (például a szirtisas) leselkedhetnek rá.

Ez a bagolyfaj monogám. Egy-egy pár az egész életén át kitart egymás mellett.

A párzási időszakban a hímek lenyűgöző énekléssel hívják fel a tojók figyelmét. Így „erősítik a kapcsolatukat”, vagy jelölik a területük határait.

Éneküket a „uhu-húú” vagy „hú-hú-hú” hangok jellemzik.

Leginkább harkály vájta, vagy mesterséges odvakban, illetve más ragadozó madarak, hollók elhagyott gallyfészkeiben telepszenek meg.

A tavasszal lerakott tojásokon a tojó körülbelül 30 napig kotlik.

A tojások száma nagyban függ az adott esztendő táplálék-kínálatától, általában 3-6 db.

A fiókák kikelésük után mindkét szülő gondoskodását élvezik – „akik” táplálékot hordanak és feltétlen védelmet nyújtanak nekik. A fiatal baglyok 3-4 hét elteltével, „a legerősebb szülői felügyelet mellett”, lábukkal, csőrükkel ügyesen mozogva szétmásznak a környéken, majd megerősödve elkezdenek repülni és önállóvá válnak.

Videó a fiókáról:

A legerősebb szülői felügyeletről

Figyelem! Emberi hasonlattal élve: főnemesek vagy milliárdosok gyerekeire nem vigyáznak olyan hatékonyan a testőreik, amilyen odafigyeléssel és elszántsággal óvja, védi egy uráli bagolypár a fészkét, később pedig a talajon vagy az ágak között mászkáló fiókáit.

Ez bizony nem tréfadolog: a közelükbe vetődő turisták, de még a szakemberek számára sem!

A békés külsejű madár ebben az élethelyzetben rendkívül agresszív, az emberrel szemben is.  Villámgyorsan és erőteljesen támad, csőrével és hatalmas karmaival maradandó sérüléseket okozhat, miközben az óvatlan erdőjáró a szeme világát is elveszítheti!

A profi kutatók egyedi védőöltözetben közelítenek a fészkelőhelyeikhez, és még így is előfordulnak balesetek!

Az uráli bagoly jelenléte a természetes életközösségben kifejezetten fontos – főképpen, mert meghatározó szerepe van a rágcsálók populációjának ellenőrzésében.

Védelme tehát az erdők egészségének fenntartásához és egyensúlyának megőrzéséhez egyaránt hozzájárul.

Mit tesznek értük a börzsönyi erdők kezelői?

Hatékony fajvédelem nem képzelhető el az élőhelyek megfelelő állapota nélkül.

A cikk elején vázolt börzsönyi élettér (a magas természetességű, minden tekintetben változatos, kiterjedt és zárt erdőtömb) az uráli bagoly csaknem tökéletes otthonterülete.

Ennek kialakítása, fenntartása és fejlesztése – partnerségben a nemzeti park igazgatósággal – alapvetően az állami erdőkezelő, az Ipoly Erdő Zrt. szakmai eredménye és további feladata.

A faj számára „eszmei” erdőállapot elérésében nagy szerepe van a differenciált, mozaikos, érintetlen területek hálózatát is létrehozó, az erdőborítás folyamatosságát egyre inkább elsődlegesnek tekintő, a fészkek környezetét kímélő erdőkezelési gyakorlatnak.

Emellett jelentősek és fontosak mindazok az intézkedések, melyekkel a természetvédelem szakemberei az uráli baglyok fészkelését, szaporodását, terjedését segítik elő.

Mit tehet a felelős erdőlátogató?

Elsősorban azt, hogy tiszteletben tartja az erdők zavartalanságának természeti értékét, ezért gépjárművek mellőzésével, a turistaforgalom számára ajánlott útvonalakon (a turistaút-hálózaton), csendben közlekedik az erdőben.

Forrás: Ipolyerdo.hu

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs