Keressen minket

Természetvédelem

Július 31-én ünnepeljük a természetvédelmi őrök világnapját

Július 31-én ünnepeljük a TERMÉSZETVÉDELMI ŐRÖK VILÁGNAPJÁT!

Közzétéve:

Természeti területeket járva a kirándulók, gazdálkodók, helyi lakosok találkozhatnak a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjaival. „Zöld egyenruhás” kollégáink feladatköre igen sokrétű, hiszen részt vesznek a védett- és fokozottan védett természeti értékek és területek, illetve a régészeti lelőhelyek megóvásában, valamint mindezek folyamatos felmérésében, nyilvántartásában, bemutatásában és helyreállításában. Köszönjük áldozatos munkájukat! Július 31-én ünnepeljük a természetvédelmi őrök világnapját, így ma külön köszöntjük a többi hazai nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi őreit, valamint a világ összes országában a természetvédelmi őr kollégákat!

Bösztörpusztán ünnepeltük a természetvédelmi őrök világnapját 2024-ben. Fotó: Kiss Mónika – KNP

 A természetvédelmi őröket képviselő legmagasabb szakmai szervezet az 1992. július 31-én létrejött International Ranger Federation (IRF, Nemzetközi Természetvédelmi Őri Szövetség). Feladata a világ védett területeinek őrzését biztosító természetvédelmi őrök munkájának segítése, egymás megismerése, a problémák bemutatása, valamint a tapasztalatcsere előmozdítása. A szervezetnek 54 tagországa van jelenleg, Magyarország 2006 óta tagja.

Az IRF alapításának évfordulóját, július 31-ét a világ természetvédelmi őreinek világnapjává (World Ranger Day) nyilvánították 2007-ben. A világnap felhívja a figyelmet mindazokra, akik sokszor igen nehéz körülmények között elkötelezetten dolgoznak a világ természeti és kulturális örökségeinek megőrzéséért, valamint tiszteleg azok előtt, akik életüket vesztették munkájuk ellátása közben.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál (KNPI) hagyomány, hogy az Igazgatóság természetvédelmi őrei ilyenkor összegyűlnek, hogy egy kötetlenebb szakmai nappal ünnepeljék meg ezt a jeles napot, így történt ez ebben az évben is, ezúttal Kunszentmiklós-Bösztörpusztán. Mivel ritka alkalom, hogy a KNPI közel egymillió hektár nagyságú működési területén szolgálatot ellátó természetvédelmi őrök egyszerre találkozzanak, rövid szakmai értekezletet is tartunk, közösen ebédelünk, de a legfontosabb, hogy kötetlen keretek között tudják őreink megbeszélni az őket érintő legfontosabb, aktuális kérdéseket, tapasztalatokat.

2023. augusztusban a Felső-Kiskunságban szerveztük meg a Természetvédelmi őrök Országos Találkozóját. Fotó: Kiss-Czakó Imre – KNP

A KNPI működési területe Bács-Kiskun vármegye, Csongrád-Csanád vármegye nagy része és érinti Pest- és Szolnok vármegye területét is. Itt 32 fő természetvédelmi őr végzi munkáját három természetvédelmi tájegységben, 25 természetvédelmi őrkerületben.

Hazánk jelenleg 250 fős Természetvédelmi Őrszolgálatának kiemelt feladata 849 000 hektár védett természeti terület, 2 millió hektár Natura 2000 terület, a védett növény-, állat- és gombafajok, 65 000 nyilvántartott régészeti lelőhely megóvása, károsításának megelőzése, valamint mindezek folyamatos felmérése, nyilvántartása, bemutatása és helyreállítása. Egy fő természetvédelmi őrre így átlagosan 37.000 ha működési terület, azon belül pedig 3400 hektár országos jelentőségű védett természeti terület és 4600 hektár országos jelentőségű védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület, továbbá 150 régészeti lelőhely jut. Egy állami természetvédelmi őr tehát átlagosan 8000 hektáron lát el konkrét szakmai feladatokat.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata közel 1 millió hektár nagyságú működési területen (melyből 112 ezer hektár védett természeti terület és további 81 ezer hektár Natura 2000 terület) látja el a feladatát Bács-Kiskun megyében, Csongrád-Csanád megye nagy részén és érinti Pest- és Szolnok megye területét is. 32 fő természetvédelmi őr három természetvédelmi tájegységben, 25 természetvédelmi őrkerületben végzi munkáját.

Forrás: KNP

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom

Természetvédelem

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének

Published

on

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.

Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

Tovább olvasom