Természetvédelem
Újra szabadok lehetnek a vadmacskák
Gyógyult vadmacskákat engedtek szabadon a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mentőállomásán évente több, sérült vagy legyengült állapotban előkerülő, fokozottan védett vadmacska (Felis silvestris) sikeres kezeléséről – és ami természetvédelmi szempontból még fontosabb –, életképes állapotban történő elengedéséről tudunk beszámolni. Idén júliusban két gyógyult egyed szabadon engedésére került sor.

Fotó: Fotó: Jakab Sándor
Az egyik példány, egy fiatal kandúr a tél végén életveszélyes állapotban, az Egerből északi irányba tartó főúton elgázolva került elő. Az úttesten fekvő egyedről a helyi vadgazdálkodó bejelentése alapján értesültünk. A gyors jelzésnek és Természetvédelmi Őrszolgálatunk helyszíni beavatkozásának köszönhetően az állat további sérüléseket már nem szerzett. A vadmacska koponyasérülését követően, többhavi felépülési időszak után jutott vissza eredeti élőhelyére.
A másik példány, egy idősebb nőstény egyed, a májusi, természetes táplálékban gazdagabb időszakban lefogyva, meglepően rossz fizikai állapotban került elő. A rossz kondíciójú vadmacska pedig rosszkor rossz helyen keresett magának táplálékot egy településszéli portán.

Fotó: Fotó: Jakab Sándor
Mindkét példány Igazgatóságunk egri mentőállomására került. Állatorvosi felügyelet és szakszerű ellátás mellett addig vendégeskedtek nálunk, míg újra képessé váltak a szabad életre. Július elején sikeresen elbúcsúztunk tőlük, mindketten eredeti élőhelyükön, tisztásokkal tagolt, nagyobb kiterjedésű erdőkben kezdtek új életet.
Az európai vadmacska hazánkban 2012 óta fokozottan védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250.000 Ft. Határozóbélyegei közé tartozik a vastag, tömött bunda, a tompán végződő farok – melyen 5-7 fekete gyűrű található, a lekerekítettebb fülek, és a „nagyobb, zömökebb megjelenés”. Rejtőzködő életmódot folytat, ritkán kerül szem elé. Előnyben részesíti a tisztásokkal tagolt erdős és ártéri területeket. Jellemzően kisemlősökkel, madarakkal, halakkal, hüllőkkel, és ízeltlábúakkal táplálkozik. A zsákmányállatok keresése közben, vagy a párzási időszakban az ellentétes nemű házimacskák őt is közelebb csalogathatják a települések határához.

Fotó: Fotó: Jakab Sándor
A vadmacskákat leginkább veszélyeztető tényező az élőhelyek feldarabolódása, a természetes élőhelyek kiterjedésének csökkenése. Oykor bizonyítottan a házi macskával is hibridizálódhat. A házi macskák biodiverzitásra gyakorolt hatásáról már többször is szót ejtettünk, sajnos ebben a vonatkozásban is negatívan hatnak a vadmacskákra.
A működési területünkre visszakerülő egyedek egy részét egyedei jelöléssel, az állatok napi aktivitásának követését is lehetővé tevő jeladóval látjuk el. A jeladók adatai segítséget nyújtanak a vadmacskák életének megismerésében, a fajt veszélyeztető tényezők felderítésében.
Külön köszönjük dr. Légrády András állatorvos és kollégánk, Kelemen Tamás lelkiismeretes munkáját, akik munkájuk révén segítették az állatok felépülését és szabad életük folytatását.
Forrás: Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







