Természetvédelem
Július 31-én ünnepeljük a természetvédelmi őrök világnapját
Július 31-én ünnepeljük a TERMÉSZETVÉDELMI ŐRÖK VILÁGNAPJÁT!
Természeti területeket járva a kirándulók, gazdálkodók, helyi lakosok találkozhatnak a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjaival. „Zöld egyenruhás” kollégáink feladatköre igen sokrétű, hiszen részt vesznek a védett- és fokozottan védett természeti értékek és területek, illetve a régészeti lelőhelyek megóvásában, valamint mindezek folyamatos felmérésében, nyilvántartásában, bemutatásában és helyreállításában. Köszönjük áldozatos munkájukat! Július 31-én ünnepeljük a természetvédelmi őrök világnapját, így ma külön köszöntjük a többi hazai nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi őreit, valamint a világ összes országában a természetvédelmi őr kollégákat!

Bösztörpusztán ünnepeltük a természetvédelmi őrök világnapját 2024-ben. Fotó: Kiss Mónika – KNP
A természetvédelmi őröket képviselő legmagasabb szakmai szervezet az 1992. július 31-én létrejött International Ranger Federation (IRF, Nemzetközi Természetvédelmi Őri Szövetség). Feladata a világ védett területeinek őrzését biztosító természetvédelmi őrök munkájának segítése, egymás megismerése, a problémák bemutatása, valamint a tapasztalatcsere előmozdítása. A szervezetnek 54 tagországa van jelenleg, Magyarország 2006 óta tagja.
Az IRF alapításának évfordulóját, július 31-ét a világ természetvédelmi őreinek világnapjává (World Ranger Day) nyilvánították 2007-ben. A világnap felhívja a figyelmet mindazokra, akik sokszor igen nehéz körülmények között elkötelezetten dolgoznak a világ természeti és kulturális örökségeinek megőrzéséért, valamint tiszteleg azok előtt, akik életüket vesztették munkájuk ellátása közben.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál (KNPI) hagyomány, hogy az Igazgatóság természetvédelmi őrei ilyenkor összegyűlnek, hogy egy kötetlenebb szakmai nappal ünnepeljék meg ezt a jeles napot, így történt ez ebben az évben is, ezúttal Kunszentmiklós-Bösztörpusztán. Mivel ritka alkalom, hogy a KNPI közel egymillió hektár nagyságú működési területén szolgálatot ellátó természetvédelmi őrök egyszerre találkozzanak, rövid szakmai értekezletet is tartunk, közösen ebédelünk, de a legfontosabb, hogy kötetlen keretek között tudják őreink megbeszélni az őket érintő legfontosabb, aktuális kérdéseket, tapasztalatokat.

2023. augusztusban a Felső-Kiskunságban szerveztük meg a Természetvédelmi őrök Országos Találkozóját. Fotó: Kiss-Czakó Imre – KNP
A KNPI működési területe Bács-Kiskun vármegye, Csongrád-Csanád vármegye nagy része és érinti Pest- és Szolnok vármegye területét is. Itt 32 fő természetvédelmi őr végzi munkáját három természetvédelmi tájegységben, 25 természetvédelmi őrkerületben.
Hazánk jelenleg 250 fős Természetvédelmi Őrszolgálatának kiemelt feladata 849 000 hektár védett természeti terület, 2 millió hektár Natura 2000 terület, a védett növény-, állat- és gombafajok, 65 000 nyilvántartott régészeti lelőhely megóvása, károsításának megelőzése, valamint mindezek folyamatos felmérése, nyilvántartása, bemutatása és helyreállítása. Egy fő természetvédelmi őrre így átlagosan 37.000 ha működési terület, azon belül pedig 3400 hektár országos jelentőségű védett természeti terület és 4600 hektár országos jelentőségű védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület, továbbá 150 régészeti lelőhely jut. Egy állami természetvédelmi őr tehát átlagosan 8000 hektáron lát el konkrét szakmai feladatokat.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata közel 1 millió hektár nagyságú működési területen (melyből 112 ezer hektár védett természeti terület és további 81 ezer hektár Natura 2000 terület) látja el a feladatát Bács-Kiskun megyében, Csongrád-Csanád megye nagy részén és érinti Pest- és Szolnok megye területét is. 32 fő természetvédelmi őr három természetvédelmi tájegységben, 25 természetvédelmi őrkerületben végzi munkáját.
Forrás: KNP
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala








